Ritkán járnak a magyar nők egészségügyi szűrővizsgálatokra

A 18 és 49 év közötti nőknek csupán kétharmada jár évente legalább egyszer nőgyógyászati ​​vizsgálatra Magyarországon, minden ötödik magyar nő pedig 3 évnél ritkábban vagy sohasem megy el nőgyógyászhoz – derült ki az Inspira kutatásából.¹ A Nemzetközi Nőnap alkalmából a nők egészségügyi problémáival és ezek alulfinanszírozásával foglalkozott az Organon világcég, amelynek célja, hogy támogassa a nők és lányok egészségét világszerte.

“Vállalatunk azzal a céllal és elkötelezettséggel jött létre, hogy olyan innovációkba fektessen be, amelyek a nők egészségének javítását célozzák. A nemzetközi nőnap alkalmából arra szólítjuk fel a szervezeteket, kormányokat, magánszemélyeket és intézményeket, hogy csatlakozzanak az Organon 10 000 fős globális közösségéhez és tegyenek lépéseket az innováció és a befektetések javítása érdekében a nők egészségének minden területén”– mondta Kevin Ali, az Organon vezérigazgatója.

Így gondoskodnak a magyar nők az egészségükről

Az Organon megbízásából az Inspira által végzett piackutatás szerint a 40 és 49 év közötti magyar nők nem keresik fel az orvosukat olyan gyakran, mint ahogy kellene.

„A 18 és 49 év közötti magyar nők csupán kétharmada vett részt tavaly, 2022-ben méhnyakrákszűrésen és minden ötödik megkérdezett nő mondta azt, hogy 3 évnél ritkábban megy el vagy még sosem volt ilyen jellegű egészségügyi szűrésen a reprezentatív kutatásunk szerint. Ráadásul a 40-49 éves nők alig negyede, mindössze 23%-a járt méhnyakrákszűrésen az elmúlt évben, 17%-uk pedig 3 éve volt utoljára vagy soha. Ezek az adatok azt jelzik, hogy még sok a tennivaló a rendszeres nőgyógyászati ​​vizsgálatok és szűrések fontosságának erősítésében” – mondta Szerencsés Dóra, az Inspira Healthcare stratégiai igazgatója.

A kutatás tanulsága szerint Magyarországon hosszú távú oktatási programra lenne szükség a témában, elsősorban azért, hogy mind a nők, mind pedig az egészségügyi szakemberek tisztában legyenek az elérhető fogamzásgátló módszerekkel; és hogy ezeknek a módszereknek az ismeretében a nőgyógyászuk támogatásával kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb módszert.

Ha fogamzásgátlási eszköz kiválasztására kerül sor, akkor leginkább a nőgyógyászuk tanácsára hallgatnak a magyar nők, ezután következik a partner véleménye, amit majdnem annyira fontosnak tartanak a kérdésben, mint a család vagy a barátok tanácsai. Az életkor előrehaladtával pedig egyre fontosabb a nőgyógyász, hiszen egyre gyakrabban is találkoznak vele például szülés vagy különböző betegségek megjelenése miatt.

Erőfeszítései részeként az Organon együttműködik a Szexuális és Reproduktív Jogok Európai Parlamenti Fórumával (EPF), hogy az Európai Fogamzásgátlási Atlasz segítségével jobban megértse a nők igényeit. A Fogamzásgátlási Atlasz 46 országot értékel a témában az alapján, hogy mennyire elérhetők az adott országban például online információk vagy akár személyes tanácsadás a modern fogamzásgátlásról. Friss megállapításaik szerint Magyarország a legtöbb európai országhoz képest alacsonyabb pontszámot ért el a fogamzásgátló módszerek elérhetősége terén. A 2023-as Fogamzásgátlási Atlasz adatai szerint Magyarország 40,0%-ot ért el az összesített pontozásban, ami csak Bosznia-Hercegovinánál (39%) és Lengyelországnál (33,5%) jobb Európa-szerte. A szomszédos országokban a következőképpen alakulnak a pontszámok:

1. Szlovénia – 79,3%

2. Ausztria – 62,2%

3. Szerbia – 59,8%

4. Románia – 54,4%

5. Ukrajna -51,7%

6. Horvátország -47,3%

7. Szlovákia – 46,8%

8. Magyarország – 40,0%

1^ Az Inspira magyar fogamzásgátló piacról készített kutatása szerint:

Piackutatás 18-49 éves, bármilyen fogamzásgátlást használó nők körében, Magyarország, 2022. november. Módszertan: személyes otthoni interjúk (CAPI kutatás). Mintanagyság: 531 válaszadó, hibahatár: +/-4%. Kvótaminta: 330 hormonális fogamzásgátlót használó és 201 nem hormonális fogyasztó. A minta régiónként reprezentatív volt, korcsoportonként és település típusonként kvótákat alkalmaztak.