Tönkreteheti a magyar személyszállító hajósokat a tervezett kikötőkiosztásban

A személyszállító hajók helyett a külföldi szállodahajóknak adnák a kikötőket Újlipótvárosban

Veszélyben érzik nem csak magukat, de a Duna környezetét és a part környékén lakókat is a magyar személyszállító hajósok. A Duna egyes partszakaszainak rendezésére és a kikötők újraosztására szolgáló tervek szerint ugyanis az újlipótvárosi kikötőkbe a mostani, kisebb magyar cégek helyett a külföldi tulajdonú, nagy szállodahajókat engednék be – nem kínál megfelelő alternatív kikötő-lehetőségeket a több évtizede itt tevékenykedő vállalkozásoknak.

A Duna partszakaszainak átrendezése egyelőre csak terv, hisz most készül a Dunai Építési Szabályzat módosítása, ám a Személyhajósok Szövetsége már kongatja a vészharangot. Ha ugyanis a tervet megvalósítja a fővárosban, veszélybe kerülhetnek a kisebb magyar cégek, akik jelenleg az újlipótvárosi kikötőkben állomásoznak.

Mindemellett az itt lakóknak sokkal nagyobb forgalomra kell számítani a hajókhoz tartozó buszok miatt, folyamatosan szállítják az utasokat. Az újlipótvárosiak eddigi problémáit – kevesebb hajó legyen a Margit hídnál – nem ez az új terv, hanem egy újabb, sokkal nagyobb problémát gördítünk eléjük, ráadásul a nagyobb méretű, terjedelmesebb hajók még jobban elveszik a kilátást a Dunára, amely nem valósítja meg azt. elképzelést, ami a tervben szerepel, vagyis hogy a lakók „visszakapják a Duna-partot”.

A jelenleg kiépített parti áram sem elegendő a kabinos hajók kiszolgálására, így a generátoruk állandó üzemelne az adott részszakaszon, ez – főleg a késői órákban – a közeli lakóépületek számára biztosan zavaró lesz, hiszen az eddigi lakói panaszok is zajjal és a működési összefüggésben fogalmazódtak. meg.

Több hajós cég tart attól, hogy a szabályzat módosítása nélkül rendeletbe foglalják, akkor a teljes hajózási ágazat ellehetetlenülhet, a hajós közszolgáltatási- és rekreációs szolgáltatások – a prognosztizálható jelentős áremelkedés miatt – elérhetetlenné válnának a társadalom jelentős része számára. Csak a megmaradó ki- és beszállításra használható kikötők leterheltsége magas lesz, mely fokozott balesetveszélyt hordoz magában, és állandó konfliktusforrás az azonos időszakban egy helyszínen megjelenő hajók miatt.

„A tervek első ránézésre valóban rejtenek olyan veszélyeket magukban, amitől a hajós cégek tartanak, de reméljük, hogy a végső döntés előtt lesz a döntéshozók érintett fél érdekeire és megnyugtató eredménnyel zárul az egyeztetés” – mondta el Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetségének elnöke.

Nagyobb környezeti terhelés

A Dunai Építési Szabályzat módosítása a leglátványosabb a XIII. kerületben látszik a fentek miatt, de olyan neuralgikus ponthoz nyúl a főváros, módosíta az egész Budapesti szakaszra kihat. A terv hajózása esetén a kisebb személyszállító cégek kénytelenek lesznek más, jóval kintebb, távolabb eső kikötőket keresni, ahol meg tudunk állni. Ez jelentős környezeti hatással jár, hiszen a kintebb eső anyakikötőjükből „üresjáratban” kell bejönniük a belvárosba és ott várakozva egymásra – hisz nem lesz annyi kikötő – kell felvenniük az utasokat. A csoportos turizmus mintegy nyolcvan százalékos lefedő hazai személyszállító hajózásnak mindez hatalmas költségnövekedést jelent, a kisebb cégek pedig nem is biztos, hogy elbírják ezt a plusz terhet. A szállodahajók menetrendje ráadásul több évre előre meg van írva, egy ilyen változás pedig azt jelenti, hogy a bizonytalan kikötő kapacitása, forgalmi helyzete és az ebből adódó korlátozások miatt a szervező, üzemeltető vállalkozások megbízható és kiszámítható célkikötők felé orientálják a menetrendjüket, például Bécs vagy Pozsony.

Van azonban egy másik probléma is az új tervekkel kapcsolatban.

A Duna ezen szakaszán nem tudnak megfordulni a hosszabb hajók, mert itt mintegy harmadával keskenyebb a folyó. Ezért a Rákóczi hídig kell elmenniük, hogy megforduljanak, ami másfélszeres utat jelent, és a hajók általában esti programok is kifutnak, így a megtett út hossza megkétszereződik. A személyszállító hajósoknak is több lesz az üresjárat, ami szintén egy nagyobb környezeti terhelés jelent a folyónak és a környékének. A megnövekedett gépjárműforgalomnak, az egyébként is zsúfolt budapesti szakasz nagyobb forgalomterhelést kap, amely a hajózás biztonságára lenne negatív hatással. A belvárosban tervezetten állomásozóhajók kiépítése műszakilag olyan, hogy nem képes parti áramról üzemelni, állandóan megy a belsőégésű motorral hajtott generátor, amely jelentős zaj- és levegőszennyezés-növekedést jelent.