Olvasmányok karácsonyra az Athenaeum Kiadótól

Hippi

Aki igazán meg akarja ismerni önmagát, annak először a világot kell megismernie

Paulo, a lázadó brazil ifjú Amszterdamban összefut Karlával, a holland lánnyal, aki őt szemeli ki arra, hogy közösen Nepálba utazzanak.
Manapság, amikor minden arról szól, hogy fogyasztói igényeinket kielégítsük, talán nehéz elképzelni, hogy valaha fiatalok egy csoportja szembeszállt az anyagi javakat halmozó szülőkkel, és a régi normáktól elhatárolódva felépítette saját kis világát. Többen indultak el egy kemény, fapados buszon Ázsia ismeretlen tájaira. Kalandos útjuk során nemcsak a veszélyekkel, hanem az előítéletekkel is szembe kellett nézniük. Hiszen mindenki drogmámorban fetrengő léhűtőket látott bennük.
Paulo Coelho regényéből – mely a szerző élményekben gazdag élettörténetéből is jócskán merít – megtudhatjuk, hogy itt saját utat kereső fiatalokról volt szó, akik alapjaiban szerették volna megrengetni a világot, hogy visszatalálhassanak az ősi filozófiákhoz.
A népszerű író ezúttal a hippik izgalmas zarándokútjáról, valamint egy rendhagyó szerelmi történetről mesél.

Nyolc fehér éjszaka

Fordította: Rácz Judit

A Nyolc fehér éjszaka felejthetetlen utazás azon az elvarázsolt vidéken, ahol a szenvedély, a félelem, a vágy és a szerelem képes örökre megváltoztatni az életünket.

Egy huszonéves férfi elmegy egy manhattani karácsonyi partira, ahol egy nő csupán annyit mond: „Clara vagyok.”
Az elkövetkező hét napon minden este találkoznak, általában ugyanabban a moziban. A férfi le van nyűgözve, de azért óvatos, lassan halad előre. Fokozatosan alakul közöttük a feszültség, a remény, a bizalmatlanság.
André Aciman kérlelhetetlen pontossággal kutatja szereplői érzelmeit, érzéki nyelvezettel írja le útjukat, közeledéseiket és távolodásaikat, egészen a varázslatos szilveszteréjszakai zárójelenetig.

A Szólíts a neveden méltán emelte a szerzőt korunk legkiválóbb írói közé. A The Washington Postban így fogalmaztak a könyvről: „Aciman írásmódjának szépsége, szenvedélyének tisztasága ezt a különleges első regényt a nagy romantikus szerelmi történetek kánonjába illeszti.”
A szerző metszően éles, mégis romantikus második regénye a próza mesterének újabb ragyogó teljesítménye.

Rajongók voltunk

Hartay Csaba regényes novellafüzére nem abban segít, hogy megtaláld önmagad, hanem abban, hogy sose felejtsd el, honnan jöttél.
A ’80-as évek ébredező Magyarországán különleges, addig ismeretlen termékek, divatok, gondolatok jelennek meg: hamburger, gofri; Dolly Roll szól a lemezjátszókból, a kamionosok Turbo rágót dobálnak az integető gyerekeknek, miközben egy csapat vadóc kamasz a szabadságát keresi az alföldi tájban. Első barátnő, első csók, első szexfilm – minden új, minden izgalmas. És egy kamasz még semmit sem csinál félszívvel.
Az őszinte derűért, ami ebből a könyvből árad, minden olvasó hálás lesz Hartay Csabának, aki így fogalmazta meg ennek a gyűjteményes kötetnek az ars poeticáját: „Csak a rajongás ne vesszen ki belőlünk. A lelkesedés lángját életben tartani egy teljes életen át, talán nem lehetetlen. Ha kihűlni látszik bennünk a szenvedély, akkor gondolatban visszatérünk a hőskorszakba, az első találkozások szapora pulzusa lüktet bennünk ismét. Mintha az idő ott megragadt volna. Mert örökké kamaszok maradunk.”

A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik

Fordította: Kúnos László

Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában.

Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius a csodálatos látványért szálltak fel az égbe, de a kaland, szerencsétlenségükre, egy kényszerleszállással végződött – a tengeren. Naná, hogy az őket kimentő észak-koreai hajó kapitánya éppen hasadóanyagot csempészett haza Kim Dzsongunnak!
Balesetükkel egy súlyos diplomáciai válság kellős közepébe csöppennek, az események sora pedig a világ vezetőinek társaságába sodorja hőseinket, itt van mindenki, aki számít, a svéd külügyminisztertől Angela Merkelen át egészen Trumpig. A kalamajka adott – ezt kell ép bőrrel megúsznia az immár százegy éves embernek.

Jonas Jonasson az európai szórakoztató irodalom legviccesebb szerzője, aki ezzel a fergetegesen eszement történettel azt is bizonyítja, hogy ritkán ugyan, de a folytatás még az első részt is képes felülmúlni.

