Virtuálisan a szerver is zöldebb, sőt olcsóbb is…
A vállalati szerverek virtualizálásával nemcsak jelentős összegeket spórolhatnának meg a hazai kkv-k, de nagyot léphetnének előre az energiatudatosság és a zöldebb működés terén is. A szakemberek szerint az üzleti döntéshozókat ma még elsősorban nem a környezettudatosság, hanem az üzleti- és költséghatékonysági tényezők sarkallják a virtualizációra.
Egy szerverben a periódusos rendszer szinte összes vegyi anyaga megtalálható, köztük arzén, ólom és némi arany is. Csak Magyarországon évente 120-130 ezer tonna elektromos hulladék keletkezik, amelynek pusztán töredéke kerül szakszerű hulladékfeldolgozókhoz. Könnyen belátható, hogy a nem megfelelően kezelt hulladék és a vegyi anyagok idővel egyre jelentősebb veszélyt jelentenek. Ezen felül a szerverszámítógépek és a kiszolgálókörnyezet a teljes életciklusuk során is jelentős környezetterhelés mellett üzemelnek, elég csak figyelembe venni nyáron egy átlagos szerver hűtésére fordított energiát. Az adatközpontok és a virtuális szerverek azonban számos lehetőséget kínálnak az informatikai háttérrendszer zöldebb, olcsóbb és hatékonyabb üzemeltetésére.
Energiatudatosság és hatékonyság terén bukásra állunk
A szerverek hatékonysága ma már jó pontossággal mérhető, az így kapott adatok pedig többnyire meglehetősen riasztóak, de legalábbis figyelemfelkeltőek. Egy átlagos céges szerver működtetése során a felvett energiamennyiség mindössze 20-30 százaléka hasznosul a szerver működtetésére, a maradék 70-80 százalékot a szünetmentesítő és hűtőrendszerek, adapterek és más kiszolgáló perifériák veszik fel. A hatékonyságot a felhasználói környezet is nagyban befolyásolja, ezen a területen, ha lehet még rosszabb a helyzet. Egy átlagos vállalat az általa üzemeltetett szerver kapacitásának maximum 10-15 százalékát használja ki normál körülmények közt, vagyis a maradék 80%-ért kvázi feleslegesen fizet. Így a jelentős költséggel beszerzett hardver komoly üresjárattal dolgozik, magas üzemeltetési költségekkel és energia felhasználással.
“A virtuális szerverek többek között a fentiekre nyújtanak gazdaságos és nem utolsósorban környezetkímélő megoldást. Arról van szó, hogy a virtuális szerverek használata során – a szerver által biztosított megszokott szolgáltatások mellett – egyrészt gyakorlatilag eltűnik a beruházási költség, hiszen a vállalat lényegében kapacitást vásárol egy nagy teljesítményű szerveren, illetve egyszeri, nagyberuházás helyett havonta fizet a szolgáltatásért. Másrészt az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek, például az áramdíj vagy a hűtéssel kapcsolatos költségek is eloszlanak.” — mondta el Hajmási Gergely, a Doclernet Hosting kereskedelmi vezetője.
Mit jelent a szerver virtualizáció?
A virtuális szerver azt jelenti, hogy egy nagyobb teljesítményű szervergépen egyszerre több vállalat “szervere”, adatai, programjai is helyet kapnak. Vagyis nem kell különálló, saját szervert vásárolnia a cégnek. A virtuális szerver egy biztonságos szerverközpontban üzemel és az interneten keresztül bárhonnan elérhető. A szerverek természetesen nem “látják egymást”, a megoldás biztonságos és tökéletes adat-diszkréciót biztosít. A szervervirtualizáció környezettudatos megoldás is, hiszen azáltal, hogy több cég osztozik a nagyobb teljesítményű szerver kapacitásán, kevesebb informatikai hulladék keletkezik, hatékonyabbá válik a szerverek energiafelhasználása, csökken a hűtés- és helyigény, azaz egészében kisebb lesz az ökológiai lábnyoma a rendszernek.
Nem minden adatközpontot egyforma: ezeket a mutatókat érdemes megvizsgálni, ha adatközpontot választ!
A különböző adatközpontok eltérő környezetterhelési mutatókkal rendelkezhetnek. Egy adatközpont “zöld” mivoltát többnyire két tényező befolyásolja döntően, egyrészt az építéskor alkalmazott technológia, berendezések kiválasztása, másrészt a gépterem energiahatékonysági mutatója. Mindez természetesen kihatással van arra is, hogy milyen üzemeltetési költségekkel kell számolni.
“Fontos, hogy az adatközpont az alapoktól kezdődően az energiahatékonyság jegyében épüljön fel, így például az erősáramú hálózat tervezésekor minimálisra csökkentve a hálózati veszteséget vagy a szünetmentesítő rendszerek kiválasztásakor a legmagasabb hatásfokú megoldást válasszák meg a tervezők.” – mondja el Hajmási Gergő. „Beszédes adat egy adatközpont energia sűrűsége, amely a gyakorlatban azt mutatja például, hogy a szerverek tárolásosára szolgáló rack szekrényeket milyen szintű áramfelhasználásra tervezeték. Minél magasabb ez a mutató annál kedvezőbb az ügyfélnek, hiszen kisebb helyen egyszerre több szerver helyezhető el, ami kedvezőbb árat és gazdaságosabb kihasználtságot eredményezhet. 10 KW-os rackszekrény például már kimondottan jónak mondható.” – teszi hozzá.
Hasonlóan fontos adat a PUE (Power Usage Effectiveness) azaz egységnyi szerverre eső áramköltség, amely nem csupán a szerverek, hanem kiszolgáló infrastruktúra költéségét is jelenti. Ha ez mutató alacsony, akkor bízhatunk benne, hogy a kiválasztott adatközpont képes hosszú távon is versenyképes áron biztosítani a szerver működéshez szükséges energiát.
Ugyanígy a modern klíma rendszerek is az adatközpont gazdaságosságát biztosítják. Ha a hűtés képes úgynevezett szabadhűtéses üzemmódban dolgozni, akkor a rendszer a megfelelően alacsony hőmérsékletű külső levegővel képes speciális szűrés után közvetlenül hűtheti a gépterem levegőjét.
