A Szépmíves Könyvek ünnepi könyvajánlója

Szilágyi Erzsébet – Bod Péter: Barátom Kim Ir Szen

„Ha kimegy, aranykalitkában fog élni”

„– Megérdemlem én ezt? – fordult hozzá a nő. – Miért ne? – kérdezett vissza a politikus. – Mi mégsem állunk egy oldalon – válaszolta a nő, aki Nyugat-Európa egyik legdemokratikusabb és leggazdagabb államából érkezett, és a legcsekélyebb vonzalmat sem érezte a kommunista tanok és nézetek iránt. Különös feleletet kapott: – Barátok között ez nem számít.”

Ez a fogalmazási mód még akkor is árulkodó, ha mögötte nem feltétlenül őszinteséget kell keresni (bár teljességgel ezt sem lehet kizárni), hanem inkább taktikai szándékot. A politikusnak saját egészsége érdekében óriási szüksége volt az asszonyra. Betegsége évek óta kínozhatta, fájdalmainak megszüntetője a Svájcból érkezett asszony volt. Nem akarta elveszíteni gyógyítóját.

Mit tesz az ember, ha egy koreai utazásról kiderül, hogy annak végcélja nem Szöul, hanem Phenjan? Mit tesz a világ első számú nyirokmasszázs-specialistája, ha kiérkezve Észak-Koreába megérti, valójában nem azért utaztatták ide, hogy tanítson, hanem azért, hogy egy „idősebb, beteg urat” gyógyítson. Mit tesz ebben a vadidegen környezetben és az Európától olyan távoli országban egy Svájcból érkezett hölgy, ha a helyi tévét bekapcsolva egyetlen pillanat alatt nyilvánvalóvá válik számára, hogy az azt megelőző napokban nem mást kezelt, mint az ázsiai remetekirályság mindenható vezetőjét, Kim Ir Szent?

Pontosan ebbe a helyzetbe került 1987-ben a Lausanne-ban élő magyar származású Szilágyi Erzsébet, aki nem egyszerűen belülről látta a világ elől hermetikusan elzárt országot, hanem napi rendszerességgel másfél órán át kezelte a beteg és idősödő diktátort. A terapeuta 1987-től 1992-ig állt Kim Ir Szen alkalmazásában, aki gyógyulását köszönhette a svájci asszonynak, ezzel is cáfolva azt a közkeletű vélekedést, hogy utolsó éveiben elaggott és félreállított vezető lett volna az országalapító. A kezeléseket a tolmács segítségével végigbeszélgették, mély emberi kapcsolat alakult ki beteg és gyógyítója között. Szilágyi Erzsébet arról mesél ebben a könyvben: milyen embernek ismerte meg a mai napig rejtélyek övezte Kim Ir Szent.

A svájci terapeuta olyan színfalak mögött járt, és kapott olykor-olykor bepillantást az ott folyó eseményekbe, ahová rajta kívül egyetlen idegent sem engedtek be. Páratlan és egyedi, amit ő tud és látott. Phenjani élményeiről szóló beszámolója igazi világszenzáció – a mának is szóló tanulságokkal.

Megjelent: 2017. november 10.
Terjedelem: 268 oldal, 24 oldalas képmelléklettel
Méret: 125 x 183 mm
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött, védőborító
Ár: 4390 Ft
ISBN: 978 615 56 6249 2
Sorozat: Sorsok és életek sorozat

Rejtő Jenő: Konzílium az őserdőben

„Csinálok egy új közmondást: ki hosszan szól, rövidesen kimúlik!”

Rejtő Jenő 1941 táján írhatta életművének eme kevéssé ismert darabját. Az Afrikában játszódó kisregény főhőse egy orvos-kalandor: az abszurdba hajló alaphelyzet, illetve Morbicer és a bennszülöttek kulturális különbségei számos komikus helyzetet eredményeznek. Az elbeszélés azonban jóval mélyebb üzenetet is hordoz: a humoron túl a hagyományos életrend és a modern civilizáció ütközésének tragédiájáról is szól. Mindez nem meglepő, hisz a II. világháború idején Rejtő maga is megtapasztalhatta a 20. század technikai fejlődésének zsákutcáit, a szilárdnak hitt értékek amortizálódását, a morális értékek morzsálódását (fegyverkezés, az államhatalom túlburjánzása, jogfosztottság stb.). A nyersanyag-lelőhelyeket hajszoló, szerelmi csalódásában vergődő, a bennszülöttek szemében mitikus lénnyé váló Morbicer azonban gyógyít is – teszi ezt annak dacára, hogy nem jár érte köszönet. Figuráját Rejtő részben Albert Schweitzerről mintázta: a világhírű orvos és humanista afrikai kórházépítéséről és gyógyító tevékenységéről szóló könyve magyarul is olvasható volt, Rejtő innét vette az alapötletet. A kisregény 75 évig lappangott az író szétzilált hagyatékában: annak idején vélhetően az elbeszélésből kiolvasható háborúellenesség miatt nem jelenhetett meg. Különleges annyiban is, hogy számos, egymástól markánsan eltérő változatban maradt fönn, miáltal szinte egyedülálló módon nyílik rálátás a rejtői szövegalakítás dzsungelkonyhájára, az általa teremtett figurák alakulására. A kisregény most először jelenik meg önálló kötetben – ráadásul rögtön 3 változatban!

