A magyar vállalkozók döntő többsége csődben van, csak nem tud róla

Válságok mindig is voltak – a túlélés titka nem a menekülés, hanem a megerősödés

A jelenlegi gazdasági környezet, gondoljunk akár az adózási változásokra, az egyre növekvő inflációra, az euró–forint árfolyam kedvezőtlen alakulására, mind olyan hatással vannak a magyar kis és közepes vállalkozásokra, hogy a stabil működésből hirtelen csődközelben találhatják magukat.

Nincs idő halogatni! Meg kell találni azokat a problematikus pontokat, amelyek gyengítik a vállalkozás eredményességét, és félre kell tenni a pesszimista gondolkodást. Egy válságba ugyanis nem csak belebukni lehet, hanem sikeresen, megerősödve is túl lehet jutni rajta. Pongor-Juhász Attila cégfejlesztési tanácsadó mutatja, hogyan.

„A cégvezetőknek az egész eddigi gondolkodásmódjukat felül kell vizsgálniuk és a jelenlegi helyzethez alakítani. Aki a Covid előtti kedvező gazdasági környezetben nem képezett magának készpénztartalékot, nem figyelt a csapata összetételére vagy a vevői körére, az most nagy bajban van és még nagyobb bajban lesz, ha nem változtat ezen. Jó hír, hogy soha nem késő! Viszont azt látom, hogy sokan azért kerülnek csődbe, mert még most sem képesek a váltásra” – hangsúlyozta Pongor-Juhász Attila.

Rés(ek) a pajzson

Fontos, hogy az a tulajdonos-cégvezető, aki maga is a cégében dolgozik, tisztában legyen azzal, hogy hol vannak a rések a pajzson, és ha ezeket felismerte, képes legyen azokat priorizálni.

A gondok jellemzően 5 fő területen jelentkezhetnek:

1. Értékesítés
Ha nincs folyamatosan beáramló új vevő, nem zajlik értékesítés, nincs bevétel.

2. Profitabilitás
Hiába sok az árbevétel, ha nem figyel arra, hogy legyen megfelelő készpénztartalék, már csődben van.

3. Önjáró munkatársak
Ha nincs olyan munkatársi csapata, akik támogatják őt a nehéz időkben is, akik szakértelemmel, lojalitással fordulnak a feladatokhoz, akkor a vezető magára marad a cégben. Bár úgy gondolja, vannak munkatársai, jól meg is fizeti őket, mégis neki kell elintézni a dolgokat, ha eredményt akar.

4. A vállalkozás gépháza, háttér rendszerei és folyamatai
Egy jól működő vállalkozásnak ésszerűen felépített struktúrája van, a folyamatokba gyorsan és könnyen be lehet illeszteni akár egy új munkatársat, akár plusz tevékenységi kört, amellyel árbevételt tud növelni.  

5. A cégvezető szerepe, azaz mennyire válságálló maga a cégtulajdonos
Ha a vállalkozó aktívan részt vesz cége irányításában, sok múlik azon, hogy gondolkodásmódjában, mentalitásában mennyire stabil, rizikóálló. Az ő higgadtsága és megfontoltsága lesz a mérvadó a kollégák és a vevők irányába is.

„Sokszor éppen azt nem vesszük észre, ami a szemünk előtt van. Egy külső szemlélő könnyebben fedezheti fel az esetleges problémákat, mint az, aki folyamatosan abban a közegben mozog. Már az is jelentős előrelépés, ha a cégvezető érzékeli, hogy valami baj van, de ha nem jön rá, hogy pontosan hol, illetve nem állít fel fontossági sorrendet, hanem elkezd kapkodva lyukakat tömködni, nehéz helyzetben találhatja magát” – mutatott rá a cégfejlesztési tanácsadó, aki üzleti mentor is egyben.

A Rés a pajzson üzleti rizikóelemzés ingyenes online teszt kitöltésével a cégvezetők könnyebben ráláthatnak arra, hogy mely területek kívánnak több odafigyelést, esetleg változtatást.

