Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat az SZTE kutatói
Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy uniós támogatással megvalósult program keretében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint az SZTE kutatói a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve hoztak létre tematikus kutatói hálózatot, amely a nyersanyag-gazdálkodást, elsősorban másodnyersanyagok – hulladékok és maradékanyagok – hasznosításának lehetőségeit vizsgálta, céljuk környezetipari és energetikai alkalmazások kifejlesztése volt.
A szennyvizek kezelésében fontosak a membrántechnológiai, szűrési eljárások. A projekt során a SZTE munkatársai kombinált megközelítéseket dolgoztak ki a szűrési eljárások hatékonyságának növelésére. Emellett nanotechnológiai megoldásokkal olyan öntisztuló membránokat fejlesztettek ki, melyek eltömődése jelentősen visszaszorítható. Megvizsgálták a szennyvíziszapok energetikai, illetve mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit, és kimutatták, hogy a komposztált szennyvíziszap talajjavító készítményként alkalmazható.
A vizek, szennyvizek egyre több gyógyszerhatóanyagot tartalmaznak. Ezek lebontására fénnyel katalizált nanokompozitokat fejlesztettek, illetve erre a célra használható mikrobákat izoláltak.
Az olajszennyeződések folyamatosan megjelenő szennyeződések, amelyek akár évtizedekig terhelhetik a környezetet, a talajvizet. A kutatók valós ipari igényeknek megfelelően dolgoztak ki olyan biotechnológiai eljárásokat, amelyek segítségével ezek az ártalmas anyagok lebonthatók. Bizonyították, hogy az eljárás zsíros élelmiszeripari hulladékok lebontására is alkalmas.
A talajvíz oxigénmentes körülmények között való tisztítása esetén annak a lehetőségét vizsgálták, hogy a kármentesítés összekapcsolható-e energiatermelési folyamatokkal. Bizonyították azt is, hogy számos új biomassza típus, növényi maradvány felhasználható biogáztermelésre, ezzel is csökkentve az ilyen növényi maradványokból képződő szén-dioxid mennyiségét, valamint kiváltva a fosszilis eredetű energiahordozók használatát.
