Valóságteremtő mesék által taníthatjuk a gyerekeket a konfliktuskezelésre
A történetek szórakoztató formában nevelnek
A gyermekpszichológia egyik legfontosabb eszköze a mese, ami által fontos viselkedési és gondolkodásbeli mintákat adhatunk át a legkisebbeknek.
Régóta tudjuk, a gyerekek személyiségfejlődésére óriási hatást gyakorolhatnak azok a történetek, amiket kiskoruk óta hallgatnak tőlünk. A gyermekpszichológiában épp ezért előszeretettel használják arra a meséket, hogy a megfelelő értékrendet és viselkedéskultúrát szórakoztató formában adják át a legkisebbeknek.
Az ilyen történetek segítségével a gyerekek olyan viselkedési sémákat, érzelmi megnyilvánulásokat ismernek fel, amik a saját életükben is helyet kapnak. Ezek tudatosítására szolgál, hogy a mese végén a gyerekekkel el is beszélgetünk: vajon ők hogyan összegeznék a saját tapasztalatait, esetleg hogyan gondolnák tovább a történetet?
A mesékhez ugyanakkor hozzátartozik a szülők vagy pedagógusok részére íródott útmutató is, ami segít, hogyan fogalmazzák meg minél érthetőbben a mese üzenetét és tanulságát a gyerekek számára. A fő törekvés, hogy a történetekből megismert rugalmas, empatikus hozzáállás beépüljön a gyerekek viselkedéskultúrájába, segítve ezzel többek közt az asszertív kommunikáció képességét.
Mit csinál a család, amikor Apa focizik?
A most megjelent Valóságteremtő mesék című könyv célja – mint a név is mutatja – hogy a valóságban is átvehető viselkedést, hozzáállást tanítson a gyerekeknek. A szerzők, Madár Barabási Tímea pszichológus, hipnoterapeuta és Dr. Vargha Jenő-László, a kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetem alkalmazott pszichológia tanszékének tanára.
A mesekönyv két főhőse Dani és kishúga, Nóra. A testvérpár életét már Nóra születésétől kezdve nyomon követhetjük, így Daninak el kell fogadnia a családban újonnan kialakult helyzetet és megtalálni a számára kényelmes helyet. A konfliktusok feloldására olyan mindennapos, játékról, utazásról szóló történetekből kaphatunk útmutatót, amelyekkel bármelyik gyerek könnyen azonosulhat.
A mesék már csak azért sem hátrálnak meg a negatív érzelmek, kellemetlen gondolatok bemutatásától, mert a pszichológia jelenlegi álláspontja szerint nagyon fontos a saját magunk iránt érzett empátia megélése.
“A mesék a pszichológiai rugalmasság fejlesztésére, az érzelmek és kellemetlen gondolatok elfogadására épülnek a saját magunkkal érzett empátián keresztül: a leírt történetek a kisgyerekek – és természetesen a szülők és pedagógusok problémamegoldását is fejlesztik” – mondta el a könyvről Madár Barabási Tímea.
Például: mivel kötik le magukat a gyerekek és az anyuka, amíg apa focizik? Milyen a család élete, amikor közeleg a karácsony, jön az angyal? Hogyan vesz részt Dani és Nóra az otthoni munkában, és milyen, amikor egy családtag megbetegszik?
A különböző helyzetekre adott gyermeki válaszok értelmezése segíti az érzelmi intelligencia és a későbbi, elkötelezettségen alapuló cselekvések kialakulását is. Az illusztrációkkal teli mesekönyv így fejleszti a gyermekek önismeretét, empátiáját, társas készségét, adaptációját és problémamegoldását is – zárja a szakember.
A mesekönyv a Magyar Kormány Miniszterelnöksége, Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.
