Vajon tényleg létezik a nyelvérzék?
Nagyrészt a kitartáson múlik, elsajátítunk-e egy idegen nyelvet
“Bárcsak én is ilyen jól tudnék angolul, de nekem sajnos semmi nyelvérzékem!” – hangzik el gyakran a mondat a beszélgetésekben. De vajon mekkora szerepet játszik valójában a tehetség a nyelvtanulásban? Tényleg mindent a sokat emlegetett nyelvérzék határoz meg, vagy ez csupán egy kifogás?
“Valóban vannak, akik könnyen tanulnak nyelveket. Sokakra azonban már fiatalkorukban rásütötték a bélyeget, hogy ‘á, neked nincsen nyelvérzéked!’ Innentől kezdve emögé bújnak, ezzel takaróznak. Pedig a valóságban nem csak a nyelvérzéken múlik, elsajátítunk-e egy idegen nyelvet” – mondja Juba-Nagy Ágnes, a Don’t Panic Nyelviskola hálózat szakmai vezetője.
De mit mutatnak a kutatási eredmények? Nyelvérzék létezik ugyan, ám távolról sem az egyetlen szükséges tényező a sikeres nyelvtanuláshoz. A motiváció és a vele járó szorgalom, pozitív hozzáállás akár fontosabb is lehet, mint a nyelvi tehetség.
A kognitív képességek közül hasznát vesszük a memóriánknak és az intelligencia egyéb megnyilvánulásainak, például a nyelvelemzési képességnek vagy a kommunikációs készségnek is. Utóbbi ráadásul jól fejleszthető.
Számít emellett számos egyéb adottság is: például a zenei érzékünk, az anyanyelvünkön való beszéd -és íráskészség, de az is, beszélünk-e már egy másik idegen nyelvet. Elmondható tehát, hogy a bátorság, a nyitottság és az intelligencia együtt határozzák meg a nyelvtanulási képességünket.
“Volt olyan tanulónk is, aki 12 évig tanult angolul, de egy pohár vizet sem tudott volna kérni. Amint azonban kikerült a közoktatásból, és életbe lépett nála a belső motiváció, talált egy megfelelő módszert. Pár hónap alatt elérte a középfokot, és letette a külföldi munkavállaláshoz szükséges nyelvvizsgát” – teszi hozzá a nyelviskola vezetője, aki úgy gondolja, ő maga is a szorgalom és a kitartás által jutott magas nyelvi szintre.
Példát vehetünk a poliglotokról
Juba-Nagy szerint az is elképzelhető, hogy nem a megfelelő nyelvtanulási stratégiát használjuk. Egy vizuális alkatú tanulónak például nem az a leghatékonyabb, ha a szótárfüzetbe jegyzeteli ki a tanult szavakat. Ehelyett készíthet például szókártyákat, hogy a képek segítségével vésse őket a memóriájába. Nem szabad lebecsülnünk a gyakorlás jelentőségét sem: a tanult szavak 60 százalékát elfelejtjük, csak az ismétlés által rögzülnek igazán.
“Érdemes példát venni a sok nyelven beszélő poliglotokról, akik éppen azért tudtak ennyi nyelvet megtanulni, mert sokféle stratégiát alkalmaznak. Ide tartozik az élményalapú tanulás, az anyanyelviekkel való beszélgetés, a folyamatos feladatmegoldás. Ez teszi a nyelvtanulást a leghatékonyabbá, ezért a nyelviskolákban mi is arra törekszünk, hogy “körülvegyük” a tanulókat az angol nyelvvel” – zárja Juba-Nagy Ágnes.
