„Az adatok költségekkel járnak. Pénzbe kerül az adatok előállítása, tárolása és tisztítása, és erőforrásokat igényel, hogy bármit is megtudjunk belőlük.”
Gurjeet Singh, az Ayasdi mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat vezérigazgatója és alapítója
Az internethez csatlakoztatott, intelligens eszközök mindenhol ott vannak körülöttünk. Életünket számos téren megkönnyítik, és a vállalatok számára is rengeteg lehetőséget tartogatnak, hiszen az általuk gyűjtött adatok elemzésével a cégek jobb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak. Ezt a rengeteg információt azonban tárolni is kell, és az adatmennyiség elképesztő iramban nő. Ezért új megközelítésre van szükség, amit a SUSE szakértői szerint a szoftveresen vezérelt tárolás hoz el.
A különféle, internethez kapcsolódó IoT-eszközök átszövik életünket. Otthonunkban egyre több intelligens berendezés szolgálja kényelmünket az okos háztartási eszközöktől és még okosabb tévéktől kezdve az időjárási viszonyokat és a szokásainkat figyelő termosztátokig és világítóegységekig. A kütyük szabadidőnkben is elkísérnek bennünket, és a csuklónkon vagy a zsebünkben mérik a megtett kilométereket és lépéseket.
A munkába ugyan még nem önvezető autók visznek bennünket, de az internetkapcsolatnak köszönhetően a járművek egyre több hasznos funkciót tudnak ellátni, egyszerűbbé téve például a vezetést és a parkolást, illetve a jármű állapotának megfigyelését és ellenőrzését. Ha pedig a közösségi közlekedést választjuk, teljesen természetes, hogy a mobilunkon nézzük, mikor jön a busz, hiszen a tömegközlekedési eszközökben lévő berendezés kommunikál az útvonalról. A munkahelyeinken pedig szintén egyre több intelligens eszköz segíti a munkánkat, legyen szó robotokról a gyárakban vagy éppen az irodai kamerákról, amelyek a beléptető rendszereket helyettesítik, illetve egészítik ki.
Hova, de hova, de hova, de hova mentsek?
Az IoT-szenzorok mindenféle adatot megfigyelnek és rögzítenek, amit csak mérni lehet: sebesség, gyorsulás, távolság, hőmérséklet, nyomás, fény, páratartalom stb. Ezek felhasználásával pedig a különféle területeken tevékenykedő szervezetek jobban megalapozott döntéseket hozhatnak, ami komoly üzleti előnyt jelenthet számukra.
Az így keletkező adattömeg azonban óriási, és hihetetlen ütemben növekszik. Ezért a vállalatoknak modernizálniuk kell tárolási rendszereiket, mivel a korábban alkalmazott megközelítés nem fenntartható a napjainkban tapasztalható adatrobbanás mellett. Nem lehet egyszerűen csak új tárolóegységekkel bővíteni az infrastruktúrát a végtelenségig, ha elfogy a tárhely. Az információmennyiség ugyanis sokkal gyorsabban nő, mint a rendelkezésre álló költségvetés. Ezért optimalizálni kell a tárolást, és ehhez a SUSE szakértői szerint az olyan szoftveresen vezérelt tárolási rendszerek nyújtják a megfelelő hátteret, mint például a SUSE Enterprise Storage.
Maximum fájlelérés, no leállás
Ezek a megoldások elkülönítik a tároláskezelést és tárolásvirtualizációt a fizikai hardvertől, így lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy általánosan elérhető és megfizethető szerverek és lemezmeghajtók használatával építsenek ki tárolási rendszert.
Ezt a későbbiekben is egyszerűen bővíthetik új tárolókkal, ahogy szükség lesz további tárhelyre, és ehhez nem kell leállítaniuk a teljes rendszert. Ez azért fontos, mert az érzékelők nem alszanak. Vagyis az IoT-eszközöket használó szervezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy minden egyes új eszköz üzembe helyezésénél leálljanak a rendszereik. Idő- és pénznyereséget jelent tehát számukra egy olyan megoldás, amely kiesés nélkül teszi lehetővé a kapacitás bővítését az aktuális igényeknek megfelelően.
A vállalatok számára az is egyre nagyobb jelentőséggel bír, hogy az adatokkal dolgozó rendszerek minél egyszerűbben képesek legyenek elérni és feldolgozni az információkat. A szervezetek azonban egyre több különféle, mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazó rendszert használnak az adatok feldolgozására, amelyek eltérő technológiákkal működnek együtt. Ezért hasznos egy olyan megoldás, mint a SUSE Enterprise Storage, amely objektum, blokk- és fájlalapú elérést is lehetővé tesz, így minden szükséges igénynek megfelel.
A SUSE szakértői szerint továbbá azt is érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb IoT-eszközön, edge berendezésen és átjárón Linux ketyeg, ahogyan az adatközpontokban is, ahol az információk elemzése folyik. Célszerű tehát a szoftveralapú tárolási rendszer bevezetését fontolgató szervezeteknek olyan megoldást választaniuk, amely jól együttműködik a nyílt forráskódú operációs rendszerrel, és hasonló open source gyökerekkel rendelkezik.
