Summerfest háttér

Turisztikai látnivalók: A százhalombattai Régészeti Parkban, Magyarország első szabadtéri őskori Múzeumában a városnak nevet adó „százhalmok”, a Dunántúl legnagyobb halomsírmezője található, a 15 medencés strandfürdő; a csodálatos Duna part; és nem utolsó sorban a „Matrica” Múzeum, amelyben nem matricákat őriznek, hanem: Terek, emberek, évezredek titkait. A Múzeum a város római kori nevét (ejtsd: Mátrika) viseli. Szerb templom és ikonosztáz az Óvárosban, Makovecz katolikus, illetve Finta református temploma a város központjában a Szent István téren.

Szállás: három csillagos, komfortos, kedves szálloda a Hotel Training Százhalombatta

www.hoteltarining.hu

Étkezés: Kiváló pizzériák, és igazi Duna-parti jóféle halászlé, halételes éttermek várják az utazókat.

A városról, látnivalókról: www.szazhalombatta.hu; www.matricamuzeum.hu

NYITÓ- ÉS ZÁRÓCEREMÓNIA

Nyitó: augusztus 14-én 19 órakor, Esőnap: augusztus 15-én; Záró: augusztus 21-én este 19 órakor

A ceremóniák este19 órakor kezdődnek, a nyitó augusztus 14-én (Esőnap: augusztus 15.) a záró augusztus 21-én. Augusztus 14-én pompázatos tűzijáték koronázza meg a nyitóceremóniát! Egy este beutazhatja a világot, csodálatos kultúrákkal, táncokkal ismerkedhet! Igazi multikulturális csemege!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nyitóceremónia és Záróceremónia megtekintése a XXVI. Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválon INGYENES. 

Ki játszik ilyet?

Gyerekek Summerfestje! Nemzetközi gyermekjátszó a Fesztiválsátorban (Rendezvényközpont parkoló). 2019. augusztus 16-19. között minden nap 16 órától 19 óráig. Igazi családi program, ahol a Ramazuri gyermek-színtársulat, táncház, kézművesség, babaringató, és 20 ország legjobb népi játékai és táncegyüttesei várják a gyerekeket, kicsiket és nagyokat! Az év legjobb családi programja!

Táncpanoráma 2019. augusztus 16-19. között esténként 19 órától a Barátság Kulturális Központ színháztermében

Varázslatos esték, ahol alkalmanként négy együttes mutatja be műsorát. Egy este a világ négy különböző országába utazhat el, és ehhez elegendő, ha a Kulturális Központ gyönyörűen felújított nézőterén foglalnak helyet.

Népek bálja 2019. augusztus 15. 20 óra, Szent István tér

Ha nem csak nézni szereti a táncokat, hanem szívesen táncolna külföldi vendégeinkkel, akkor a Népek bálján megteheti. Ezen az estén kilenc ország táncait tanulhatja meg a Fesztiválsátorban.

Ökumenikus szertartás a békéért 2019. augusztus 17. 11 órakor, Szent István templom

A nemzetközi fesztiválok hagyománya az ökumenikus szertartás, amelyre az együttesek országaik népviseletben érkeznek. A szertartás során vallástól, felekezettől függetlenül együtt énekelnek a résztvevők, mindenki saját vallási énekeiből ad elő néhány dalt, így a szertartás egyben igazi zenei csemege is!

A fesztivál díszvendégei

Díszvendégünk: a busójárás és a sokácok

A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodása és dramatikus néphagyománya, melyet a sokácok poklade néven is neveznek, ami a karnevál szó horvát megfelelője. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busó csoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere. Szláv és török népek körében rendkívül sok helyen és néven ismertek hasonló erdei szellemek. Ilyen kukeri, csort, arsura, sürele, pitszen és még sok egyéb. A magyar busómaszkok a bolgár-török kukerihoz hasonlítanak leginkább. A Mohács környékére betelepült, balkáni eredetű sokácok hozták magukkal a népszokást, amely azután itt, a magyar kultúrkörben formálódott tovább, végül a két kultúrkör egységesedésének folyamatában nyerte el mai formáját és rekvizitumait. A népszokás megjelenéséről a 18. század végéről léteznek az első feljegyzések: legelőször egy 1783-as feljegyzés említi. Mohácsot 1687-ben szabadították fel a török fennhatóság alól, s a sokácok nagyarányú betelepítése a néptelen területekre csak ezt követően történt meg, valószínűleg 1687 és 1690 között. A második hullám az 1690-es évek végén mehetett végbe.

A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. Mohácson farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A télűző fesztivál, a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyókeddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” (Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet jelképező koporsót, és a főtéren körtáncokat járnak. A fesztivál vendégeinek tanácsos a kicsiny gyermekeket a karnevál zajongásától távol tartani, mert a kicsik az ágyúlövéstől és az erős kolompolástól, kerepléstől könnyen megijedhetnek.

