Szőnyi Ferenc elismerése
Szőnyi Ferenc megjárta az Aconcaguát, teljesítette a La Misiónt és életműve elismeréséül Magyar Érdemrenddel tüntették ki
Szőnyi Ferenc ultratriatlon világbajnok februárban megjárta az Aconcagua hegységet Argentínában és végig küzdötte magát a La Misión futóversenyen. Hazatérve még egy vírust is leküzdött, de kiheverve a fáradalmakat lelkesen mesélt dél-amerikai élményeiről.
A HELL ultratriatlonista futója, Szőnyi Ferenc februárban Argentínába utazott, hogy részt vegyen a La Misión 4 napos futóversenyen. A megmérettetés előtt azonban úgy döntött, beteljesíti egy régi vágyát, és megmássza az Aconcagua hegység 6961méteres csúcsát. A kopár, ámde annál több szépséget rejtő hegy megmászása komoly kihívás azok számára, akik nem profi hegymászók – de Szőnyi számára nem okozott nehézséget. A szükséges engedélyek beszerzése és az alkalmassági vizsgálatok elvégzése után nekivágott a kietlen tájnak, ahol meredek, úttalan utakon járt és hatalmas sziklák, patakok és gleccserek állták útját. Habár Feri 4 nap alatt eljutott 4300 méteres magasságig, egy 4 napos nemzeti ünnep és a szezonzárás miatt mindössze egy napja volt, hogy felérjen a hegy csúcsára – egy esély az álom beteljesítésére. Feri szépen is vette az akadályokat és eljutott a hegység 6500 méteréig, egészségügyi adatai végig rendben voltak és az oxigénhiányt jól viselte, azonban egészen közel a csúcshoz, feladni kényszerült útját. Mindenre fel volt készülve, kivéve egy dolgot; a jeges utat, ami a hegy csúcsára vezetett az utolsó 600 méteren. Megfelelő felszerelés hiányában már nem merte bevállalni a veszélyes útszakaszt és mérlegelve a helyzet súlyát, úgy döntött, visszafordul.
A világbajnok ultratriatlonista nem csüggedt, hiszen még egy erőpróba várt rá. Feri a La Misión futóverseny leghosszabb, 200 kilométeres távját választotta, ahol 10.500 méteres szintkülönbségen kellett teljesítenie a kihívást. A versenyen három távon több mint 500 ember állt rajthoz. Szőnyi az első 110 kilométert 24 órán belül teljesítette egy 20 kilogrammos zsákkal a hátán. A kalandos túra jól jelzett utakon haladt, ám Szőnyi újabb nem várt nehézséggel találta magát szemben; a verseny során körülbelül 150 víziátkelést kellett végrehajtania az alpesi körülmények között haladó úton. Ha ez nem lett volna elég, az indulást követően pár órával eleredt az eső, ami másnap reggelig el sem állt, ennek köszönhetően az utolsó ellenőrző pontra bőrig ázva érkezett meg. Innen már csak 60 kilométer volt hátra a célig, így a viszontagságos körülmények ellenére Feri lelkesen indult tovább a rövid pihenő után, 10 kilométerrel később azonban megállították és nem engedték tovább a körülbelül 12 fős élmezőnyt, mivel az előtte álló hegyre nagy felhő ereszkedett le, ami miatt a továbbhaladás életveszélyes lett volna. 6 órán keresztül várakoztatták a már megérkezett versenyzőket minden információ nélkül, egy valami azonban bizonyos volt: Szőnyi 12. helyen állt ekkor. Mivel ezután sem tájékoztatták a továbbhaladásról, a helyszínen lévő társaival visszamentek a városba, ahol a szállásuk volt. Ekkorra Feri már szomorúan nyugtázta, hogy vége van a versenynek, de legnagyobb megdöbbenésére reggel kiderült, hogy újra indították a futamot – csak épp őt felejtették el értesíteni róla. Szőnyi azonban nem adta fel; komoly felkészülés és hosszú várakozás állt mögötte, nem hagyhatta veszni a versenyt, így hosszas utánjárást követően végül megengedték neki, hogy onnan folytassa a versenyt, ahol előző nap abbahagyta, így viszont már csak a mezőny közepéhez csatlakozhatott.
Habár nagy nehézségek árán sikerült folytatnia a versenyt és hasonló szervezési hibát eddig egyetlen versenyen sem tapasztalt, Szőnyi úgy érezte, a mesés környezet kárpótolta mindenért – csodás vulkáni völgyeken haladtak keresztül, majd hatalmas hegyen keltek át, amit 50 méter magas fákkal tarkított
őserdő követett. A Racemachine végül éjjel 1 órakor ért célba, ahol újabb kellemetlenség érte; érmet ugyanis nem kapott, mivel az előző napi információhiány miatti megállását úgy tekintették, hogy kiszállt a versenyből. Másnap sikerült tisztáznia a nevét és végül megkapta a jól megérdemelt díjat. „Még sosem jártam így. Olyan már volt, hogy az ember feladja, de így, hogy nem is adom fel, és tovább menni sem tudok, ez – ahogyan a La Misión szervezői mondták –egy ’járulékos veszteség’. Így jártunk! Mindennek ellenére tényleg csodálatos utazás volt!” – mondta Szőnyi kicsit csalódottan, de őszinte mosollyal arcán.
Nem sokkal hazatérése után kárpótolta az élet az ultratriatlon világbajnokot az Argentínában elszenvedett kellemetlenségekért, ugyanis óriási megtiszteltetésben részesült; Szőnyi Ferencet kiemelkedő színvonalú munkájáért, az ultrafutás, illetve az ultratriatlon sportágakban elért nemzetközi sikerei és versenyeken aratott győzelmei elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, melyet Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adott át március 13-án, a Pesti Vigadóban.
