Partos Nagy Eszter legújabb festményét a Vajdahunyad Vára ihlette

A csodálatos Városliget és a Vajdahunyad Vára ihlette Partos Nagy Eszter legújabb festményét, amelyet a Városliget Café Törley termében tekinthetnek meg az érdeklődők.

Az alkotás jól illeszkedik a hely szellemiségéhez, hiszen a Városliget Caféban minden a századforduló romantikájáról és az ahhoz kapcsolódó kulturális életről szól. Ezt a hangulatot igyekszik megidézni az enteriőr, az étlap és az itt megrendezésre kerülő programok egyaránt. Mint ismeretes Juhász Anna irodalmár vezetésével indult útjára idén májusban a MiroArt sorozat, amelyben a századforduló legkiemelkedőbb irodalmi alakjait és azok munkáit veszik sorra kerekasztal-beszélgetések keretében. Első alkalommal Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye volt a téma, a nyári szünet után, a szeptemberi MiroArt-on Örkény István Egypercesei „lesznek terítéken”. Ezt a szellemiséget követve került ki nyár közepén a Törley-terem falára Partos Nagy Eszter festménye is, amelyen a Vajdahunyad Vára látható.

A művésznő elmondása szerint nem is kerülhetett volna szebb helyre ez a festmény, hiszen a témát az étterem ablakaiból nyíló hihetetlen romantikus panoráma ihlette: „Magával ragadott a Városliget Café boldog békeidőket idéző különleges hangulata, amikor az étterem dísztermében jártam a Mindset Pszicho-Kávéház egyik rendezvényén. Bevallom, rögtön megihletett a csodás panoráma, mely az étterem ablakaiból nyílik. A Városliget romantikus bája több képem témája lesz a közeljövőben és nagy örömmel tölt el, hogy pont ez az étterem ad majd otthont ezeknek az alkotásoknak.” Egyszerre csak egy kép díszíti majd az étterem különtermének falát, mindaddig, míg valaki magával nem viszi a hely varázsát festővásznon is megörökítve, hiszen az olajfestmény sorozat egyes darabjai megvásárolhatók lesznek.

Partos Nagy Eszterről

A képzőművész 1967-ben született Miskolcon, már gimnazista évei alatt a zebegényi Szőnyi István Szabadegyetemen képezte magát, és Melocco Miklós zsámbéki műhelyében tevékenykedett művészsegédként. 1991-ben nyert felvételt a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, mestere Farkas Ádám volt. Az egyetem szobrász-tanár szakán 1996-ban szerezte diplomáját, ezután több mint tíz évig élt a festői szépségű zempléni faluban, Kékeden. A táj szépsége napról napra a szobrászt mindinkább festővé formálta. A kis vadregényes településen a három fiúgyermek nevelése mellett, a világtól elhúzódva hivatásának is élt. A számos festményen kívül, melyek Európa különböző országaiba Indonéziába és Japánba is eljutottak, több kül- és beltéri freskót, szekkót, domborművet valamint köztéri szobrot is alkotott vidéken és a fővárosban egyaránt. Tíz évig művészeti iskolában tanított Encsen szobrászat, festészet és grafika tanszakokon.