Nem kell többé választani Isten és a tudomány között

Francis S. Collins, a legnagyobb amerikai élettudományi kutatóintézet igazgatója és a XX. század egyik legfontosabb tudományos vállalkozása, a Humán Genom Projekt egykori vezetője, könyvében megkísérli a „lehetetlent”: kibékíteni a tudományos és a spirituális világképeket. A világhírű természettudós Isten ábécéje című könyve elgondolkodtató mű kétkedők és hívők, világi és vallásos gondolkodásúak számára egyaránt, miközben azok számára is izgalmas és inspiráló olvasmány, akik egyszerűen csak szeretnek gondolkodni az élet nagy kérdésein.

A mai kor emberét nem kevésbé foglalkoztatja a világunk és az élet keletkezése, mint elődeinket, az emberek többsége szerint azonban a két út – a tudomány és a vallás által vázolt keletkezéstörténet – továbbra is szembemegy egymással. Francis S. Collins, a legnagyobb amerikai élettudományi kutatóintézet, a National Institute of Health igazgatója és egyben a XX. század egyik legfontosabb tudományos vállalkozása, a teljes emberi génkészletet feltérképező Humán Genom Projekt volt vezetője nem kisebb feladatba vágott, minthogy kibékítse a tudományos és a spirituális világképeket.

„Az Akadémiai Kiadó eredeti küldetése a hétköznapi és tudományos magyar nyelv leírása és fejlesztése, később egyre inkább az egyetemes tudomány szolgálata volt. A maga nemében forradalmi lépés volt, amikor bő egy évtizede elindítottuk igényes, de széles körben befogadható tudást közvetítő tudománynépszerűsítő könyvsorozatainkat. Hiteles szerzők jól megírt, sok embert érdeklő, párbeszédre késztető könyveit kerestük. Ez a kezdeményezés az Isten ábécéjének kiadásával ért a csúcsára. Francis Collins tudományosan legmagasabban jegyzett szerzőnk, könyve a minden embert érdeklő, legfontosabb kérdésekre ad választ. Szórakoztatóan, szeretettel, higgadt meggyőző erővel. Az Isten ábécéje 21. századi apokrif, örömhír: olvasása egyszerre páratlan spirituális és szellemi kaland” – mondta el Dr. Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó igazgatója a könyvbemutatón.

Valóban létezik a tudomány és a hit közötti konfliktus?
Francis S. Collins nehezen tudta elképzelni, hogy valódi konfliktus legyen a tudományos és a spirituális igazság között, holott gyakran azok a tudósok, akik egyszerre vallják magukénak a modern tudomány és a hit nézeteit, a közvélemény – és akár tudóstársaik – szemében is hiteltelenné válnak. A humán genom vizsgálata révén azonban szükségét érezte annak, hogy önmagában harmóniát teremtsen e két világnézet között, így végül nem minden idők egyik legfontosabb és legcsodálatraméltóbb tudományos eredményéről írt könyvet, hanem arról, hogy a modern tudomány és a hit nemcsak hogy összeegyeztethető, de egységes egészet alkot. A világhírű természettudós elgondolkodtató és izgalmas könyve közérthetően és nagyon őszintén szól a kétkedőkhöz és a hívőkhöz, a világi gondolkodásúakhoz és a mélyen vallásosakhoz, miközben a tudomány iránt érdeklődők számára is érdekes kérdéseket vet fel.

A megoldás: teisztikus evolúció
Francis S. Collins, miközben komoly eredményeket ért el az emberi genom és a bolygó sok más élőlénye génkészletének kutatásában, átfogóan és részletesen betekinthetett abba a folyamatba, ahogyan leszármaztunk közös ősünktől, majd változásaink révén elindultunk saját fejlődési vonalunkon. Ennek nyomán ismerte fel annak bizonyítékait, hogy az összes élő szervezet rokonságban áll, végső soron pedig mindez a Mindenható mesterműve – a világmindenség, benne minden csillag, bolygó, elem és maga az élet is.

A földi élet eredetének pontos mechanizmusát továbbra sem ismerjük, azonban amint megjelent az élet, a természetes szelekció útján végbemenő evolúció lehetővé tette a biológiai sokféleség és összetettség kialakulását. Az evolúció beindulását követően pedig már nem volt szükség további természetfölötti beavatkozásra. Ez a teisztikus evolúció elmélete, ami domináns nézetnek tekinthető sok olyan jelentős tudós körében, akik egyúttal hívőknek is vallják magukat, de hinduk, muszlimok, zsidók és keresztények is osztják ezt a nézetet, köztük Szent II. János Pál pápa is. Eszerint Isten – akit nem köt a tér és az idő – teremtette az univerzumot és az azt irányító természeti törvényeket annak érdekében, hogy benépesítse az addig terméketlen világmindenséget. Ez a világlátás lehetővé teszi, hogy a hívő tudósok egyszerre tisztelhessék Istent, és használhassák a tudomány eszközeit arra, hogy felfedjék Isten alkotásának néhány csodálatos rejtélyét, miközben a hétköznapi emberek számára is megnyugtató választ adhat a legnagyobb kérdésre: hogyan jött létre az élet.