A vasárnapi Orbi et Csuti áldás szerint “Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket”


Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket, és ha Magyarország nem rendelt volna keletről is oltást, akkor most nagyon nagy bajban lennénk – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Viktor szerepelt a Sólyom András rendezte Szegény Dzsoni és Árnika című 1983-as tévéfilmben. Egy cickány származású tolvajt alakított, méghozzá nagyon hitelesen. VALAKI SZÓLJON MÁR NEKI, HOGY VÉGE A FORGATÁSNAK !!

    ORBÁN A HÁROM KÍVÁNSÁG STÚDIÓJÁBA IS ELLÁTOGATOTT! >>>

Orbán Viktor az oltottsági adatokat összehasonlítva elmondta: miközben Izraelben jóval előrébb vannak az oltásban, mindjárt végeznek, és az Európai Uniót elhagyó britek is 30-40 százalék körül állnak, addig az EU-s országokban az átlag 6,8 százalék.


    “Ez jól mutatja, hogy valami nincs rendben, és ez nem politikai kérdés, vádaskodás, nem az uniós vagy brüsszeli bürokraták iránt érzett ellenszenv, hanem ténykérdés. Ez a helyzet, elszúrták” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint hétről hétre derül ki, hogy a szállítmányok, amelyeket lekötöttek, megrendeltek, nem érkeznek meg vagy nem annyi érkezik.


    Azt, hogy öt uniós tagállam – Ausztria, Csehország, Szlovénia, Bulgária és Lettország – EU-csúcsot hívna össze a vakcinaelosztás miatt, a magyar kormányfő úgy értékelte: osztja az osztrák kancellár véleményét. “Valami nem stimmel” – mondta, jelezve, az volt a megállapodás, hogy lakosságarányosan fogják a vakcinákat szétosztani, de nem ezt tapasztalják, hiszen van olyan ország, amelyik többet kap, van, amelyik kevesebbet.


    Hangsúlyozta: ha Magyarország nem rendelt volna 3,5 millió keleti – orosz és kínai – vakcinát, amivel már 500 ezer embert be is oltottak, akkor most “nagy bajban lennénk”.


    Csak azért nem vagyunk bajban, mert novemberben “megszólalt a fejünkben a csengő”, és megkezdtük a tárgyalásokat más vakcinákról is – tette hozzá, jelezve, hogy ezért a magyar és időnként a nemzetközi baloldal is kritizálja Magyarországot, holott inkább elismerést kellene kifejezni azon külügyi és járványügyi szakemberek iránt, akik megérezték a bajt és kellő időben döntöttek.


    Megerősítette: 13 millió nyugati és 3,5 millió keleti vakcinával összesen 16,5 millió ember beoltására elég vakcinát rendelt Magyarország, mert – tette hozzá – arra is fel kellett készülni, hogy hátha a határon túl nem lesz elég vakcina. Így “minden magyart, aki a világon él, 16,5 millió vakcinából be lehet oltani” – jelentette ki.


    A kormányfő arról is beszámolt: magyar tudósok is fejlesztenek oltást, valamint vakcinagyárat építenek Debrecenben, és megállapodtak Izraellel abban, hogy építenek egy gyárat Izraelben is, így egy év múlva önellátó lesz Magyarország oltóanyagból. Azt is közölte: Magyarországon érhető el a legtöbb fajta vakcina a világon és az EU-ban első-második helyen vagyunk az átoltottság tekintetében.


    Az újranyitás lehetséges idejéről szólva azt mondta: a jövő nagy kérdése, hogy az eddig kifejlesztett oltások a később megszülető mutánsokkal szemben is védenek-e majd. Ha a válasz igen, akkor hamar tudunk nyitni, ha nem, akkor teljesen új helyzetben találjuk magunkat – mondta.


    A kormányfő arról is beszélt: a járvány második hulláma erősebb volt, mint az első, a harmadik hullám pedig erősebb mint a második. Úgy fogalmazott: “az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb, most ebben a pillanatban vagyunk”. Szerinte két dolgot kell egyszerre figyelnünk: a “sötétséget”, vagyis a folyamatosan emelkedő esetszámokat, hogy bírják-e a kórházak, van-e lélegeztetőkészülék, van-e elég ember, illetve a “hajnalt”, vagyis a vakcinát és azt, hogy van-e elég ember, aki regisztrált.


    Elmondta: a Belügyminisztériumban vasárnap videókonferencián hallgatja meg az összes kórházigazgatót arról, hogy mennyire készültek fel az előttünk álló hétre, ami – fogalmazott – “valószínűleg az egész járványidőszak legnehezebb hete lesz” mind a kórházi ágyak, mind a lélegeztetőkészülékek, mind a hadra fogható ápolónők és orvosok tekintetében.


    Arra a felvetésre, hogy nem kellene-e Magyarországnak is külföldi segítséget kérni, a miniszterelnök azt mondta: “úgy látjuk, hogy megvagyunk, inkább segítséget fogunk adni másoknak”. Hangsúlyozta: népességarányosan több ágyunk van talán, mint Európában bárkinek és biztosan nálunk van népességarányosan a legtöbb lélegeztetőkészülék is.


    Hozzátette: a rezidenseket és a végzős medikus hallgatókat is munkába tudják állítani és van egy központi vezénylési terv, hogy az ország melyik pontjáról hova kell átcsoportosítani orvosokat és ápolónőket, ha ez szükséges.


    Úgy értékelt: bár a baloldaltól folyamatosan azt hallani, hogy a magyar egészségügy “így rossz, úgy rossz”, ennek az ellenkezőjét látja minden nap. “Az orvosaink erősek, odaadóak, az ápolónők mindent megtesznek. Tehát, én azt hiszem, hogy menni fog. (…) Csak egy nagyon nehéz hét előtt állunk, a hajnal előtti legsötétebb pillanatokat éljük most át” – fogalmazott.


    A kormányfő bejelentette: 3 millió fölé ment az oltásra regisztráltak száma, és az újonnan regisztráltak között rendkívül magas arányban vannak 60 év felettiek. Elmondta: úgy döntöttek, mivel a 60 felettiek vannak igazán életveszélyben, ezért ha később is regisztráltak, előre veszik őket az oltási sorrendben.


    A kormányfő sunyi hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy Magyarország az oltási hatékonyságban az utolsó előtti helyen lenne Európában. Ami raktáron van, az vagy azért van ott, mert a következő egy-két napban lesz eloltva, vagy azért, mert második oltásként ez a párja annak vakcinának, amelyet már megkaptak az emberek – fejtette ki. Jelezte: vita van arról, hogy melyik vakcinát hány napon belül kell megismételni, ebben nemzetközi szakmai konszenzus alapján kell dönteni.


    Az oltások áráról szólva elmondta: ha többet kértek volna a vakcinákért, akkor többet is fizettek volna, hiszen életekről van szó.


    Úgy vélte: morálisan vállalhatatlan mélypont, elfogadhatatlan magatartás, hogy a baloldal politikai kérdést csinál az oltásból, amikor emberek élete forog kockán.