Olof Palme-ház – Millennium Háza
A Városliget egyik legrégibb építménye, mely a 2010-es években Olof Palme-ház néven ismert, mivel címe Budapest Olof Palme sétány 1.
Eredetileg Műcsarnoknak épült az 1885-ös Országos Általános Kiállításra.
Fotók: Polinszky Tibor Gyula
A tervezésére és felépítésére kiírt pályázatot 1884-ben az addig főleg vasútállomások tervezőjeként ismert Pfaff Ferenc nyerte, és neoreneszánsz stílusával a kiállítás egyik legszebb épülete lett. Hamar kiderült, hogy az épület Műcsarnoknak nem alkalmas — egyrészt, mert nem elég nagy, másrészt mert a fontosabb útvonalaktól messze áll. Ezért Budapest Főváros Tanácsa úgy döntött, hogy inkább Fővárosi Múzeum, azaz helytörténeti gyűjtemény és kiállítás legyen, amelynek „célja összegyűjteni és úgy a nagyközönségnek, mint a szakférfiaknak hozzáférhetővé tenni Budapestre vonatkozó minden emléket eredetiben és másolatban, amelyek a város múltjára, fejlődésére… napvilágot vetnek, nem zárván ki a jelen állapotokat tárgyakat sem, melyek a jövő szempontjából érdekesek lehetnek”.
A második világháború alatt az épületben hadikórház működött. Ezt majd a bombázások súlyosan megrongálták, a beltéri gipsz- és stukkódíszítek megsemmisültek. A háborús károk kijavítása közben az épületet többször átalakították, a termeket összekötő boltíves nyílásokat átépítették. A funkciók gyakori változása többszöri átépítéssel járt, ami meglehetősen ártott a ház külsejének, így például a kerámiadíszeket ereszcsatornákkal csúfították, illetve takarták el.
1958–1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították. A részben alápincézett részt lesüllyesztették és kiegészítették, boltozatát nagy teherbírású vasbeton síkfödémmel váltották fel. A tetőt elbontották és megemelték, hogy osztószinteket alakíthassanak ki új födémekkel. Hogy az átalakítás kívülről kevésbé látsszon, a párkányokat részben felemelték. A főfalak elbontásával a belső térosztás gyakorlatilag eltűnt; a háromosztatú teret nagy, felülvilágított szobrászműhely és két irodaszint váltotta fel.
Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.
1990-1993 között, amíg a Műcsarnokot felújították, az átmenetileg visszaköltözött az épületbe. Ezután a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót az alapítvány sem talált neki.
A Liget projekt részeként Millennium Háza néven a századfordulós aranykort jelenítik meg benne. A sajtóközlemény szerint fő látványossága egy több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett lesz, amit vetített képek és AR (kiterjesztett valóság) egészít ki. Lesz még benne kávéház pódiumszínpaddal és egy kis konferenciaterem. Az átépítést 2017 decemberében kezdték el. A rekonstrukció célja az eredeti épületkontúr (tetősík, párkányszint) visszaállítása és a homlokzat helyreállítása mellett az eredeti belső térrendszer visszaállítása. A megmaradt eredeti elemeket (külső falak, a homlokzat téglaburkolata, Zsolnay-kerámiák) megtartják, helyreállítják, illetve pótolják.
Az épület főbejáratát visszahelyezik a Hermina út felőli oldalra. Előtte rózsakert alakítanak ki. A különleges Zsolnay-kerámiákat restaurálják.
Forrás: Internet / wikipedia
