Az Élet trilógiája plusz egy ráadás

Pasolini filmek a Art+ Cinema-ban

Vetítések:
február 29. : 20:30 Salò, avagy Szodoma 120 napja
március 1.: 20:30 – Dekameron
március 2.: 20:30 – Canterbury mesék
március 3. 20:30 – Az ezeregyéjszaka virágai

Pasolini születésére emlékezünk 2024. február 29-én. Ez alkalomból a Pannónia Szórakoztató Kft. cégcsoport által üzemeltetett Art+ Cinema ünnepi retrospektív vetítéssorozatot rendez.

Ki is volt ez a XX. századi, meg nem értett zseni? Tanár, költő, esztéta, aki csak harminckilenc évesen kezdett filmezni. Saját személyes kérdéseit szublimálta, így kerek, gazdag, sokoldalú hagyaték maradt ránk. Sokan máig nem értik művészetét, szarkazmusát.

Az Élet trilógiája Pier Paolo Pasolini 1970 és 1974 között forgatott három filmjének összefoglaló címe: Dekameron, Canterbury mesék, Az Ezeregyéjszaka virágai. Mindhárom alkotás a középkorban keletkezett klasszikus mese- és novellagyűjteményeken alapul. Az olasz cenzúra a Dekameront és a Canterbury meséket egy időre be is tiltotta. A trilógia zenei konzultánsa Ennio Morricone volt. A filmek erőteljes atmoszférája jelentős részben az autentikus forgatási helyszíneknek és a zömmel amatőr szereplőknek köszönhető.

A Giovanni Boccaccio közismert novellagyűjteménye alapján készült, 1971-ben bemutatott olasz–francia–NSZK koprodukció, a Dekameron az 1971-es nyugat-berlini filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat (a zsűri különdíja) kapott.

Geoffrey Chaucer töredékesen elkészült, részben verses mesegyűjteménye alapján forgatott, 1972-ben bemutatott olasz–francia koprodukció, a Canterbury mesék az 1972-es nyugat-berlini filmfesztiválon Arany Medve-díjat (a fesztivál nagydíja) kapott.

A közismert arab gyűjtemény, Az ezeregyéjszaka meséi alapján készült, hasonló című, 1974-ben bemutatott olasz–francia játékfilm az 1974-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját.

Mindhárom filmnek tehát fontos, elismert, a mai napig irodalmi kánonunkba sorolt mű az alapja. Míg az első kettő alapvetően a görög–judeo–keresztény kultúrkörhez köthető; a harmadik részben ind, perzsa, ókori mezopotámiai, zsidó, óegyiptomi, döntően azonban az arab hitvilágba és motívumkincsbe ágyazott.

„(…) Bár három, alapjában különböző alkotást látunk, a formaszervező elv … az öröm. … mindhárom örömforrás (a szexualitás, a művészi alkotás és az önmegvalósítás).” Csejk Miklós: Az erotika ábrázolásának problematikája, avagy az egyre jobban idegesítő tabuk erdejében – Pier Paolo Pasolini-filmek DVD-n

Érdekesség, hogy Pasolini maga játssza a Canterbury mesékben Chaucer-t, illetve Giottót. A Dekameronban mindennapi bűneink mibenlétéről, bűntudatunk eredetéről gondolkodik el a neves rendező. „Majd háromezer éve ugyanazokat a történelmi bűnöket ismételgetjük, s ez egyre jobban erősíti a gyanút, miszerint mindez a kultúrkörünkből következik.” – Csejk: Uott

Pasolini utolsó alkotása, a Salò, avagy Szodoma 120 napja egy „antitrilógia” első fejezeteként készült.

„(…) a Salóban megtalálható minden, ami kultúrkörünk szégyenével kapcsolatos.” Csejk: Uott

Pasolini filmek a Art+ Cinema-ban február 29-től négy napig.

Art+ Cinema & Café – Pasolini filmhét műsora:

• Február 29. 20:30 – Salo, avagy Sodoma 120 napja
• Március 1. 20:30 – Dekameron
• Március 2. 20:30 – Canterbury mesék
• Március 3. 20:30 – Az Ezeregyéjszaka virágai