A „béke olimpiájára” készül Dél-Korea
Észak-Korea atomhatalommá válása ellen minden békés eszközt bevetne déli szomszédja, kiemelkedő lehet a 2018-as, a dél-koreai Phjongcshangban rendezendő téli olimpia jelentősége is – Jun Szun-gu, Dél-Korea külügyminisztériumának politikai ügyekért felelős miniszterhelyettese.
„A béke téli olimpiáját rendezné meg Dél-Korea” – fogalmazott Jun Szun-gu, Dél-Korea külügyminisztériumának politikai ügyekért felelős miniszterhelyettese az Antall József Tudásközpont (AJTK) A kelet-ázsiai biztonsági helyzet és az észak-koreai nukleáris kérdés című panelbeszélgetésén. Dél-Korea ezzel a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben törekedne egy fordulópont elérésére, a diplomáciai kapcsolatok felvétele érdekében így nyitva északi szomszédja felé. Az olimpiai részvételre azonban eddig nem érkezett válasz Észak-Korea részéről – tette hozzá a miniszterhelyettes.
A Koreai-félsziget biztonsági helyzetét érintő legfontosabb esemény, hogy Kim Dzsong-un, észak-koreai vezető bejelentette, országa atomhatalommá vált. Az ország nukleárisfegyver-kísérletei nyugtalanító mértéket öltöttek, miközben ballisztikus rakétákkal akár az Egyesült Államok nyugati partvidékét is elérhetik már. Dél-Korea célja, hogy minden békés eszközt bevessen annak érdekében, hogy Észak-Korea ne legyen atomhatalom. Jun Szun-gu szerint a déli kormány számára a háború nem reális opció, mivel a becslések szerint egy ilyen fegyveres konfliktus akár 3-4 millió halálos áldozattal is járhat.
„Dél-Korea továbbra is nyitott a párbeszédre északi szomszédjával, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne rendelkezne olyan stratégiákkal, amelyek egy esetleges agresszív fellépés esetén lépnek életbe” – tette hozzá. Jun Szun-gu úgy látja, Észak-Korea nukleáris fegyverkezésének oka lehet, hogy az ország vezetése ebben látja a hatalmi rezsim túlélésének lehetőségét, másrészt az észak-koreai nép felé így demonstrálhatják az erőt és az eredményeket, harmadrészt pedig, mivel a félsziget északi része gazdasági teljesítményben, illetve a konvencionális hadseregek szintjén nem versenyezhet a délivel, ezért Phenjan célja, hogy bizonyos fokú katonai paritást érjen el déli szomszédjával a nukleáris fegyverekkel.
A miniszterhelyettes szerint Észak-Kelet-Ázsia összetett, paradox biztonságpolitikai helyzetének oka, hogy bár a régió országai gazdasági szempontból kölcsönösen függnek egymástól, biztonsági és politikai oldalon nem valósul meg ugyanez a dinamika. Emellett a térségre a legnagyobb hatást gyakorló két nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok külpolitikai törekvéseinek változása is jelentősen befolyásolja az ottani helyzetet.
