Mastercard Economics Institute

A fogyasztók az élményekre és az alapszükségletekre költenek legszívesebben a gazdasági kihívások közepette

·         Az online élelmiszervásárlásra fordított kiadások 70%-kal meghaladják a járvány előtti szintet.[1]

·         A repülőjegy-foglalások száma már a nyár folyamán 15%-kal a 2019-es szint felett volt.[2]

·         A távmunka komoly hatással van az életvitelünkre és a mindennapjainkra – Az egyik leglátványosabb változás a korán kezdődő hétvége.

A folyamatosan változó és példátlan globális gazdasági helyzet közepette a vásárlásokkal és költésekkel kapcsolatos fogyasztói döntések segíthetnek megmutatni, hogy mit hoz a holnap. A Mastercard Economics Institute’s “Shifting Wallets” kutatás azt vizsgálja, hogy mennyire ragaszkodnak a fogyasztók azon szokásaikhoz, amelyek kényelmet, élményeket vagy akár mindkettőt nyújtják számukra.

A Mastercard Economics Institute legújabb jelentése három kulcsfontosságú kérdésre szeretne választ adni a fogyasztók vásárlási preferenciáival kapcsolatban – mit, hol és mikor hajlandóak megváltoztatni? A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:

Mit?

Az elmúlt évek magasabb árai arra kényszerítették a fogyasztókat, hogy újragondolják kiadásaikat. Az erre vonatkozó diskurzus középpontjában az utazással és az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások álltak.

·         A fogyasztók számára továbbra is fontos az utazás. A repülőjegy-foglalások idén nyáron (május-augusztus) az áremelkedés ellenére is 15%-kal meghaladták a 2019-es szintet. 2

·         A magyarok legszívesebben közepes távolságú repülőutakra vásárolnak jegyeket, 2019-hez képest 25,09%-al több ilyen foglalás történt, míg hosszabb utakra 18 százalékkal történt több foglalás ugyanebben az időszakban.

Az éttermek által nyújtott kényelem továbbra is vonzó a fogyasztók számára. Az éttermi kiadások idén 25%-kal nőttek a 2021-es év azonos időszakához képest, míg az élelmiszerekre fordított kiadások 14%-kal emelkedtek. Az utóbbi adat hátterében nagyrészt az infláció áll.[3]

·         Ha a hosszabb távú tendenciákat nézzük, az online élelmiszer-kiadások 70%-kal haladják meg a járvány előtti számokat, míg a hagyományos bolti vásárlások száma csupán 25%-kal növekedett.1 Ezek a számok jól bizonyítják, hogy a járvány okozta online átállás egy tartós változás, melynek hátterében valószínűleg a kényelem áll.

Hol?

A világjárvány okozta bezárások, valamint a gyors online átállás aránytalanul nagy terhet róttak a kisvállalkozásokra.

A nehézségek ellenére a kisvállalkozások jól tudtak növekedni az online térben. Az olyan interneten keresztül működő, szolgáltatás alapú kisvállalkozások – mint például az adóbevallás elkészítése vagy a korrepetálás – 1,5-2x olyan gyorsan tudtak növekedni, mint a nagy, online szolgáltató versenytársaik.  Különösen igaz ez a kisvállalkozásokra Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Olaszországban és Szingapúrban.

A nagy kereskedők viszont sokkal jobban teljesítenek a termék alapú kereskedelem digitalizálásában. A kiskereskedelmi ágazatban a nagyvállalatok e-kereskedelmi forgalma 2019 augusztusához-hoz képest 66%-kal míg a kisvállalkozások forgalma csupán 27%-kal növekedett[4]. A különbség különösen szembetűnő a fejlettebb gazdaságokban, például Ausztráliában, Németországban, Hongkongban és Szingapúrban.

Mikor?

Elmúltak az idők, amikor csak bizonyos napokon jártunk vásárolni. Az otthoni munkavégzés, valamint a rohamos digitalizáció elmosták a határokat vásárlás és szabadidő között. Ma már bárhol, bármikor tudunk vásárolni, ezért aztán kiskereskedőknek, éttermeknek és egyéb vállalkozásoknak teljesen újra kell gondolniuk személyzeti, ellátási és műszaki konstrukcióikat.

A javakra és az élményekre is inkább hétköznap költünk.

·         Az áruházak teljes hétvégi költésének nagyjából 5%-a áttevődött a hétköznapokra. Ez nagyjából 22,3 milliárd USD-t jelent a globális áruházi forgalombó l.[5]

·         Az Egyesült Államokban a költekezés hétvégékről a hétköznapokra történő eltolódása egyértelmű trendként figyelhető meg.

·         Magyarországon jól látszik ez a változás például a mozikban: a magyarok vasárnap és szombat helyett már 1,5%-kal szívesebben járnak vetítésekre hétfőn vagy pénteken.

·         Míg éttermekbe gyakrabban megyünk kedden és szerdán, érdekes módon a péntek vesztett vonzerejéből a gasztronómia hazai szerelemeseinek körében.

·         Ékszer- és ajándékvásárlásra sem szívesen adózunk a hétvégénkből, ezeket inkább kedd és csütörtök között intézik a magyarok. 

“A fogyasztók új életviteli ritmust vesznek fel, és ez óhatatlanul együtt jár a vásárlási preferenciák változásával” – mondta Bricklin Dwyer, a Mastercard vezető közgazdásza és a Mastercard Economics Institute vezetője. “Annak ellenére, hogy a fogyasztóknak olyan piaci nehézségekkel kell megküzdeniük, mint az emelkedő árak, kamatlábak és a növekvő gazdasági bizonytalanság, a vásárlás során továbbra is szem előtt tartják, hogy az adott termék vagy szolgáltatás megfeleljen az életvitelüknek.”

A teljes Shifting Wallets: New consumer spending habits tanulmány itt tekinthető meg. A Mastercard Economics Institute egyéb tanulmányaiért kattintson ide.