– Konzílium jön. Nekünk kell megállapítani, hogy mi baja van a főnöknek. – De uram, akkor csak róla állapítsuk meg a betegség okát. Rólam az egész világ tudja, hogy még sohasem loptam. – Bejártam az egész világot, és mindenütt tisztában vannak azzal, hogy te vagy a legnagyobb tolvaj. – Uram, te nemcsak rossz szívű vagy, hanem okos is, de most megtévesztett az egész világ. Különben sem értem, hogy egy konzíliumon miért kell az én betegségeimről beszélni, hála Balongának, nem fáj semmim, tehát nem fontos, hogy loptam-e. Ha reméljük, rövidesen meghalsz, ezt a konzílium nevű gyógyítást én nem fogom csinálni. – Te is orvos vagy, tehát tudnod kell szintén, hogy vannak ragályos betegségek, ami azt jelenti, hogyha az egyik ember lop, akkor a másiknak sokszor olyan lesz a gyomra, mint a nadrág. – Vagy a bőr lábszárvédő. Ezzel tisztában vagyok. De itt senki se beteg, csak a főnök. – Mi, orvosok tudjuk jól, hiszen magunk között vagyunk, Tökász: hogy vannak úgynevezett bacilusgazdák, ez annyit jelent, hogy valaki lop, nem lesz semmi baja, és egy másiknak a közelében olyan lesz a gyomra, mint a bőr lábszárvédő. Ezért te mint a törzs varázslója elmondod, hogy kitől és mit loptatok, addig nem tudom meggyógyítani a főnököt, mert gondolhatod, hogy más betegség lesz, ha valaki egy négertől ellopja a halászózsákját, vagy egy misszionáriustól a hosszú csövet, amin keresztül befolynak a távoli fák és hegyek, egészen az ember szemébe. Vagy más betegsége lesz valakinek, akit megrúgok, mert elvitte házam elől a fölfűzött szárított húst…

Megjelent: 2017. november 15.
Terjedelem: 200 oldal
Méret: 125 x 183 mm
Kötés: Kartonált, füles
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 615 56 6247 8
Sorozat: TranszLiteratúra

Szerb Antal: Nagy emberek gyermekcipőben

„Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak”

Fiatal költők versei hangzanak el itt néhány perc múlva. „Fiatal költők” … vajon lehet-e költő más, mint fiatal? Fiatalság és költészet lényegszerűen összetartozik a dolgok örök rendjében, aki igazán fiatal, egy kissé mindig költő, és aki igazán költő, mindig fiatal marad – írta Szerb Antal 1941. december 3-án, majd két hét múlva elhangzik a rádióban is Gobbi Hilda és Szendrő József közreműködésével. Az adás nem egyedi eset volt, Szerb 1934 és 1938 között számos előadás anyagát állította össze Cs. Szabó László kérésére, aki a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. A jelen kötet különlegessége abban rejlik, hogy a hagyatékban fellelt Rádióelőadások dosszié anyagát közli, a benne lévő gépiratok fotójával együtt. Némely írás előzménye megjelent a Nyugat hasábjain, más jegyzet posztumusz kötetekben újabb vagy rövidebb változatban, van téma, amelyik regényben köszön vissza, de mindezek együtt elsősorban az író nagyobb lélegzetű alkotásainak keletkezésére világítanak rá. A rádiós tárcákban Szerb kitűnő elemző, stílusa magával ragadó, meglátásai, összegzései igazi kuriózumolvasatai irodalomnak, közéletnek, íróknak és hőseiknek. A mindössze tucatnyi gépiratból is árad a szerző lenyűgöző tudása, elemző világképe és az a szinte csak rá jellemző elegancia, ahogy az irodalmi témák között játszi könnyedséggel átjár. A képes melléklet regénytöredéket, stílusparódiákat tartalmaz, és tovább erősíti az ismert vagy kevésbé ismert tényt, hogy Szerb Antal hagyatékában van még mit keresni, rendszerezni és kutatni.

Megjelent: 2017. november 15.
Terjedelem: 246 oldal, 16 oldalas képmelléklettel
Méret: 125 x 183 mm
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött, védőborító
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 615 56 6248 5
Sorozat: Sorsok és életek

Kiss Dávid – Pap Zsolt: A munkásőrség – Interjúkönyv

„Az általános igazságok rendszerint csak okkal-móddal igazak”

Németh Miklós és Pozsgay Imre egy kötetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, közismert és kevésbé ismert nevek egy beszélgetőkönyvben, amely a munkásőrség történetét öleli fel. A szerzők megfogalmazásában: több szempontból sem hagyományos interjúkötetet készítettünk, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Köszönhető volt ez annak is, hogy a könyv megírását megelőzte egy, a testület teljes történetét feldolgozó kétrészes, összesen közel egyórás dokumentumfilm elkészítése a Munkásőrség – Egy párthadsereg története címmel.

