Ez lehet az ugródeszka webáruházaknak a külföldi terjeszkedéshez
Kevés az exportáló webáruház: a szállítópartner nemzetközi tapasztalata kiváló lehetőség, hogy a nemzetközi ambíciókat dédelgető online kereskedők szintet lépjenek
A koronavírus nagy lökést adott a magyar e-kereskedelmi piac fejlődésének, ugyanakkor az export területén még óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak, főleg a jelenlegi forintárfolyam mellett. A 15-20 ezer hazai webáruházból mindössze alig ezer olyan van, amely a belföldi mellett valamilyen külföldi piacra is szállít, pedig egy jelentős nemzetközi hálózattal és piacismerettel bíró szállítópartner kiválasztásával nagyban megkönnyíthető a külföldi terjeszkedés.
A koronavírus nagy lökést adott a magyar e-kereskedelmi piac fejlődésének. A teljes forgalom 2021-ben elérte az 1203 milliárd forintot, miután kétszer gyorsabban bővült, mint a COVID előtti években. A teljes kiskereskedelmi forgalomnak immár 10,4%-a zajlik az interneten, és a 6,5 millió aktív internetező magyar felnőtt közül több mint 3,7 millió rendszeresen vásárol termékeket az interneten.
Kutatás: kevés az exportáló magyar webáruház
A dinamikus bővülésnek köszönhetően egyre több kereskedő lát fantáziát a szektorban – ám van egy terület, ahol a hazai szereplők elmaradásban vannak a régiós versenytársakhoz képest. Tavaly 37 ezer fölé nőtt az online értékesítésre alkalmas weboldalak száma, ebből 15-20 ezer kizárólag webáruházként működik (vagyis offline nem értékesít). Ám alig ezer olyan van, amely a belföldi mellett valamilyen külföldi piacra is szolgáltat, legtöbbször Romániába, Szlovákiába, Németországba vagy Ausztriába – derül ki a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) megbízásából az év első felében készített kutatásból.
Mindeközben a hazai vásárlók körében a legnépszerűbbnek számító szolgáltatók között jó néhány cseh, lengyel vagy román online kereskedő van. A legalább 10 millió forint exportforgalmat realizáló mintegy száz webáruház külföldi forgalma 30-40 milliárd forint körül alakult tavaly, és a tanulmány szerint hosszú távon is gátolhatja magyar e-kereskedelem növekedését, hogy nemzetközi terjeszkedése még gyerekcipőben jár.
Piacismeret, logisztika – elsősorban ezért tartanak a külpiacoktól a hazai szereplők
Az Online Export Kutatás szerint az alacsony exportálási kedv mögött sok tényező húzódik meg, de az okok között vezető helyen szerepel a megfelelő piacismeret és logisztikai háttér hiánya. Az exportáló kereskedők pedig arról számoltak be, hogy a vámügyintézés, az ügyfélszolgálati feladatok megismerése jelentős kihívást jelent, akárcsak a megfelelő logisztikai partner, illetve fizetési szolgáltatók kiválasztása.
Egy jó logisztikai partner ugyanakkor lehetőséget is jelenthet, amely nagyban megkönnyítheti a külföldi piacokra való belépést – hívja fel a figyelmet Fagyas Szabolcs, a csomagszállítási piacon Magyarországon meghatározó szerepet játszó Packeta Hungary Kft. értékesítési igazgatója.
„Egy nagy nemzetközi háttérrel, piacismerettel és tapasztalattal rendelkező logisztikai cég ideális platformot jelenthet az exportpiacokra készülő online kereskedők számára. Ha egy webáruház úgy dönt, hogy egy több országban működő szállítópartnerrel dolgozik együtt, nem szükséges külön-külön szerződnie az egyes piacokon különböző cégekkel” – mutat rá a szakember. Hozzátette: a szállító partner leveheti az exporttal járó ügyintézés jelentős részét a kereskedőkről.
Az EU-n kívülre szállítani sem megugorhatatlan feladat
A Packeta Group 6 országban van jelen saját hálózattal, így partnere közvetlenül érhetnek el vele olyan régiós piacokat, mint a cseh, a szlovák, a lengyel és a román, emellett 70 szerződött partneren keresztül 34, az e-kereskedelem szempontjából fontos országba juttatja el ügyfelei csomagjait. E hálózathoz a webáruházak egyetlen alkalmazásprogramozási felületen (API) férhetnek hozzá, így egyszerű integrálni a honlapjukba.
„Noha a hazai e-kereskedelmi piac sok tekintetben még nem érte utol fejlettségben például a cseh és lengyel piacokat, de már most is rengeteg kiaknázatlan exportlehetőséget kínál. A gyenge forint alapvetően kedvez az exportra értékesítésnek, különösen a hazai előállítású termékek euróban és más külföldi devizákban történő értékesítésnek – tette hozzá Fagyas Szabolcs. – Az uniós szabályozások is kedveznek a határokon át ívelő kereskedelemnek, de az EU-n kívülre történő exportálás sem megugorhatatlan feladat főleg, ha a vámkezeléshez szükséges vámnyilatkozat kiállításában is segít a szállító partner.”