Puskás Ferenc robbantott forradalmat a német rendező szerint

Október 11-től látható a hazai mozikban az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon és legutóbb a Szemrevaló Filmfesztiválon nagy sikerrel vetített A néma forradalom, amely új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.

Európa 1949 után teljesen kettészakadt. A közös ellenség, a hitleri Németország legyőzésének célja 1945-ig még egységet teremtett a felek között. A győztes szövetséges hatalmak közötti érdekkülönbségekből fakadó konfliktus körvonalai ugyanakkor már a háború végén is látszottak. A háborút követően az addig félretett ellentétek a felszínre törtek. A két világhatalom, az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint a Szovjetunió és csatlósai nyíltan szembekerültek egymással. Ahogyan Churchill 1946-os fultoni beszédében megjósolta, a vasfüggöny legördült, és kettészelte a kontinenst.

A második világháborút követően Németország keleti felét a szovjetek, nyugati területeit pedig a három nagy nyugati hatalom (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország) tartotta megszállás alatt. Hasonló rendszer szerint osztották övezetekre a szovjetek megszállta területen fekvő fővárost, Berlint is. A kezdetben a tényleges katonai-hatalmi helyzet által meghatározott határvonal a Szovjetunió és a Nyugat konfliktusának kiéleződése következtében 1949-ben hivatalos országhatárrá vált.

A nyugati hatalmak által megszállt területeken létrejött a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a szovjet zónából pedig létrehozták a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK). Míg azonban Nyugat-Németországban hamarosan példátlan gazdasági fellendülés vette kezdetét, a szovjet mintát – többek között a szintén szovjet megszállás alá került Magyarországhoz hasonlóan – szolgaian követő Kelet-Németország gyökeresen eltérő pályára állt. Egyetlen jellemző adat: 1949-től 1961-ig, az Európa kettéosztottságának jelképévé vált berlini fal felhúzásáig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t egy jobb élet reményében. A kommunista ideológusok és vezetők által kilátásba helyezett földi paradicsom és a valóság közötti kibékíthetetlen ellentétet látva a szovjet blokk országai közül elsőként a keletnémetek lázadtak fel a zsarnokság ellen 1953 júniusában. Három évvel később kitört a poznańi munkásfelkelés, illetve a magyar forradalom, amelyek szintén a szabadság ígéretét hordozták, ám amelyeket a szovjetek helyi csatlósaik segítségével hasonló kegyetlenséggel vertek le, mint néhány évvel korábban a kelet-berlini munkások felkelését.

1956 őszén járunk. A hírhedt fal ekkor még nem szakítja el végleg egymástól Berlin kommunista uralom alatt álló keleti, valamint a „szabad világhoz” tartozó nyugati felét. A várost kettészelő határon való átlépés azonban csak szigorú hatósági ellenőrzést követően lehetséges. Két gimnazista fiú, Theo (Leonard Scheicher) és Kurt (Tom Gramenz) az NDK-ból Nyugat-Berlinbe utazik, hogy életükben először megnézzenek egy olyan filmet, amelyen nyoma sincs a hatalom által szajkózott propagandának.

Lars Kraume (Az állam Fritz Bauer ellen rendezője) legújabb, megtörtént eseményeken alapuló filmjében az érettségi előtt álló diákok a film előtt levetített híradófelvételeken drámai képsorokat látnak: felvételeket a Magyarországon nem sokkal korábban kitört forradalomról. Budapest utcáin a fiatalok azért harcolnak, hogy a milliók haláláért felelős szovjet diktátor, Joszif Sztálin magyar „tanítványait” végleg elűzzék a hatalomból. A film megtekintése után a két diák visszatér kelet-németországi otthonába, amelyet éppen Sztálinvárosnak hívnak. A nyugat-berlini moziban látott képsorokat azonban képtelenek kiverni a fejükből. Elhatározzák, hogy történelemóra közben kétperces néma csenddel emlékeznek meg a magyar forradalom áldozatairól. Az akcióhoz osztálytársaik is csatlakoznak. Tettük azonban jóval nagyobb botrányt kavar, mint arra előzetesen számítottak. A gyerekek hamarosan akaratuk ellenére is politikai machinációk főszereplőivé válnak. A népművelési miniszter „ellenforradalmi” kísérlettel vádolja őket, és követeli, hogy egy héten belül nevezzék meg az akció értelmi szerzőit. Ellenkező esetben az osztály minden tagjának súlyos következményekkel kell számolnia. A diákok olyan döntési helyzetbe kényszerülnek, amely alapjaiban határozza meg a jövőjüket.

A néma forradalom 2018. október 11-től látható szinkronizáltan és feliratosan a mozikban a Mozinet Kft. forgalmazásában.