Tordy Gézát a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti, a közmédia is a legendás színész emléke előtt tiszteleg
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Tordy Géza Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a Nemzet Színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját saját halottjának tekinti – tájékoztatta a tárca vasárnap az MTI-t.
Az életének 85. évében szombaton elhunyt Tordy Géza 1938-ban született Budapesten.
A szaktárca közleménye szerint 1956-ban felvették a Színművészeti Főiskolára, de abban az évben nem indult színészképzés. Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, Zách János, a kaposvári színház igazgatója odavette segédszínésznek. 1957-ben Szegedre szerződött két évre, majd 21 évesen a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház) tagja lett. 1963 és 1967 között a Madách Színházhoz kötötte szerződése, majd 1967-ben visszatért a Vígszínházhoz. 1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak. 1992-től a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője, 1995-től a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt – ismerteti a KIM.
A tárca közleménye szerint Tordy Gézát 1970-ben és 1977-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1980-ban lett érdemes művész, 1988-ban kiváló művész. Munkásságát 1991-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Tordy Géza a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, megkapta a Hegedűs Gyula-díjat, az Ajtay Andor-díjat, a Bilicsi Tivadar-díjat és a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt is. 2005-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé, 2008-ban a nemzet színésze lett.
Tordy Gézára emlékezik a közmédia
A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjára, a 85 éves korában elhunyt Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, Prima Primissima díjjal kitüntetett színművész, rendező, érdemes és kiváló művészre, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjára emlékezik a közmédia. Az M5 és a Duna World rendkívüli műsorváltozást jelentett be, de szinte valamennyi csatornán tisztelegnek Tordy Géza emléke előtt, így a Kossuth Rádió több műsorában is felidézik a rendkívül sokoldalú művész alakját – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája vasárnap az MTI-vel
A tájékoztatás szerint a színpadon, filmen, rádióban, televízióban és szinkronban is maradandót alkotó színészóriásra emlékezik a közmédia. Az M5 kulturális csatorna vasárnap 21 órától A kőszívű ember fiai című történelmi filmdrámát vetíti. A Jókai Mór azonos című regénye alapján Várkonyi Zoltán rendezésében 1965-ben bemutatott, és ma már filmklasszikusnak számító alkotásban az akkor mindössze 26 éves Tordy Géza Baradlay Jenőt, a három fivér legfiatalabbikát alakította. A Duna World egy ugyancsak történelmi drámát, a Klapka légió című, 1983-ban bemutatott filmet tűzi műsorára 22:05-től. Az 1866-ban játszódó drámában Tordy Géza Klapka György tábornok szerepét formálta.
A közmédia kulturális csatornája vasárnap 14:55-től ismét műsorára tűzi a Magyar Művészeti Akadémia portrésorozatának Tordy Gézáról szóló, 2021-ben készült epizódját, hétfőn délután pedig az Ez itt a kérdés Tordy Géza 81. születésnapja alkalmából készült exkluzív kiadását vetíti. A Duna World műsorán a Nemzet Színésze pályájának legmeghatározóbb pillanatairól szóló Hogy Volt? című műsor látható hétfőn 15:55-től.
A Kossuth Rádió szinte valamennyi kulturális műsorában megemlékeznek Tordy Gézáról a következő napokban. Az Irodalmi Újság vasárnap este fél 7-kor kezdődő adásában archív felvételekkel idézik fel a számos rádiójátékban is felejthetetlen alakítást nyújtó színész alakját, de az ő nagysága előtt tiszteleg a keddi Kalendárium műsora is – tájékoztattak.
PORTRÉ
Budapesten született 1938. május 1-jén. A középiskolában magasépítészetet tanult, de már 16 évesen tagja volt Versényi Ida műkedvelő színjátszó körének. 1956-ban felvették a főiskolára, de abban az évben nem indult színészképzés, azonban Zách János, a kaposvári színház igazgatója odavette segédszínésznek. 1956. október 26-án a város Petőfi-szobránál Tordy szavalta a Szózatot.
Somogyból Szegedre került két évre, majd 21 évesen a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház) tagja lett. 1963 és 1967 között a Madách Színházhoz kötötte szerződése, aztán visszatért a Vígszínházhoz.