Aminek álmodom

Miben rejlik a Kék bársony című film maradandó művészi ereje? Miért adjuk át magunkat közel három évtized elteltével is izgatott örömmel a Twin Peaks groteszk világának? És miért volt csúfos bukás a Dűne? Hogy férhet meg egymás mellett a tündérmese és a rémálom, hol ér egymásba az éteri szépség és az alvilági rútság?

Az Aminek álmodom rendhagyó életrajz. Volt szerelmek, barátok, munkatársak olykor váratlan nyíltsággal vallanak Lynch életéről és alkotásairól – ő pedig szembesül, és közben szembesít. A saját emlékeit a másokéival, az önmagáról alkotott képet azzal, ahogy őt látják mások. Egyszerre életrajz, memoár és az ember saját történetéért folytatott küzdelme ez a könyv.
David Lynch öntörvényű ember és öntörvényű művész. Világnézete, sokszor sarkos véleményei keveseket hagynak közömbösen. Rejtélyes, különc, provokatív és elgondolkodtató – minden, csak nem hétköznapi. Kristine McKenna újságíró és több száz interjúalanya segítségével most az olvasó is betekintést nyerhet ebbe a bonyolult, szürreális, mégis emelkedett világba: korunk egyik legizgalmasabb művészének lelkébe.

Feleséged története

A Feleséged története egy olyan monológ, amit soha nem akarnál végighallgatni a másiktól, és ha benned indulna el, akkor mindent megtennél, hogy elcsendesítsd magadban. Pedig érdemes lenne már az első nagy levegővételnél odafigyelni. Hogy elmondhassa, hogy elmondhasd. És akkor elindulhat egy párbeszéd. Kettőtökön múlik.
Dédé beleszeret egyetemi tanárába, Mátéba. Az érzés kölcsönös. Hamarosan össze is költöznek, gyermekeik lesznek, és boldogan élhetnének, amíg… De vajon ennyi elég? Pfliegel Dóra története egy mindent elsöprő szerelem beteljesülése, kálváriája és bukása. Ha egyszer elveszítjük a bizalmat, újraépíthetjük még a régi kapcsolatunkat, visszakaphatjuk az egykori szerelmet? Vagy van az a pillanat, amikor más irányt vesz az életünk? És mi történik akkor, ha megjelenik a harmadik? A regény elemi erővel mutatja be egy fiatal nő belső vívódásait. Vajon pontosan megláthatjuk, hogy hol hibáztuk el? Történet egy öröknek hitt házasság szétbombázásáról, megcsalásról, szégyenről, bűnről és bűntudatról.

Életszikra

Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy tizenöt éves lánya, Wren is a klinikán tartózkodik. De vajon hogy reagálnak a túszok? Egy nővér úrrá lesz saját pánikrohamán, és segít egy sebesült nőn. Egy orvos a hite miatt gyakorolja hivatását… Most éppen ezt a hitet teszi próbára az élet. Egy magzatvédő aktivista páciensnek álcázva tapasztalja meg, milyen annak a gyűlöletnek a kereszttüzében lenni, amit őt is szított. De vajon mi a túszejtő valódi célja? A lebilincselő történet visszafelé halad az időben, így az emberi sorsok szépen lassan bontakoznak ki.
Jodi Picoult korunk egyik legvakmerőbb írója. Most éppen azt boncolgatja, hogyan lehet egyszerre figyelembe venni a várandós nő és a még meg nem született gyermeke jogait. Az Életszikrabeszélgetésre, vitára inspirál… és talán megértésre sarkall.

Orosz napló

Fordította: Szieberth Ádám

Anna Politkovszkaját, az egyik legbátrabb orosz újságírót 2006 őszén bérgyilkos lőtte le Moszkvában. Közvetlenül a halála előtt fejezte be mellbevágó, „testközeli” feljegyzéseit a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról.

A szerző szenvedélyes, mégis tárgyilagos krónikáját nyújtja a szabadság elvesztésének, a 2003. decemberi parlamenti választásoktól 2005 zord nyaráig, amikor az ország még nem ocsúdott föl egészen a beszláni iskolai túszdráma sokkjából. Lépésről lépésre követi nyomon az új önkényuralom kiépülésének folyamatát, amelynek működtetésében a meggyilkolt újságírók, összevert és bebörtönzött ellenzékiek mellett legalább ekkora szerep jut a demokratikus díszleteknek, a Kreml által finanszírozott álellenzéknek és az elvtelen, profitéhes oligarcháknak. A politikán kívül és alatt pedig fel-felhangzik a kiábrándult és megnyomorított átlagemberek tömegeinek hangja, akik a szabadság ígéretének futó felvillanása után ismét hosszú időre elvesztették a reményt, hogy hazájuk egyszer végre az ő érdekeiket szolgálhatja.

