A Geox sikersztori igaz története (I.)

Az elmúlt hetekben több képgalériát közöltünk a Geox márka cipőiről, bakancsairól, szandáljairól és ruházati termékeiről.
Korábbi anyagunkban már beszámoltunk arról, hogy az olasz Geox cipőmárka új üzletekkel erősít Magyarországon.
A lélegző lábbelijeiről ismert vállalat eddigi öt márkaüzletéhez hamarosan három további csatlakozik majd, többek között Debrecenben is tervezik a boltnyitást. Mindezt a vállalat elnöke és főtulajdonosa, az olasz Mario Moretti Polegato jelentette be december elején Budapesten.

A cégtulajdonos magyarországi látogatását ki is használtuk egy jó kis beszélgetésre, hogy mélyebben megismerkedhessünk a márka, a világhírű lélegző lábbelik történetével.

Beszélgetésünket az első saját lábbelivel kezdtük.
– Mi/milyen volt az első cipő, amit önmagának vett? (Az, amit már nem a szülei választottak, hanem saját magának vásárolt.)
„Élénken emlékszem. Az első saját lábbelim egy színes, bőrből készül Beatles cipő volt. Akkoriban a legendás zenekar a karrierje csúcsán volt és az emberek többsége – így én is – megőrült a Beatleshez kötődő bármilyen termékért.”

– És hogy született meg a lélegző cipő?
Na ez volt az a kérdés, amit eszünk ágába’ sem volt feltenni, ugyanis Mario Moretti Polegato egyrészt a sajtótájékoztatón is elmesélte a kezdeteket, másrészt a hivatalos sajtóközleményben is olvashattunk a kalandos kezdetekről.

Éppen ezért sokkal inkább a Geox számos technikai újításáról, világszabadalmáról kezdtünk beszélgetni.

A tulajdonos elmondat, már fiatalon, a mezőgazdasági iskola végzése közben is folyamatosan azon agyalt, hogy olyan eszközöket, gépeket alkosson, amiket a mezőgazdasági szektorban tudnak alkalmazni, ami könnyebbé teszi, felgyorsítja az ágazatban a munkálatokat.
„Főleg az aratást és a vetést szerettem volna modernizálni, egyszerűsíteni. Kitaláltam különböző gépeket, amiknek tervei a mai napig ott pihennek a papírokon és nem lett belőlük semmi, mert másfelé indult az életem. De, ki tudja!? Lehet, egyszer azok a tervek is megvalósulnak.”

Mario Moretti Polegato úr a mai napig a Geox kutatási vezetője.
15 mérnökkel dolgozik együtt a folyamatos fejlesztéseken. Ezek a mérnökök pedig a fő olasz, illetve német és amerikai egyetemekkel dolgozmak össze, hogy új anyagokat fejlesszenek, teszteljenek, és ezzel új felépítésű lábbeliket hozzanak létre.
„Tehát a kutatás, a fejlesztés, a tervezés, a folyamatos ötletelés nem csak egy munka, hanem a szenvedély is a számomra.”

Ilyen „végszó után” nem is irányulhatott másra a kérdés, mint a mindennapi munkára.

„Mit szeretne? Elmeséljem a Budapesten töltött néhány napomat, vagy beszéljek arról, hogy néhány napja milyen volt egy napom Tokióban, esetleg beszéljek arról, hogy milyen az adott napom, ha éppen nem utazom, hanem a cég székházában tevékenykedem?” – kérdezett vissza mosolyogva.
Miután tisztáztuk, hogy minden érdekel bennünket, belekezdett.
„Reggel már 6, fél 7 között felkelek és 8 órakor már kezdődnek is a megbeszélések, egyeztetések a cégben.
A központon kívül gyakran meglátogatom a vállalat egyéb munkahelyeit. Szeretem személyesen megnézni, hol, hogyan dolgoznak az alkalmazottaim – legyen az Tokióban, Barcelonában, Berlinben, Párizsban, Sanghaiban, vagy épp Budapesten. Rendszeresen elmegyek és megnézem a világ különböző pontjain található üzleteinket. Ilyenkor rendszeresen találkozom üzletemberekkel, potenciális partnerekkel, mert a folyamatos fejlődéshez, növekedéshez meg kell találni a megfelelő embereket.
Nem mellesleg a több ország egyetemére szoktam szintén rendszeresen ellátogatni, mert tanítok is Tokióban, Hong-Kongban, illetve Olaszország több iskolájában is. De gyakran előfordul, hogy közgazdasági témákban nemzetközi fórumokon veszek részt.
Ilyenkor elmagyarázom a diákoknak, a hallgatóságnak, az üzletembereknek, hogy mennyire fontosak az intellektuális tulajdonságok és már rohanok is a repülőtérre, hogy újabb városba érhessek…
Amikor viszont Olaszországban tartózkodom, akkor reggel bemegyek az irodába, elintézem a napi megbeszéléseket, találkozókat, aztán a kutatóközpontokba megyek, majd délután a vállalat többi részét (gyártás, logisztika, stb.) is meglátogatom.
És este sem áll meg az élet, mert hozzám is érkeznek a világ minden tájáról és ezekkel az emberekkel általában vacsoraidőben, vagy épp’ vacsora előtt szoktam találkozni.
A fontos partnereimmel, a barátaimmal az 1621-ben épült és a családunk tulajdonában lévő villánkban találkozom.
Szóval, nincs két ugyanolyan napom.”