Ekkor már rendezett is, darabjait a veszprémi Petőfi Színház mutatta be. 1992-től a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője, 1995-től a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt, és évtizedekig oktatott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Mivel nem járt főiskolára, a gyakorlatban sajátított el mindent, amit a színpadon, filmen, televízióban, szinkronban meg lehetett tanulni. Egy interjúban azt mondta, hogy legalább tíz év telt el, mire igazán színésznek nevezhette magát. Játékát kitűnő jellemábrázoló készség, a romantikus és modern hősök megformálásában az érzelmi hitelesség, az indulatok vad, mégis kontrollált szenvedélye jellemzi. A közönség egyik kedvenceként színházban, filmen és a televízióban is kiemelkedő alakításokat nyújtott.
Színpadon játszotta Shakespeare hősei közül Edgart a Lear királyban, volt Orlando (Ahogy tetszik) és Puck Szentivánéji álom). Büchner Danton halála című darabjában Camille Desmoulins, Goldoni Mirandolájában Ripafratta lovag, Gorkij Éjjeli menedékében Luka bőrébe bújt, Arthur Miller darabjában ő volt Willy Loman, az ügynök. Peter Shaffer Amadeusában Salierit alakította a darab magyarországibemutatóján; 2010-ben a Miskolci Nemzeti Színházban ugyanezt a darabot rendezőként jegyezte.
Egy nyilatkozata szerint a rendezés több szabadságot adott számára, mint a színészet. Több mint 60 darabot állított színre, a többi közt a Liliomot (Molnár Ferenc), a Cseresznyéskertet (Csehov), A vágy villamosát (Tennessee Williams), a III. Richárdot (Shakespeare), az Amerikai Elektrát (Eugene O’Neill), a Dosztojevszkij műve alapján készült Bűn és bűnhődést (Győrben és a Vígszínházban is), a Krúdy Gyula művein alapuló A vörös postakocsit, Veszprémben pedig Szakonyi Károly Adáshibáját.
Kamera elé először 1957-ben állt: még tizenkilenc éves sem volt, amikor a Máriássy rendezőházaspár próbafelvételen választotta ki a Külvárosi legenda egyik szerepére, a filmben olyan partnerei voltak, mint Kiss Manyi, Törőcsik Mari, Sinkovits Imre. 22 évesen már főszerepet játszott a Fűre lépni szabad című, Makk Károly rendezte vígjátékban. Később a magyar filmek szinte elmaradhatatlan szereplője lett, 26 évesen Baradlay Jenőt alakította A kőszívű ember
fiai legendás filmváltozatában. Ő volt a Tenkes kapitánya
vándordiákja, az Egri csillagok Miklós deákja, játszott a Kárpáthy Zoltánban, a Fekete gyémántokban, a 80 huszárban, A vörös grófnőben.
Nevéhez tévéjátékok egész sora fűződik, köztük az Édes Anna, a Malom a Séden, A császár, a Helyet az ifjúságnak és a Színház az egész, és feltűnt a közelmúltban bemutatott, Szikora János rendezte Hadik című történelmi filmben is. Szívesen szinkronizált, többek között Gérard Philipe-nek, Robin Williamsnek, Robert De Nirónak, Jack Nicholsonnak
és Anthony Hopkinsnak kölcsönözte a hangját, több rádiójátékban is lehetett hallani, és ő mesél Hemingway Az öreg halász és a tenger című művének hangoskönyv-változatában.
Egy interjúban azt mondta, hogy élete legszebb éslegtartalmasabb éveit az otthonának érzett Vígszínházban töltötte. Szerencsésnek tartja magát, hogy Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott, aki az apafigura mellett meghatározó mestere volt a színházban és a filmben egyaránt.
Tordy Géza művészete elismeréseként 1970-ben és 1977-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1980-ban lett érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, a Kossuth-díjat 1991-ben vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, a Hegedűs Gyula-díjat, az Ajtay Andor-díjat, a Bilicsi Tivadar-díjat és a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt is megkapta, az utóbbit elsőként neki ítélték oda a művésznő születésének 60. évfordulóján, 1987
decemberében. 2005-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé is beválasztották. 2008-ban a nemzet színésze lett, 2011-ben Prima Primissima díjat kapott. 2019-ben a Szinkronikum gálán a szinkronszakma elismerését, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) életműdíját vehette át.
Egy alkalommal a színjátszásról így nyilatkozott: “A színház olyan, mint az építészet. Van benne képzőművészet, költészet, dallam a formákban, minden. Csak a színház kicsit hitványabb, mert mulandóbb”.
Tordy Géza május 1-jén lett volna 86 éves.