A munkásőrök nehéz ládát cipelnek. Amikor letették, hogy megpihenjenek, épp arra jön János bácsi, a téesz juhásza és megkérdi: Mit cipelnek fiaim? Hadititok!, feleli az egyik munkásőr. És nagyon nehéz a láda? Már hogyne lenne nehéz, mikor tele van kézigránáttal?, válaszol az egyik munkásőr.

A korabeli viccben és többek emlékezetében is úgy él a Munkásőrség, mint egy kissé esetlen, sokszor idős embereknek a gyűjtőhelye vagy klubja. De a valóságban ez egyáltalán nem így volt. Az ’56-os forradalom leverését követően létrehozott szervezet feladata sokáig kizárólag a rend(szer) védelmének a biztosítása volt. A kádári állam kiépülését követően kidolgozták háborús, határőrizeti és polgári védelmi feladataikat is. A kezdetben harminc-, majd hatvanezer fős párthadsereg létszámát tekintve a korabeli Magyar Néphadseregéhez képest is jelentős volt! A rendszerváltás során a hatalom részéről felmerült a testület átmentése is, de erre végül nem került sor. A Munkásőrség felszámolását 1989-ben a teljes ellenzék követelte, leszerelésük jelentős izgalommal töltötte el a magyar társadalmat. De hogy látták mindezt a korabeli vezető politikusok, katonák, és nem utolsó sorban maguk a munkásőrök? Az interjúkötet erre próbál választ találni.

Megjelent: 2017. november 30.
Terjedelem: 336 oldal
Méret: 124 x 197 mm
Kötés: Keménytáblás védőborító
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 615 56 6246 1
Sorozat: Szőnyeg alá söpört történelem

Gróf Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna: Feljegyzések és életképek

„…az évek gyorsan eliramlanak”

Gróf Károlyi Istvánné Windischgrätz Mária Magdolna arisztokrata úrhölgy, négy gyermek édesanyja, szenvedélyes vadász, díjugrató lovas, szállodatulajdonos. Sárospatakon született 1911-ben. Dédunokája Alfred Windischgrätz hercegnek, aki az 1848–49-es szabadságharc idején egy ideig a császári csapatok főparancsnoka volt. Édesapja Windischgrätz Lajos katonatiszt, a Wekerle-kormány tárca nélküli minisztere, az 1926-ban kirobbant frankhamisítási botrány fő vádlottja, már magyarnak vallotta magát. Windischgrätz Mária Magdolna a hercegi család birtokán, a sárospataki várban töltötte gyermekkorát, majd 19 évesen férjhez ment gróf Nagykárolyi Károlyi Istvánhoz. Az 1930-as években a Károlyiak fóti és zempléni birtokain élt családjával, a háború előtti időszakban a füzérradványi kastélyukban férjével kastélyszállót üzemeltettek. A második világháború alatt gyermekeivel külföldön élő rokonokhoz menekült, lányával és két fiával a háború után visszatért Magyarországra. Férjével újra megnyitották a füzérradványi kastélyszállót, ami csak néhány évig működhetett, az 1949-es államosítással mindenüket elveszítették. Az osztályidegenné vált család a szökés mellett döntött, a zöldhatáron át jutottak el Ausztriába, majd Dél-Amerikába emigráltak, és Argentínában kezdtek új életet. A Csendes-óceán partján építették fel a „Pipacs” nevű hotelt, amit férje haláláig együtt működtettek. A hatvanas évek végén legkisebb fiával az Egyesült Államokba költözött, 2004-ben halt meg Washington D. C.-ben.

Gróf Károlyi Istvánné a családi fotóalbumok mellé írt feljegyzéseit az 1970-es években kezdte el írni. A képekhez fűzött német és magyar nyelvű emlékiratok élénk képet festenek a 20. század történelmének viharos időszakairól. Írásában felbukkannak gyermekkori emlékképek, megelevenedik a harmincas évek világa, a nagybirtokos nemesi család hétköznapi élete, naplószerűen jelennek meg a második világháborús emlékek és a háború utáni Magyarország életképei. Gróf Károlyi Istvánné részletesen ír az emigrációban töltött évtizedekről, ahonnan ő már csak látogatóba érkezett Magyarországra. Legidősebb fia, gróf Károlyi László feleségével a kilencvenes években hazatelepült, és azóta a fóti kastélyban élnek.

Megjelent: 2017. november 15..
Terjedelem: 286 oldal, 100 szövegközi kép
Méret: 125 x 183 mm
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött, védőborító
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 615 56 6213 3
Sorozat: Sorsok és életek