Tűzugrás és varázslatok – itt az év legrövidebb éjszakája
Az év legrövidebb éjszakája vár ránk szombaton: itt a nyári napforduló. A Naphoz sokféle csillagászati érdekesség és hagyományos népszokás kapcsolódik. De vajon miért esik idén 20-ára, amikor tavaly 21-én volt? És miért Szent Iván éjjelét tartjuk a legrövidebbnek, ha arra csak napokkal később kerül sor?
Amióta az emberiség figyeli a csillagokat és a Nap járását, azóta ismerjük a csillagászati év két sarokpontját, a nyári és a téli napfordulókat. Ilyenkor változik a napszakok hosszabbodásának a trendje: míg karácsony után egyre több időt tölthetünk világosban, június végétől rendre egy kicsivel később kel és korábban nyugszik le a Nap. De mi az oka, hogy évente más napra eshet a napforduló?
A magyarázat a naptári és a csillagászati év különbségében rejlik. „A hétköznapi életben használt naptári év alapesetben pontosan 365 napig tart. A csillagászati év – vagyis az az idő, ami alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot – ennél valamivel hosszabb, 365 nap és kb. 6 óra. A különbséget négyévente a szökőnapok korrigálják. Emiatt azonban a napforduló időpontja is változik. Szökőévek utáni években 6-6 órával későbbre tolódik, majd négy év elteltével 18 órával korábbra kerül. Így míg tavaly 21-én késő délután volt, idén, mivel 2020 szökőév, már 20-án éjfél előtt bekövetkezik a napforduló – magyarázta Mosoni László, a Kaposvárhoz közeli Zselici Csillagpark vezetője.
Szintén a naptárak az okai annak, hogy elvált egymástól a csillagászati jelenség és ünnepe. Az év legrövidebb éjszakája ősidők óta különleges, hiedelmekben gazdag nap volt. Természetesen a kereszténység is magába olvasztotta: Keresztelő Szent János születésére emlékeznek ekkor a hívek. A dátumot még a régi római naptár alapján tették június 24-ére, ami a maga idejében pontos volt. A későbbi naptárreformok következtében azonban elvált a csillagászati jelenség tényleges időpontjától. Így a napforduló rendre több nappal megelőzi a magyarul Szent János szláv nevéből Szent Iván-éjként, más európai nyelvekben pedig egyszerűen csak nyárközépként ismert ünnepet.
Szent Iván éjjelének népszokásai Európa-szerte többnyire a tűzhöz kapcsolódnak, ami az élet és a világosság győzelmét szimbolizálta a halál és a sötétség felett. A magyar falvakban is máglyát gyújtottak ekkor, körülötte énekeltek, táncoltak, a bátrabbak pedig át is ugrották – többnyire a lányok, de helyenként a legények is. Sokszor órákon keresztül dalolták a párosító nótákat, innen a mondás, hogy hosszú, mint a szentiváni ének. Voltak praktikák szerelmi, egészségi jóslásra és a nap időjárásából következtettek a várható termésre. A tűzbe dobott almának gyógyító hatást tulajdonítottak, az ajtóra kötött mezeivirág-koszorúról pedig úgy tartották, megvédi a házat a tűztől és elűzi a boszorkányokat és a kísérteteket.
A SEFAG Zrt. Somogy megyében közel 90 ezer hektár állami tulajdonú erdőterület kezelője. A változatos adottságokkal rendelkező területen vadgazdálkodással, fakitermeléssel és erdőműveléssel, az erdők gondozásával és megújításával foglalkozik. Nyolc erdészete és a Csurgói Faipari Üzem mellett jelentős turisztikai infrastruktúrával is rendelkezik. A SEFAG Zrt. üzemelteti a háromcsillagos Kardosfa Hotelt, a Zselici Csillagparkot, a Mesztegnyői Erdei Vasutat, a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolát és a kaposvári Erdők Háza Látogatóközpontot.
