Természettudományos projekteken dolgoztak a gyerekek a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány tehetséggondozó táboraiban

Amikor magyar származású tehetséges embereket kell megnevezni, legtöbben Rubik Ernőt, Hosszú Katinkát, Czeizel Endrét, Egerszegi Krisztinát és Szent-Györgyi Albertet említik. Hogyan lehetséges, hogy manapság különösen sok tehetség emelkedik ki a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból? Vajon milyen segítség kell ahhoz, hogy a tehetséget ne tékozolják el a gyerekek? Napjainkban fontos kérdésként merülhet fel, hogy a nehéz életszakaszban és családi háttérrel élő 15-19 éves korosztály kitől és milyen típusú segítséget kérhet és várhat el, hogy kiemelkedő képességét, tehetségét előremozdítsák, támogassák.

A Messzehangzó Tehetségek Alapítvány (META) iskolán kívüli programokat szervez hátrányos helyzetű gyerekek, tinédzserek számára, céljuk hogy megtalálják mindazokat a tehetséges gyerekeket, akiknek aztán fejlesztő programokat tudnak kínálni.

Az alapítvány nyári tehetséggondozó táborokban, évközben zajló tematikus műhelyekben és az érettségiig támogatást nyújtó ösztöndíjrendszerben az általános iskola felső tagozat és középiskolai korosztály számára nyújt jelentős segítséget. Idén a UPC Direct is támogatja az alapítványt tervei megvalósításában – a műholdas szolgáltató pénzügyi támogatásának segítségével jött létre több programelem és tábori élmény.

Nyári táborok: két hét a gyerekek tehetségéért

Középiskolai matematika tanár szeretnék lenni, illetve emellett nagyon szívesen foglalkoznék gyermekjoggal, akár ügyvédként vagy aktivistaként. Mondhatni, már elég régóta foglalkoztat a gondolat, hogy pedagógus legyek, de csak kb. 1 éve forrtak ki bennem ennyire a részletek. Hajt a tudásvágy, nagy a motivációm, hogy minél többet megismerhessek a világunkról. Illetve mindenképp olyan munkát akartam, ami emberközeli, amivel adhatok. És szerintem itt ér igazán össze a kettő. Lelkesedek a matematikáért, azért, ha fontosnak érezhetem magam, hogy ha tudom, nyújthatok valamit az embereknek.”- Tóth Évi, 17 éves

Szeretnék olyan helyen dolgozni egyetem után, ahol a kreatív projekteket tudnám vezetni. Nagyon érdekel a tervezés, szívesen csinálnék kampányvideókat, vagy terveznék reklámokat. Leginkább azt szeretném, ha az összes dolgot, amit szívesen csinálok, és jó vagyok benne fel tudnám használni. Az lenne az álom munkahely.”- Kiss- Rabata Eszter Virág 16 éves

Két messzehangzó-táboros tinédzser mondatai ezek – ők azok, akik az idei két tábor egyikében tehetségük kibontakoztatásában kaptak aktív szakmai segítséget. „Első héten a természettudomány és előadóművészetek (tánc és dráma) voltak a fókuszban, ezeken a területeken tehetséges gyerekek vettek részt a táborban. A második héten képzőművészetben tehetséges gyerekekkel töltöttünk egy aktív hetet” – mesélte a táborvezető, Surapka Borbála.

A tábor egy hete során projektmunkában dolgoznak a 7-8 fős csapatok, a tábor végén pedig projektbemutató keretében mutatják be az egész tábornak a heti munkájukat. A természettudósok a vulkánok működéséhez kapcsolódó fizikai és kémiai folyamatokat modellezték, a földrajz-biológia műhelyek pedig környezetbarát építési eljárásokat mutattak be. A projekt során építettek mohafalat, földrengést szimuláltak. A tábor történetében először egy IT-szekció is segítette a két műhely munkáját: ők mutatták meg a gyerekeknek, hogy miként lehet megtámogatni egy ilyen jellegű projektet infokommunikációs eszközökkel, melyek segítségével a gyerekek valóban láthatták agyszüleményeik eredményét működés közben.

Mindkét táborban voltak meghívott vendégeink, akik arról beszéltek, hogy nehéz körülmények közül érkezve is lehet boldogulni, el lehet érni a kitűzött célokat. A természettudományi és művészeti táborban Horváth József rákkutató és Müller Péter Sziámi játszott közös játékokat a gyerekekkel, meséltek a saját sorsukról, a saját másságukról és ennek nehézségeiről” – tette hozzá a táborvezető.

Hogyan lehet a táborba bekerülni?

Minden évben pályázatot írunk ki az adott tematikához kapcsolódóan, ez idén a tűz és a föld volt, de a témán kívül semmi mást nem adunk meg, azaz bármilyen tudományos vagy művészeti ágban megnyilvánulhatnak a jelentkezők, bármilyen eszközzel készülhet a pályamű. Aztán vannak, akik nem pályázattal kerülnek a táborba, hanem az iskola javasolja nekünk iskolai eredményeik vagy máshol elért sikereik alapján. A pályázat része egy kérdőív is, melyet a gyerek környezetének kell kitöltenie: ebben próbálunk képet kapni a gyerek körülményeiről – igyekszünk a hátrányos helyzetű gyerekeknek felkínálni ezt a lehetőséget.” És a gyerekek jönnek, évről évre többen hallanak az alapítványról.

Ennek eredményeképpen az alapítványhoz idén minden képzeletet felülmúlóan sok értékes pályamunka érkezett – a nem várt sikerhez pedig alkalmazkodni kellett. „Idén nagyon sok és magas színvonalú pályázat jött – ezért az volt a cél, hogy mindenkit elhozzunk. A korábbi években évi egy hét tábort szerveztünk, idén – hogy senkit ne hagyjunk otthon – két turnusba osztottuk a gyerekeket” – mondja Surapka Borbála. „Első ösztöndíjasaink ma már egyetemisták, főiskolások, kutatásokban vesznek részt. A mi kapcsolati tőkénk is tud segíteni az út megtalálásában, hiszen olyan hiteles szakemberekkel vagyunk kapcsolatban, akik segítenek a fiatalok útját egyengetni. Sokan közülük befutottak, több életút megerősít minket abban, hogy tevékenységünk hiánypótló. A programunk a gyerekek igényeihez és saját lehetőségeinkhez is képes alkalmazkodni. A középiskolás korosztálynak Csapatmunka címmel szerveztünk nagy sikerrel tábort, ennek előzménye volt a tanév során a Tükör önismereti csoport. Ennek a korosztálynak már kiforrott tehetségterülete van, számukra leginkább tehetségük, másságuk megélése okoz nehézséget. Az Alapítvány munkáját támogató pszichológus és dráma pedagógus csapat ebben nyújt szakmai segítséget.” – mondja a táborvezető.

Mindenki részt vesz a projektben, kiscsoportokban ötletelünk, szétosztjuk a feladatokat, tervezünk, szervezünk, minden reggel korán nekikezdünk. Egy napunk általában 3 “kötöttebb” programból állt, volt egy délelőtti és egy délutáni alkalom, ami a csapatmunkáról szólt, együtt kellett csoportként dolgoznunk, illetve volt még szintén délelőtt egy 1-1,5 óra, amikor a projektmunkánkkal foglalkoztunk. Nagyon sok pluszt adott a tábor, tetszik, hogy a csapat együtt van és nem válunk szét, a műhelymunkában mindenki együtt vesz részt. Nagyon tetszettek a kémiás kísérletek, hogy ki is próbálhattuk nem csak állt ott valaki és mondta, mondta, hanem ki lehetett mindent próbálni.”