Egy innovatív európai kutatási projekt a Klíma Kirakó társasjáték segítségével kérdezi meg a lakosság véleményét a Párizsi Megállapodás 1,5°C-os céljának elérése kapcsán szükséges életmódváltoztatásokról.
Az eredetileg Finnországban kifejlesztett Klíma Kirakót magyar, lett, német, spanyol, és svéd kutatók arra használják, hogy jobban megértsék az európai lakosság életmódváltással kapcsolatos meglátásait, és később ezek alapján szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzanak meg.
A projektben első lépésként a konzorcium szisztematikus szakirodalmi áttekintést végzett, hogy összegyűjtsék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású életmóddal kapcsolatos lehetőségeket, valamint a kapcsolódó strukturális ösztönzőket és akadályokat. Ezt követően az életmódbeli változtatás lehetőségeit számszerűsítették, és a finn társasjáték továbbfejlesztésére használták fel. A játék így az egyes országokra konkrétan jellemző egyéni kibocsátás-csökkentési adatokat is tartalmazza.
Következő lépésként a projekt partnerek 5 országban, többek között Magyarországon, rendeztek lakossági Másfélfokos Műhelyeket, amelyeken összesen több mint 100 fő, köztük 24 magyar vett részt. A Műhelyeken a Klíma Kirakó segítségével a résztvevők a kiválasztott alacsony szén-dioxid-kibocsátású életmód lehetőségekről gondolkodhattak el, majd vitathatták meg egymással véleményüket. A kutatócsapat jelenleg értékes megfigyeléseiket értékeli, azt tanulmányozva, hogy az egyéni viselkedés és a strukturális feltételek megváltoztatása miként járulhat hozzá leghatékonyabban a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati célok eléréséhez. Például, mindennapi közlekedésünkben a kerékpár választása egyéni felelősség, ha adottak az infrastrukturális feltételek, azaz van kerékpárút, parkoló stb. Ha ezek nem adottak, egyénként szükségünk van egyéb szereplők támogatására, együttműködésére is.
A szervezők a Másfélfokos Műhelyek során is kiemelten ügyeltek arra, hogy a projekt „lábnyoma” minél kisebb legyen, így a „zöld” rendezvényszervezési szempontok a Műhely lebonyolításakor is fontos szerepet játszottak. Továbbá, az önkéntes felelősségvállalás jegyében az esemény kiszámított karbon-lábnyomának ellentételezése kapcsán a résztvevők között több tucat őshonos gyümölcsfát osztottak ki a szervezők, amelyek a fajtamegőrzést szolgáló pórszombati Tündérkertből származnak.
ÉLETMÓDVÁLTÁSSAL A KLÍMAVÁLSÁG MEGÁLLÍTÁSÁÉRT:
a szervezők és résztvevők szemszögéből
Doris Fuchs, Projektkoordinátor, Münsteri Egyetem:
“Még ha önmagában nem is elegendő, az egyéni viselkedésváltozásra szükség van ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-on belül tartsuk. Ezért is olyan fontos ez a projekt, hogy jobban megértsük a lakosság véleményét, hozzáállását a témához, és ugyanakkor irányt mutassunk a közpolitikai döntéshozatalnak”.
A Lakossági Másfélfokos Műhely résztvevői:
„Rendkívül aggaszt a klímaválság. Nagyon szeretnék cselekedni és a változásnak aktív részese lenni. Ezért jelentkeztem a Műhelyre.”
„Kimondottan érdekel, hogy jól csináljuk-e jelenleg a dolgokat, és hogy mit lehet még tenni itthon, és hogyan adjuk át a gyerekeknek ezt.”
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a lakosság minél szélesebb körben tájékozott legyen a klímaváltozás kérdésével kapcsolatban, sajnos még mindig kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy tenniük is kellene valamit, pedig saját hatáskörben is nagyon sok a tennivaló!”
TUDOMÁNYOS ÚTMUTATÁS A SZAKPOLITIKÁNAK
Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) a globális felmelegedésről szóló legutóbbi Külön Jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozása keresletoldali (fogyasztói) intézkedések és életmódváltás nélkül nem megvalósítható.
Az EU Másfélfokos életmód négyéves projekt 2021-ben indult és az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programjának része. A projektben magyar, finn, holland, lett, német, spanyol és svéd kutatók, gyakorlati szakemberek, valamint a tanácsadó testület tagjai vesznek részt.