Válságok korábban is voltak – nem csak túl lehet élni, hanem vannak, akik megerősödve kerülnek ki belőle

Gazdasági válságok voltak, vannak és lesznek. A pénzügyi és gazdasági válságot elkerülni nem tudjuk, ha viszont most megfontoltan végiggondoljuk a lehetőségeinket, felkészülünk rá, nemhogy jó eséllyel éljük túl, de még profitálhatunk is belőle. Ehhez azonban tudatos tervezésre, következetes megvalósításra és magabiztosságra van szükség.

„A válságok hasonló forgatókönyv szerint zajlanak. Általában úgy kezdődnek, hogy a hosszan tartó gazdasági teljesítményromlás miatt a fogyasztók kevesebbet vásárolnak; emiatt idővel csökken a termékek és szolgáltatások értékesítése is. Ezért a termelők csökkentik a termelést; így csökken az érintett iparágak munkaerőigénye; ez munkanélküliséget szül, majd sok cég bezárásra kényszerül. Így csökken a piacon a tőkemozgás és eljutunk a gazdasági válsághoz. Viszont még a folyamat ismeretében sem egyszerű előre jelezni, csak a legelhivatottabb pénzügyi szakemberek képesek rá, és még ők is tévedhetnek” – vázolta Pongor-Juhász Attila.

Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk kezelni a gazdasági válságot, tisztában kell lennünk annak 5 fázisával, hiszen, ha megértjük a mindenkor érvényes emberi reakciókat, amelyeket egy krízishelyzet kiválthat belőlünk, sokkal könnyebben állíthatjuk fel a válságkezelés stratégiáját.

1. Döbbenet
A válság hatására az emberek lefagynak. Jellemző, hogy a korábbi évek bősége elhitette velünk, hogy nincs mitől tartani. Ezért igazi sokként ér minket az újabb pénzügyi krízis.

2. Kétségbeesés
Ezen a ponton a legtöbbünket az érzelmeink irányítanak. Irracionális döntéseket hozunk, érzelmi alapon. A legtöbb cég ilyenkor bocsátja el tömegesen a munkatársait vagy szélsőséges esetben lehúzza a rolót vagy kezdenek el tömegével WC papírt vásárolni az emberek.

3. Újratervezés
Azok számára, akik nem adták fel, ekkor kezdődik meg az üzleti lehetőségek elemzése, a termékkör, a munkatársi csapat, illetve a vevőkör újragondolása.

4. Újraindulás
A cégvezető megvalósítja az előzőfázisban kidolgozott új profit- és/vagy üzleti modellt. Ez sok vállalkozó számára nehéz, ugyanis gyakorlatilag mindent elölről kell kezdeni.

5. Fellendülés
A gazdaság teljesítménye javul, az emberek újra elkezdenek költeni. Aki eddig kitartott, most tetemes előnyre tehet szert, hiszen ütős csapattal, működőképes folyamatokkal és stabil pénzügyi helyzettel kezdheti meg szárnyalását.

Válságálló vállalkozás

A legtöbb vállalkozót ma az foglalkoztatja, miként lehet egy vállalkozás válságálló. Bár minden válság valamiképpen más, a közös vonások mentén fel tudunk készülni a következőre.

„Az a vállalkozás fogja túlélni – sőt, akár felemelkedéssel zárni – a válságot, amelyik magabiztos, stabil háttérrel rendelkező, tudatos vezetőt tudhat magáénak; pénzügyileg stabil és vannak tartalékai; következetes, jól működő rendszerekben dolgozó, motivált munkatársakkal rendelkezik; megfelelő arányban épít az új és a meglévő vevőkre, és emellett nincs túl nagy kitettsége egyetlen vevő, ügyfél, termék- vagy szolgáltatástípus felé sem” – ismertette az Önjáró Vállalkozások üzleti mentora.

A gazdasági válság, amellett, hogy sokak számára komoly kockázatot jelent, néhányak számára a kiemelkedés lehetőségét is magában foglalja. Tartozzunk ez utóbbi csoportba!