Oltatni vagy nem oltatni? – avagy vírusidők kismamaként

Pregnant woman ready for vaccination against coronavirus in doctor's office, closeup

Az immár több mint két éve húzódó, szinte napról napra változó vírushelyzetben kismamaként még nagyobb kihívás eligazodni, válaszokat találni, az oltást, a lehetséges szövődményeket, gyermekünk védettségét és az érvényben lévő egészségügyi ajánlást illetően. Mikor, milyen vakcinával, hány dózis az ideális, és valós védettséget ad-e a legújabb variánsok ellen? Dr. Tidrenczel Zsolttal, a Czeizel Intézet genetikus orvosigazgatójával beszélgettünk.

A koronavírus okozta pandémia gyakorlatilag egyik napról a másikra írta át, változtatta meg életünket, rengeteg bizonytalanságot hozva mindennapjainkba. Kismamaként ráadásul nem csak saját magunk, hanem magzatunk egészségéért is különösen aggódunk ebben az időszakban, de lássuk be így a sokadik variáns és az oltási dózisok körüli információáradatban mostanra különösen nehézzé vált az eligazodás.

Az aktuálisan érvényben lévő egészségügyi iránymutatást mindig az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) hivatalos állásfoglalása határozza meg, ez egy központilag szabályozott dolog.” – mondta Dr. Tidrenczel Zsolt.

A várandósok, a testükben létrejövő élettani, immunológiai változások miatt érzékenyebbek a fertőzésre, súlyos szövődmények, például tüdőgyulladás, magas lázas állapot is könnyebben alakulhatnak ki náluk spontán koronavírus fertőzés esetén. S bár közvetlenül a magzatot nem támadja meg a vírus, áttételesen, az anyai állapoton keresztül okozhat különböző problémákat, például koraszülést, magzatelhalást, lepényi elégtelenséget. Mindezekből következik, hogy kismamáknak, családtervezőknek még inkább javasolt az oltás feltétele, hiszen előnyei bőven meghaladják az esetleges hátrányokat, a spontán fertőzés jelentette veszély és annak következményei felülmúlják az oltóanyag feltételezett rizikóját. A jelenlegi ajánlás szerint a kismamák oltási protokollja pontosan ugyanúgy javasolt, mint mindenki másé, jóformán nincs semmi különbség.” – magyarázta a szakember.

Általános oltási reakciók, így hőemelkedés, néhány napig tartó ízületi fájdalmak természetesen kismamák esetében is előfordulhatnak, ezeket fontos komolyan venni és megfelelő körültekintéssel kezelni. A legtöbb klinikai vizsgálatot mRNS tartalmú vakcinákkal végezték, az eredmények alapján ajánlott ezek előnyben részesítése mind a várandósság, mind a szoptatás időszakában. A harmadik oltás is ugyanúgy javasolt, sőt az egyes dózisok közötti időszak hosszúságában sincs különbség az általános iránymutatáshoz képest.

Kismamaként a 12-35. hét között javasolt az oltást felvenni. Általában a háziorvos vagy a szülész ír is egy papírt, hogy az egyéni egészségügyi állapot lehetővé teszi ezt. A 35-36. hét után már nem oltunk, ha valakinek oda esne egy oltása, legyen szó a 2. vagy akár a 3. dózisról, azt a szülés utánra kell halasztani. Általában 2-3 héttel a szülés után már nyugodtan be lehet adni ezt is. Amerikában egyébként az első 12 hétben is lehet oltani, tehát a magyar javaslat egy picit óvatosabb, mint más országoké.”

Ha megoldható, az a legszerencsésebb, ha az édesanyák már valamivel a tervezett várandósság előtt beolttatják magukat, ezzel biztosítva a nyugodt babavárást, saját maguk és magzatuk egészségét.