Tizenhétezerrel dolgoznak többen a vírusválságot követően, mint azt megelőzően – jelentette ki a balatonfüredi Infotér konferencián, szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.
Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság, részben az IT-szektornak köszönhetően már az idei év második negyedévében elérte a válság előtti gazdasági teljesítményét, miközben a világgazdaság a becslések szerint csak 2022 végére éri utol magát.
Mint mondta, az adatvagyon gazdasági tőkének tekinthető, ezért minden eszközzel el kell kerülni, hogy egyes országok adatvagyona alárendelődjön a gazdagabb tagállamoknak, valamint azt is, hogy ezekhez az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína egyoldalúan hozzáférhessen.
Az egyre növekvő ágazatban felhalmozódó mind jelentősebb adatvagyont az egyes nemzeteknek kellene szabályozni, szemben az unió ezzel ellentétes törekvésével – húzta alá.
Schanda Tamás úgy fogalmazott: a konferencia feladata, hogy a digitalizáció emberi, közösségi aspektusait vizsgálja, azaz a technológiai fejlődésből adódó társadalmi kihívások elemzését célozza meg.
Mint mondta, a technológiai kihívás globális, és bár részben az erre adandó válasz is az, nagyon fontos ebben a kérdésben az állami szerepvállalás.
A helyzetet a koronavírus-járványhoz hasonlítva elmondta, hogy a probléma a járványkezelés tekintetében is globális, mégis nagy szerepe van az egyes nemzetek által nyújtott válaszoknak.
Hozzátette: a vírushelyzetre adott nemzeti válaszok sikerességére Magyarország az egyik jó példa, hiszen szavai szerint az oltásoknak köszönhetően szabadon zajlik az élet, és míg a világban gazdasági visszaesést tapasztalhatunk addig itthon a gyors helyreállást.
Mint fogalmazott: “Brüsszel birodalomépítési törekvéseinek évek óta szemtanúi vagyunk.” Példaként említette az Európai Bizottság által megalkotott digitális stratégiát, amely alapján elindult a jogalkotás, ebből a folyamatból pedig, szavai szerint a nemzeti érdeket és szuverenitást sértő politikai törekvések rajzolódnak ki.
Kiemelte: Brüsszel az adat és az adatvagyon szabályozását uniós hatáskörbe rendelné, így a tagállamoknak nem érvényesülhet a rendelkezési joga.
Ez azért is kerülendő, mert egy állam versenyképességét alapvetően meghatározza, hogy miként képes megoldani adatvagyonának szabályozását – mutatott rá.