Az Orosz napló ugyanakkor több a közelmúlt történelmének egyszerű elbeszélésénél. Figyelmeztetésül és intésül is szolgál a populizmus és az álhírek világában, amelyben a szabadság új ellenségei szorgalmasan tanulnak egymástól. A putyini hatalmi eszközök vírusként terjednek a világban, és ha nem ismerjük fel őket időben, sikerre is vannak ítélve. Politkovszkaja könyve nem orosz történet, hanem egyetemes lecke a szabadság törékenységéről – igazságát pedig saját tragikus halála nyomatékosítja.

A pillangó zsarnoksága

Fordította: Győri László és Fodor Zsuzsa

A pillangó zsarnoksága Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, az új RAJ. Egy kaliforniai gyilkossági helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a mesterséges intelligencia és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig.
Emlékszünk még Frank Schätzing RAJcímű regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába.
Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista gerillatámadást vezet hazája zavaros háborújában a mészárosként ismert John Olony állásai ellen. A regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét.
Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal.
Így indul A pillangó zsarnoksága, amely a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgató könyvén vezeti végig az olvasót.

Lantmadár

Laura a nagyvilágtól elzárva él Írország délnyugati részén, a hegyek közt, harmóniában a természettel. Egy nyári napon azonban összetalálkozik az erdőben Solomonnal, és élete egy csapásra megváltozik. A sármos férfi egy dokumentumfilmes forgatócsoport tagja. A háromfős kis csapat éppen következő filmjéhez keres témát, Laura pedig egyből felkelti az érdeklődésüket. A lány ugyanis lenyűgöző képességgel rendelkezik: úgy tudja utánozni a hangokat, mint senki más – senki, csak az ausztrál lantmadár.
Laura egy új élet reményében a stábbal tart Dublinba, ahol nem csupán a nagyváros zajos nyüzsgése robban be a mindennapjaiba egyik pillanatról a másikra, de a 21. század is, a közösségi média, a tévé és a tehetségkutató műsorok pozitívumaival és árnyoldalaival egyaránt.
Cecelia Ahern legújabb regénye elgondolkodtató, szívmelengető szerelmi történet a mindenkiben ott lakozó szabadságvágyról és a világ zaja mögött megbúvó csendről.

A kisemmizett angyal

A tizenhat éves Mia, a Nyírségből származó szegény lány prostitúcióra kényszerül. Panka, a jómódú budai vállalkozók hasonló korú lánya emberkereskedők karmai közé kerül. A két lány közös kálváriája egy nyolcadik kerületi garzonban kezdődik. A rabságban mély barátság szövődik közöttük, Mia el is határozza, hogy megszökteti Pankát, még mielőtt elvinnék őt külföldre. Az események azonban nem várt fordulatot vesznek, így Mia hamarosan az üldözöttek listájára kerül.
Szurovecz Kitti izgalmas, megdöbbentő története bár fikció, megtörtént eseményeken alapul. Vajon milyen a hazai emberkereskedelem és a szervezett prostitúció? Honnan szerzik be a lányokat? Milyen esélye van egy nagyon szegény és egy tehetős fiatalkorúnak ugyanolyan körülmények között? Mi történik, ha megromlik az egészségük, vagy felmerül egy váratlan probléma? Van bármiféle kiút? Ki lehet szállni? Ki segíthet?

Ripityom

Jávor Pál, aki kétszer halt meg

Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál!
Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.
De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között.

Legközelebb majd sikerül

Engem az emberek valamiféle megbízható és jóindulatú nagybácsinak tekintenek (az okok egy részét tudni vélem. Úton-útfélen megállítanak, s beszélgetést kezdeményeznek. Sokan keresnek a neten, kérik, találkozzunk – élet-halál kérdése –, csak én segíthetek. Néha nem sikerül elzárkóznom. Aztán a kávéházban várnak, s rendre kiderül, hogy párkapcsolati (válási, szakítási) tanácsot kérnek. Van abban ráció, hogy tőlem: kétszer váltam, továbbá jogi diplomával rendelkezem, meg ugye a közismert empátiám.

Emiatt fontolgattam egy ideje, hogy egy hozzám hasonló amatőr kapcsolatjavítóról írjak könyvet. Esetleg a figura legyen azonos a Borgisz című korai kisregényemben szereplő tizenkilenc éves Najn Ivánnal. Miféle felnőtt vált belőle? Egy központi alakot terveztem, kettő lett belőle.

A Borgisz kilenc hónap története, ez a könyv kilenc évé. Ugyanakkor a kilenc fejezet Beethoven egy-egy szimfóniájának szerkezetét, mondandóját, hangulatát, lendületét követi, amennyire a nyelv eszközei engedik. Voltaképp szimfonikus regény keletkezett, zenés próza. Végül örömpróza? Bárcsak.

Anjouk – V. rész: Ötvenezer lándzsa

1328. Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen – ám a sorsa elől senki sem menekülhet.
Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is – ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével…

Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógiamásodik kötete. Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban.

Szlogen: Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógiamásodik kötete