Világszerte hódítanak a multigenerációs munkahelyek

Szeretjük, ha több generációval dolgozhatunk együtt, ráadásul az életkor szerint színes csapatok a dolgozók szerint is hatékonyabbak. A Randstad Workmonitor második negyedéves jelentése alapján nehézséget elsősorban a korosztályok közötti kommunikáció okoz, a magyar munkavállalók ugyanakkor könnyebben megtalálják a közös hangot. Felettesünk életkorával kapcsolatban egyébként rugalmasak vagyunk, csakúgy, mint az online térbe átnyúló munkahelyi kapcsolatokkal.

A többgenerációs munkahelyek világszerte hódítanak a Randstad Workmonitor második negyedéves jelentése szerint. Magyarországon sincs ez másképp, ötből négy megkérdezett jelenleg is multigenerációs közegben dolgozik, és akkor is ezt választaná, ha neki kellene döntenie. „A válaszok alapján ennek egyik oka az, hogy a többgenerációs csapatok ötletei és problémamegoldása sokkal színesebb, egyedibb, ami különösen jövedelmező a cégnek és a csapatszellemnek egyaránt. Szektorokat tekintve egyébként a kommunikáció és vegyipar területén legjellemzőbb ez a befogadó szemlélet” – fűzte hozzá Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere. A harmadik ikszhez közeliek és az 55 év felettiek szeretik itthon leginkább a vegyes csapatmunkát. Amellett, hogy a sokszínű csapatok hatékonyabbak, kreatívabbak és a munkavállalók körében is népszerűek, hordoznak magukban zökkenőket is. Leginkább a kommunikációs stílus különbözteti meg az ilyen csapatokat az életkor szerint homogén munkahelyektől, globális szinten a korosztályok közötti interakciót a megkérdezettek harmada kihívásnak találja. A magyar munkavállalók könnyebben alkalmazkodnak egymáshoz: nálunk mindössze minden ötödik megkérdezett számára okoz nehézséget a nála idősebb vagy fiatalabb kollégákkal való kapcsolattartás. A kulturális különbségek hatása is érezhető: míg India a legelfogadóbb és legpozitívabb a multigenerációs munkaformával kapcsolatban, addig Japán a legszigorúbb és legelutasítóbb.

Elfogadjuk, ha fiatalabb a felettesünk

A Randstad Workmonitor második negyedéves jelentése arra is rámutat, hogy nincs nagy jelentősége a felettes és beosztott közötti korkülönbségnek. „A kutatás eredményei azt mutatják, hogy amíg a felettes inspiráló, motiváló és példaértékű, addig lehet fiatalabb vagy idősebb is a munkatársaknál – mondta Szokody Ágnes. – Azonban, ha ezeknek a feltételeknek nem felel meg, már kevésbé elnézőek az alkalmazottak. Ilyen esetben globális szinten a megkérdezett 69 százaléka a vele egykorú vagy idősebb vezetőt részesíti előnyben.” A régióban mi magyarok nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a kornak. A válaszolók közel háromnegyede választana inkább korabeli vagy idősebb felettest, míg Lengyelország (47%) a legnyitottabb ezen a téren.

Munka és magánélet: nyitottabbak vagyunk az átlagnál

A kutatás a munkavállalók közösségi médiához való viszonyát is vizsgálta. Míg globálisan a válaszolóknak csak 61 százaléka lép kapcsolatba munkatársaival olyan közösségi platformokon, mint a Facebook vagy az Instagram, addig Magyarországon tízből nyolcan elfogadják kollégáik felkéréseit. Közülük is ezen a téren a nők nyitottabbak. A hierarchia nemcsak a csapatstruktúrában, de a munka és magánélet összekapcsolásában is jelentkezik: közvetlen főnökükkel globális szinten is óvatosabbak a megkérdezettek, és nálunk is már csak minden második munkavállaló nyilatkozta azt, hogy ismerősök a különböző közösségi csatornákon. A nemzeti kultúra hatása is érezhető: Japán (19%), Franciaország (36%) és Németország (46%) a legzárkózottabb ezen a téren.