Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra
Továbbra is meghatározó tényező a fenntarthatóság és energiahatékonyság
Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében. A fenntarthatóság és az energiahatékonyság javításától kezdve – a kereslet gyors növekedésének kezelésével egyidejűleg – egészen a szabályozási változásoknak való hatékony megfelelésig elmondható, hogy a 2024-es események messze nem a szokásos módon zajlanak majd a szektorban. A lehetséges kihívásokat Fehér Tamás, az Eaton Magyaroszág szakértője foglalta össze.
Ahogyan a világ a mindennapi élet szinte minden területén alkalmazkodik a digitális átalakulásához, úgy a digitalizációban kulcsszerepet játszó adatközponti szektor is folyamatosan lép előre. A gyors fejlődés, valamint azok architektúrájában és kialakításában bekövetkezett változások azt jelentik, hogy idén az iparág a kihívások és lehetőségek összetett útvesztőjében navigál majd, amelyek mind ígéretesnek bizonyulhatnak az ágazat jövőjére nézve.
A növekedést befolyásoló tényezők
A piacot befolyásoló tényező közé tartozik az adatintenzív iparágak folyamatos fejlődése, amelyhez az is hozzájárul, hogy a szervezetek világszerte széles körben és folyamatosan használják a felhőt. Az innovatív „Dolgok internete” (IoT) és a mesterséges intelligencia (AI) technológiák pedig szintén kiemelt jelentőségűek. Az AI és más digitális megoldások ugyanis egyre fontosabb szerepet játszanak az adatközpontok életciklus-menedzsmentjében. Ezek a funkciók nemcsak az adatközpont aktuális állapotát figyelik, hanem annak működésébe is betekintést is nyújtanak. Emellett előrejelző elemzést is végeznek, ami a teljesítmény megfelelő kezelését teszi lehetővé az üzemeltetők számára. Ez újabb kihívást is jelent, hiszen a mesterségesintelligencia-szoftverek nagy részét hatalmas mennyiségű adaton keresztül fejlesztik, így az ilyen technológiák megjelenése a IT-igények robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Egy felmérés szerint a generatív AI-alkalmazások – például a ChatGPT – adatigénye 2028-ra világszerte a feldolgozott munkamennyiségek 50-szeresét eredményezheti. Az üzemeltetőknek éppen ezért sürgősen több adatközpont-területet és nagyobb racksűrűséget igényelnek, hogy a meglévő beruházásaikat maximalizálják vagy bővítsék, amelyre gyorsan és hatékonyan kezelhető eszközöket kell találni.
„Az előregyártás a rendelkezésre állás gyors növelése érdekében máris a kihívásra adott egyik válaszként jelenik meg. A moduláris adatközpont az adatközpont-kapacitás telepítésének hordozható módszere, amely bárhol könnyen elhelyezhető. A moduláris adatközpontok jellemzően szabványosított komponensekből állnak, amelyek integrálhatóak, utólagosan beépíthetőek, egy már meglévő adatközponthoz kapcsolhatóak, vagy éppen modulokból álló rendszerré kombinálhatóak” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.
Teljesítménykorlátozások
Már számos országban korlátozták a nagyobb új terhelések hálózatba kapcsolását. Az építési vagy bővítési engedélyek megszerzése egyre nehezebbé válik, ez pedig az adatközpont-klaszterek elhelyezkedésével kapcsolatban is felvet bizonyos kérdéseket. Eddig az adatközpontok hagyományos centrumai olyan nagyvárosok voltak, mint Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin. Ez a vállalati központok jelenlétének, vagy az erős távközlési összeköttetésből és az ideális ügyféldemográfiából eredő természetes gazdasági előnyöknek köszönhető. A változás azonban egyre inkább arra irányul, hogy eltávolodjunk ezektől a hagyományos központoktól. Ezért olyan másodvonalbeli országok kisebb városaiban érdemes adatközpontokat létesíteni, ahol az energiahiány kevésbé jelenthet problémát és az igények könnyebben teljesíthetőek. Ennek köszönhetően olyan, az adatközpont-klaszterekről kevésbé ismert városok is megjelennek a radaron, mint például Varsó, Bécs, Isztambul, Nairobi, Lagos, vagy éppen Dubai.
