Szendrey Júlia botrányos családi levelezése – könyvhétre

Szendrey Júlia: Családi levelek

„Küzdök, mire igen nagy szükségem van, s mit különben el találnál feledni.”

Szendrey Júliáról, a mi XIX. századi költőnkről, írónkról, műfordítónkról írni mindig nagy megtiszteltetés. Azt gondolom, hogy ha ő Franciaországban, Németországban vagy Angliában született volna, a közép-európai romantika alkotói között is felbukkanna a neve. Azonban egy kis ország tollforgatójának tizenöt milliónál nem több ember által beszélt nyelven rendkívüli dolgokat kell megteremtenie ahhoz, hogy Európában is ismert legyen.

A levélírás nem szépirodalmi műfaj, de nagyon hasznos az élet- és pályarajz szempontjából, ugyanakkor kultúrtörténeti adalékokkal is szolgálhat az olvasó és a kutató számára. A kötet legfőképpen a Szendrey Máriával való levelezést veszi górcső alá, ami eddig még nem jelent meg nyomtatásban. Szendrey Mária, Szendrey Júlia húga tíz évvel volt fiatalabb nővérénél. A könyv életrajzi részéből kiderül, hogy ez a kapcsolat mennyire meghatározó volt a nővér számára, különösen felnőtt korukban. Amikor Gyulai Pálné Szendrey Mária a testvérénél két évvel korábban, 1866-ban meghalt, hiánya végtelen űrt hagyott az idősebb Szendrey lány életében, lelkében.

A különleges összeállítás 22 levelet közöl, valamint bemutatja a műfordító Szendrey Júliát is, ugyanakkor részletes életrajz is kiegészíti a kötetet.