Az utazások kapcsán, a nem üzleti utakról is faggattuk…

„Az aktív vakációt szeretem. Nyaranta a török görög szigeteket látogatom előszeretettel, télen pedig a hegyeket, mert kedvelek síelni.”

…Aztán beszélgettünk az utazásokra való felkészülésről, a csomagolásról is…

„Ha az üzleti utakról beszélünk, akkor először is tudnom kell melyik országokba megyünk, hogy tudjam milyen hőmérsékletre kell számítani. Többnyire kevés dolgot viszek magammal – inkább az, alapdolgokat.
Fontos szempont hogy ne legyen nagy súlya a poggyászomnak. Ha mégis szükségem van bármire, akkor beszerzem. veszek magamnak dzsekit, cipőt Ha New Yorkban, Moszkvában, Pekingben vagyok, akkor bemegyek egy üzletbe és
megveszem. Szerencsés vagyok, hisz’ megtehetem, hogy nem kell sok dolgot magammal vinni egy-egy útra.”

…És, ennyi utazás után nem is vezethetett a beszélgetés szála másfelé, mint a különböző földrészeken/országokban való megjelenés, elfogadás és siker felé.

„Nincs két egyforma piac” – kezdte a tulajdonos.
„Amikor egy új piaccal van dolgunk, először nyitunk egy képviseleti irodát. Vannak menedzserek akik tanulmányozzák a helyi piacot, a munkalehetőséget és természetesen az adatok összegzése, feldolgozása után megtervezünk mindent, amit tenni kell a sikeres nyitásért.
Egy kínai példával magyaráznám ezt el részletesebben. Elmentünk évekkel ezelőtt Kínába, és megnyitottuk Sanghaiban az irodákat, majd nem sokkal később 67 új üzletet nyitottunk Sanghaiban és Pekingben.
Aztán egy hatalmas kínai céggel megállapodtunk, hogy kizárólag csak a kínai piacra készítünk közösen egy cipőmárkát kizárólag gyermekeknek. Néhány nappal ezelőtt pedig egy másik multinacionális kínai céggel kötöttünk egy szerződést, melynek értelmében 380 új Geox üzletet fognak nyitni jövőre. Ezek olyan stratégiák, amiket nagyobb volumenű nemzetközi cégek lépnek meg.
De legfőképp azt szeretnénk érteni minden piacon, hogy miként éreznek, miket gondolnak (színről, stílusról, technológiáról) a termékeinkről.
Számunkra az a legfontosabb hogy teljes mértékben kitudjuk elégíteni a helyi piacot.” 

A folytatásban inkább a hazai (magyar) piacra tereltük a szót…

„Amikor nyitottunk a magyar piacon, akkor először a gyerekcipőket vetettünk be. Mára viszont már rengeteget dolgozunk a férfi és női kollekció népszerűsítésén, hogy ugyanazt elérjük, a felnőttek körében, amit a gyerekeknél már elértünk.
Nehéz elmagyarázni az embereknek a technikai újítást.
Az, hogy lélegző cipő, egy nagyon jó hívószó, de kevesen értik meg igazán, hogy miben más egy Geox cipőt viselni, mint akármilyen másik lábbelit.
Ennek ellenére sokan azért próbálták ki mert már hallottak a márkáról, az azt jellemző technikai újításról és kíváncsiak voltak rá.
A legnagyobb kommunikációs eszközünk nem a reklám, hanem az emberek maguk, akik hordják a cipőt és átadják a többieknek, hogy az mennyire jó.
Sőt! Vannak kisgyerekek is akik elmeséli apunak anyunak, hogy mennyivel jobban érzik magukat ebben a cipőben.
Ez egy olyan plusz, ami több, mint a reklám.
Elfogadtatjuk, megismertetjük a technológiát, azzal, hogy az emberek akik viselik ők maguk jobban érzik magukat és ezt megosztják ismerőseikkel is. Nincs szükség igazából reklámra, mert a reklám magam a technológia.
Ezt úgy mondhatnák, hogy szájról szájra terjed a Geox.

Ilyen piaci elemzést követően a célcsoportról faggattuk Mario Moretti Polegato urat.

„Családi márkáról van szó, tehát a család minden tagja a célcsoportunk.
A cég fókuszában az áll, hogy az egész családot elégedetté tegyük, ha a lábbelikről, kabátokról, kiegészítőkről beszélünk.
Gyártunk cipőket bébiknek, gyerekeknek, nőknek, férfiaknak, időseknek, fiataloknak.
De van például egy egész listám, hogy kik azok a celebek akik Geoxot használnak. Színésznők, színészek, rendezők, zenészek, sportolók…
Mindenki ott van a listán akik veszik ezeket a cipőket. Hogy ez miért fontos? Mert Ők ott vannak az újságokban, így bárki láthatja, hogy mindenki hordja a termékeinket.” 

A sikersztorinak nincs még vége!
A következő fejezetben olvashatnak majd a sporttal való kapcsolatról, a divatról, a felelősségvállalásról és borászatról is.

Folyt. köv. – hamarosan!

Ezúton köszönjük az anyag megszületését a Live PR csapatának