programok:

augusztus 12 .– szeptember 27.: busómaszk kiállítás

helyszín: BKK galéria

augusztus 14. 17:00: zenés-táncos felvonulás a busókkal

helyszín: Damjanich út

augusztus 19. 20:00–22:00.: sokác nemzetiségi est

helyszín: Fesztiválsátor

augusztus 20. 15:00: a Sokac Táncegyüttes fellépése

helyszín: Fesztiválsátor

DÍSZVENDÉGÜNK: EBRU – A TÖRÖK MÁRVÁNYPAPÍR-MŰVÉSZET

2014. év óta az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján

Az ebru törökül papírdíszítő művészetet jelent. A számos civilizációnak otthont adó Közép-Ázsiából származik, virágkorát török mesterek alatt élte. Az ebru készítésénél természetes, vízben nem oldódó és zsiradékot nem tartalmazó földfestékeket, rózsaágból és lófarokból készített ecseteket, és kitrét, azaz növényi gyökérből kivont enyvet használunk

Az ebru készítéséhez a festéket ecsettel, bal kezünk mutatóújjához ütögetve a teknőben levő vízre csepegtetjük. Az így elkészült képet letakarjuk a kiválasztott nagyságú papírral, majd a papírt felemeljük és a teknő szélén kihúzzuk. A víz felszínén alkotott minta átkerül a papírra. Az ebru motívumok alapja a battal mintázat. Itt a víz felszínére csepegtetjük a festéket és formázatlanul hagyjuk.. Az ebruművész az ebrut nemcsak a kezével, hanem az egész lényével készíti. Az ebrunak lélekgyógyító ereje is van, mely a hagyományos török művészet szerelmesei számára elvitathatatlan valóság.

Hikmet Barutçugil

Hikmet Barutçugil 1973-ban, az Isztambuli Állami Szépművészeti Akadémia, Ipari Művészeti Főiskoláján, textil szakon kezdte tanulmányait.. A Hikmet Barutçugil az első és egyetlen török művész, aki megkapta a ’BEST OF THE BEST’ 2012 díjat a Art in Action művészeti fesztiválon, amelyet a London School of Economic Sciences szervez. A jövendő generáció oktatása és irányitása számára megalapította az isztambuli “ebru házat”.

Selma Öleş

A Török Köztársaság Budapesti Nagykövetségén 21 éven keresztül dolgozott, és 1999 óta foglalkozik ebru művészettel. Törökországban és külföldön mintegy 30 kiállításon és 2004-2008-as évek között Kultucca Papírvarázs Fesztiválokon török márványpapír művészettel díszvendégként vett részt. Malatya Önkormányzata által szervezett első ebru versenyen bizottság tagja volt. Részt vett a 2014. évi Malatya Nemzeti Oktatási Hivatal Lifelong Learning, visszafordíthatóságos a környezet oktatás (TrEE) programjában. világ… Az ebru a föld illatát, a föld és az ég színét a víz és lélek egybefolyásával ’a pillanat’ban elragadva jövőre bevezetéséhez és valamennyi ember számára új szellemi sík megteremtéséhez legmegfelelőbb művészet.

A kiállítás és bemutató a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézettel együttműködve valósul meg

Yunus Emre Török Kulturális Intézet Budapest

A Yunus Emre Alapítvány által létrehozott Yunus Emre Intézet 2009-óta folytatja tevékenységét, Budapesten 2013. szeptember 12-én nyitotta meg kapuit. A 44 országban megalapított, 56 Kulturális Központ célja megismertetni Törökországot, a török nyelvet, irodalmát, történelmét, kultúráját és művészetét, megerősíteni Törökország és a különböző országok közötti barátságot és a kulturális kapcsolatokat.

A Törökország és Magyarország között létrejött erős kötelék mutatja, hogy a török – magyar kapcsolatok barátságon, bizalmon és testvériségen alapulnak. Így az oszmán korban gyökerező, majd ténylegesen a Köztársaság első éveiben kialakuló jó kapcsolat megtartását és a két nép közötti baráti viszony megőrzését a Yunus Emre Intézet fő feladatának tekinti.

Honlap: https://budapeste.yee.org.tr/

Facebook: https://www.facebook.com/yeebudapeste/

programok:

augusztus 16.– augusztus 24.: EBRU kiállítás a Barátság Kulturális Központban

helyszín: BKK

augusztus 20. 14:00-16:00.: Ebru, márványozás technika a gyakorlatban: Hikmet Barutçugil és Selma Öleş művészek előadása

helyszín: BKK

augusztus 21. 12:00-14:00.: Ebru, márványozás technika a gyakorlatban: Hikmet Barutçugil és Selma Öleş művészek előadása

helyszín: BKK – kamaraterem

Díszvendégünk Kárpátalja

2018-ban a huszonötödik Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválon, Százhalombattán új program indult útjára: a legveszélyeztetettebb helyzetben élő magyarokra irányítani a figyelmet, és élő kapcsolat alakítása a kárpátaljai és anyaországi magyarok között.

 A tavalyi sokszínű kulturális programok, a szomszédolás egy gyönyörű folyamat első állomásaként elindít valami újból és újbóli alkalmat. Fogadják szeretettel mindazt, amit idehoznak nekünk: gyönyörködjenek benne és legyenek részesei a csodálatos kárpátaljai színháznak, és népművészetnek, a családi történeteknek!

A program támogatója a Bethlen Gábor Alap.

programok:

augusztus 17. 19:00.: Kárpátalja Táncegyüttes, BorzsaVári zenekar műsora

helyszín: BKK színházterme.

augusztus 17. 19:00.: „Szól a fülemüle” népzenei és néptáncverseny győzteseinek vendégszereplése.

helyszín: BKK színházterme.