A 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Kitekintő és Midnight Screenings szekciói
2018. szeptember 14-23., Miskolc
A 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál egyik nagy újdonsága, hogy a versenyprogramba nem kerültek már be a világ legnagyobb filmfesztiváljain díjazott művek – így esély adnak másoknak -, de persze nem akartak lemondani ezekről a friss klasszikusokról, ezek most így a Kitekintő / Open Eye szekciót erősítik.
Ilyen például a japán Hirokazu Kore-eda Bolti tolvajok című műve: ezt nevezték meg a perfekcionalizmus kategória legjobbjaként az idei Cannes-i Fesztiválon, azaz neki jutott a patinás Arany Pálma. Kore-eda valóban az egyik legjobb japán képíró, igen termékeny is, és az Anyátlanok című korábbi művével már alkotott egyszer tökéleteset. Most is: egy diszfunkcionális család tagjait mutatja be, akik szegények és kényszerbetegek, és nem lehet eldönteni, hogy miért lopnak mindent össze áruházakból. Miközben ott van a nagyi magas nyugdíja, a mama dolgozik egy mosodában, a férfi „háztartásbeli”, de ő neveli a fiatal fiúkat. Aztán pedig azt a kislányt, akit magukhoz vesznek, miután a szülei verték. Szép lassan kerekedik ki előttünk e furcsa családmodell, amelyben végül az is hoz egy érdekes fordulatot, hogy kiderül: itt senki sem vér szerinti rokon. Választott család, ha úgy tetszik. Persze, ez nem fenntartható hosszú távon, jön is a kötelező dráma, és Kore-eda újfent bizonyítja, hogy a japán kultúra olyan érzékeny módon tud emóciókkal bánni, ahogy arról sokan csak álmodoznak a nyugati világban.
Nuri Bilge Ceylan a török filmművészet élő klasszikusa, akinek A vadkörtefa című filmje a 2018-as Cannes-i Filmfesztiválon szintén versenyzett az Arany Pálmáért. A lassú ritmusú, meditatív alkotás meseszép anatóliai tájakon játszódik, ahol az emberek még titokzatos harmóniában élnek a természettel. A történet hőse Sinan, a szépreményű fiatal író, aki a nagyvárosból érkezik haza szülőföldjére, hogy erőt és anyagi támogatást gyűjtsön első kötete megjelentetéséhez. A visszatérés nehezebben megy, mint gondolná, mert a falu és az emberek megváltoztak, vagy éppen ő maga nem az már, mint aki egykor volt. Ceylan titka, hogy finom ízléssel használja a csehovi dráma és a keleti mágikus realizmus elemeit, az előbbit elsősorban a karizmatikus, mégis visszafogott színészek, az utóbbit GökhanTiryaki operatőr segítségével.
A Berlinálén debütált Alekszej Alekszejevics German rendezte Dovlatov című életrajzi film a 20. századi orosz irodalom egyik legeredetibb alakjáról szól: Szergej Dovlatov életének hat napját mutatja be csendes egyszerűséggel és hiteles alakításokkal. Története által megismerhető a kora hetvenes évek Leningrádja is, ahol a diktatúra elnyomása alatt különleges értelmiségi és művésztársadalom élt és alkotott.
A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál a Kitekintő szekciójának egyik legkülönlegesebb alkotása, egyben a fesztivál zárófilmje a Spike Lee rendezte Csuklyások BlacKkKlansman lesz, mely Cannes-ban a zsűri nagydíját kapta idén. A mű a Colorado Springs-i rendőrség első afro-amerikai nyomozójának, Ron Stallworth-nak a történetét mutatjabe. Stallworth beépült a hírhedt Ku-Klux-Klánba és társával, Flip Zimmermannal eljutottak a Klán legmagasabb köreibe is, hogy megakadályozzák, hogy a szervezet terrorcselekményt kövessen el a város fekete lakosai ellen.
A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Verseny és a Kitekintő filmjei mellett természetesen visszatér a horror és a thriller műfajainak gyönyöreit kínáló Midnight, azaz az éjféli szekció, melynek húzóműve a Panos Cosmatos rendezte Mandy – a bosszú kultusza lesz, melyben Nicholas Cage ámokfutása igen véres végeredményt hoz. De ebben a szekcióban lesz szintén az angol rendező, Peter Strickland rendezésében Magyarországon készült A királylány és az átok című kisfilm (hazai producerei Turán Eszter és Nedeczky Dóra), melynek világpremierje a texasi Oscar-minősítő filmfesztiválon, a SXSW-en (South by Southwest) volt idén márciusban.
A királylány és az átok című szkeccs az egészestés, A gonosz természetrajza című filmantológia része, amely különböző nemzetek folklórjából mesél el egy-egy jellegzetes történetet. A hazai szegmens rendezője, a Magyarországon több ízben forgató angol rendező, Peter Strickland. A megfelelő történet kiválasztásában Zalka Csenge, népmese-szakértő és mesemondó segédkezett. Így talált rá a rendező magyar népi hagyomány egy sötét darabjára, A királylány és az átokra, amely tökéletesen illeszkedik a baljós népmeséket feldolgozó antológiába. A történetben két testvér versenyzik egy hercegnő szívéért. A báty azonban hazudik a hercegnőnek, azzal vádolva öccsét, hogy beleszeretett valaki másba, így a királylánynak a hír hallatán megszakad a szíve majd kisvártatva bele is hal a fájdalomba. Nemsokára azonban feltámad az éjszaka közepén, hogy bosszút álljon a halálát okozó testvéreken…
A kisfilmet az autentikus magyar népi hagyományok inspirálták, a sötét tónusú történetet pedig színházi alapokra helyezett, paradzsanovi ornamentikájú látvány hangsúlyozza. A rövid történetet a magyar népmese sajátja, a valósághű, érzelmekkel túlfűtött horrorisztikus esztétika határozza meg.