A fenntarthatóság kihívásai
Mivel szinte minden tevékenységünk középpontjában az adatközpontok állnak, így elkerülhetetlen, hogy a társadalom tudomásul vegye azok jelenlétét és energiaigényét, amivel pedig kéz a kézben jár a környezetvédelmi felelősségvállalás is. Az adatközpontok jelentik a digitális világ legfőbb támaszát, és emellett arra is hatással vannak, hogy a társadalom hogyan csökkenti a kibocsátást az éghajlatváltozás elleni küzdelem során.
„Ez a fokozott tudatosság jelentős mértékben ösztönzi az ágazatot a környezetbarát gyakorlatok bevezetésére. Várhatóan a dízelgenerátorok kiváltása, az akkumulátoros energiatároló rendszerek, a helyszíni energiatermelés, a fejlett hűtés és egyéb további technológiák kerülnek majd a középpontba. Ennek részét képezi a megújuló energiaforrások felkutatása a meglévő források helyettesítésére vagy megerősítésére, valamint a helyszíni energiatermelés bevezetésének vagy növelésének lehetőségei, például a napelemek és szélturbinák segítségével. Ugyanígy előtérbe kerül az is, hogy az adatközpontok hogyan működhetnek a hálózatban megfelelően. Nagy valószínűséggel 2024-ben a hálózati interaktív adatközpontról is többet hallunk majd, és azok üzemeltetői kétségtelenül többet akarnak majd erről a lehetőségről megtudni, amely nemcsak a hálózat szén-dioxid-mentesítésének előnyeivel jár, hanem saját fenntarthatósági céljaikhoz is hozzájárul” – tette hozzá Fehér Tamás.
Szabályozási nyomás
Nem meglepő, hogy az iparág felkeltette az ENSZ 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegességi céljának megvalósításával megbízott szabályozó szervek figyelmét. Kontinensünkön ebben az EU jár az élen, és az adatközpontokról szóló narratívát néhány alapvető irányelvének – köztük az átdolgozott energiahatékonysági irányelvnek – gyökeres és átfogó felülvizsgálata révén gyorsan újraformálja. Ez kötelezi az uniós tagállamokat az adatközpontok energiateljesítményének nyomon követésére, és kimondja, hogy egy uniós szintű adatbázis gyűjti és közli majd az adatközpontok energiateljesítményére, valamint vízlábnyomára vonatkozó adatokat. Így ez sokkal több lesz egy felületes szabályozásnál. Ezért ez alapján azt az üzenetet kell közvetíteni az ágazat felé, hogy jobb előre gondolkodni és felkészülni szigorodó szabályokra, mintsem késve reagálni. A felelősségvállalás jó hatással van a szektorra a megítélés miatt és valószínűleg pénzügyi szempontból is, mivel a csökkentett energia- és vízfelhasználás hosszú távon jelentős anyagi megtakarítással jár.
Egy fényes jövő
Egy robusztus digitális stratégia kialakítása ijesztőnek tűnhet, de ez ma már elengedhetetlen az adatközpontok számára ahhoz, hogy a trendekkel együtt tudjanak fejlődni. Mivel a IT iránti megnövekedett kereslet a műveletek gyorsaságának és optimalizálásának igényével jár, emiatt kulcsfontosságúvá vált az adattömeg hatékony kezelése. A digitális átállás az élet valamennyi területére és az üzleti környezetre is egyaránt hatással van. A digitalizáció egyértelműen jót tesz az adatközpontokra nézve, a mesterséges intelligencia pedig abban segíthet az ágazatnak, hogy ne csak reaktívan, hanem jóval előrelátóbban reagáljon.
„Ezek alapján úgy tűnik, hogy 2024-ben fényes jövő vár az adatközponti szektorra. A kövekező időszakot a technológiai fejlődés, a fenntarthatóság iránti igény, és a működési kiválóságra való dinamikus törekvés jellemzi majd. Ez lehetőséget nyújt az adatközpontoknak a felelősségteljes és fenntartható növekedésre, hogy a digitális innováció valódi mozgatórugójává válhatnak. Ez egy új és izgalmas lehetőség mindannyiunk számára” – összegezte a szakértő.
