Szaporodásra képes, 24 ezer éves, fagyott organizmusokat találtak Szibériában

    Olyan 24 ezer éves, fagyott araszoló kerekesférgeket (Bdelloidea rotifera) találtak orosz kutatók a szibériai permafrosztban, amelyek kiolvasztás után képesek szaporodni.

    A biológusok szerint a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra – írja a The Guardian című brit lap online kiadásában.


    Ezek a többsejtű gerinctelenek kizárólag nőstények. Ismert, hogy ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel – szárazsággal, éhezéssel és alacsony oxigénszinttel – szemben. Legalább 35 millió éve léteznek és ma is megtalálhatóak édesvízi tavakban, kisebb állóvizekben, folyókban és nedves szárazföldi élőhelyeken, például mohában, zuzmóban, fakéregben és a talajban.


    Az araszoló kerekesférgek szájat és végbélnyílást is magába foglaló, teljes emésztőrendszerrel rendelkeznek és azáltal képesek túlélni a kegyetlen környezetet, hogy beszüntetnek minden tevekénységet és szinte teljesen leállítják az anyagcseréjüket. Ez a jelenség a kriptobiózis.


    Sztasz Malavin, az oroszországi Puscsinóban lévő Talajtani Intézet kriológiai laboratóriumának munkatársa és kollégái radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, hogy az északi-sarkvidéki területről vett mintákban lévő kerekesférgek mintegy 24 ezer évesek. Ezek az organizmusok ma már kihalt lények, például a gyapjas rinocérosz lába alatt élhettek.


    Miután laboratóriumi körülmények között kiolvasztották őket, a kerekesférgek képesek voltak a reprodukcióra – közölték a tudósok a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.


    A szakértők egyelőre nem ismerik a biológiai mechanizmust, amely lehetővé teszi ezen apró lények számára, hogy túléljenek a jégben ilyen hosszú időt.


    Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem zoológus professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban, kiemelte: a kutatás rávilágít arra, hogy milyen sokféle állat lehet befagyva a permafrosztban, amely a globális felmelegedés hatására felolvadhat.


    “Ez nem azt jelenti, hogy szörnyű lényeg fognak előjönni és felfalni minket, hanem azt, hogy lehetőség nyílik a tudósok számára, hogy tanulmányozzák, miként alkalmazkodtak a kerekesférgek a fagyás hatásaihoz, és felfedezzék a különbséget a most élő fajok és kihalt elődeik között” – mondta a kutató.