Minden, amit tudni kell A legendás állatokról

A Warner Bros. Pictures bemutatja

a Heyday Films produkciójában

David Yates filmjét

LEGENDÁS ÁLLATOK – GRINDELWALD BŰNTETTEI

(Fantastic Beasts: The Crimes of Grindelwald

Magyarországi mozibemutató:

2018. november 15.

Főszereplők:

Eddie Redmayne

Katherine Waterston

Dan Fogler

Alison Sudol

Jude Law

Johnny Depp

Ezra Miller

Zoë Kravitz

Forgatókönyv:

J.K. Rowling

Fényképezte:

Philippe Rousselot

Látványtervező:

Stuart Craig

Jelmeztervező:

Colleen Atwood

Vágó:

Mark Day

Zeneszerző:

James Newton Howard

Executive producerek:

Tim Lewis

Neil Blair

Rick Senat

Producerek:

Davit Yates

J.K. Rowling

Steve Kloves

Lionel Wigram

Rendezte:

David Yates

A magyar változat munkatársai

Göthe Salmander (Eddie Redmayne) Szatory Dávid

Albus Dumbledore (Jude Law) Stohl András

Gellert Grindelwald (Johnny Depp) Nagy Ervin

Tina Goldstein (Katherine Waterston) Sipos Eszter

Jacob Kowalski (Dan Fogler) Fekete Ernő

Queenie Goldstein (Alison Sudol) Bozó Andrea

Credence Barebone (Ezra Miller) Tasnádi Bence

Leta Lestrange (Zoë Kravitz) Martinovics Dorina

Seraphina Picquery (Carmen Ejogo) Pálmai Anna

Nagini (Claudia Kim) Dobó Enikő

Theseus Salmander (Callum Turner) Czető Roland

Bunty (Victoria Yeates) Bognár Anna

Skender (Ólafur Darri Ólafsson) Schneider Zoltán

Abernathy (Kevin Guthrie) Szatmári Attila

Vinda Rosier (Poppy Corby-Tuech) Fodor Annamária

Torquil Travers (Derek Riddell) Seress Zoltán

Nicolas Flamel (Brontis Jodorowsky) Hirtling István

Grimmson (Ingvar Eggert Sigurðsson) Sótonyi Gábor

Krall (David Sakurai) Takátsy Péter

Arnold Guzman (Cornell John) Mihályfi Balázs

Fiatal Göthe Salmander (Joshua Shea) Boldog Gábor

Juszuf Káma (William Nadylam) Rajkai Zoltán

Spielman (Wolf Roth) Benkő Péter

McGalagony Ligeti Kovács Judit

Fiatal Leta Lestrange Boldog Emese

Irma Koltai Judit

További magyar hangok

Bárány Virág, Bordás János, Czifra Krisztina, Csifó Dorina, Égner Milán, Farkas Zita, Fehérváry Márton, Galkó Balázs, Gyarmati Laura, Gyarmati Zsolt, Gyurin Zsolt, Kadosa Patrik, Kárpáti Levente Áron, Kretz Boldizsár, Lederer Nóra, Lipcsey Colini Borbála, Mayer Szonja, Miklós Eponin, Mohácsi Nóra, Nagy Gereben, Németh Attila, Pekár Adrienn, Sörös Miklós, Szabó Andor, Szabó Bence, Tóth Mira

Magyar szöveg Tóth Tamás

Felvevő hangmérnök Gábor Dániel

Rendezőasszisztens és vágó Simkóné Varga Erzsébet

gyártásvezető Kincses Tamás

Szinkronrendező Dóczi Orsolya

J.K. Rowling varázslattal teli, mesés világának újabb izgalmas fejezete tárul fel a filmben, mely a Legendás állatok…-széria tervezett öt kalandja közül a második. A 2016-os első film folytatásában visszatérnek a korábban bemutatott főszereplők, felbukkannak új arcok, és olyanok is, akiket már a Harry Potter-mesékből ismerhet a közönség, bár nyilvánvalóan kicsit másként.

Az előző film végén a nagyhatalmú sötét varázslót, Gellert Grindelwaldot (Johnny Depp) New Yorkban elfogta az Amerikai Varázslókongresszus, a MACUSA. Ebben segítségükre volt a városban tartózkodó Göthe Salmander (Eddie Redmayne), a mágikus állatok tudósa. Ám Grindelwald beváltja a fenyegetését, és megszökik a fogságból. Elkezdi maga köré gyűjteni híveit, akik közül sokan nem is sejtik a valódi célját: a tiszta vérű varázslókat akarja hatalomhoz juttatni, hogy az összes varázstalan lény fölött uralkodjanak. Albus Dumbledore (Jude Law) próbálja megakadályozni a gonosz tervet, ezért megnyeri magának Göthét, egykori tanítványát és barátját. A fiatalember segítséget ígér, bár nem tudja, milyen veszélyek várnak rá. A megosztott varázslótársadalomban feszülő ellentétek még a barátok és családtagok szeretetét és a hűségét is próbára teszik…

A FILMRŐL

Két évvel ezelőtt a Legendás állatok és megfigyelésük révén a közönség újra elmerülhetett abban a varázslatos világban, melyet a Harry Potter-történetekben megszeretett. Az 1920-as évek Amerikájában játszódó film azonban csak kevés utalást tartalmazott a korábbi történetekre. Megemlítették, hogy Salmandert kirúgták a Roxfortból, és hogy egyetlen támogatója Dumbledore professzor volt. Szó esett arról is, hogy Gellert Grindelwald, a sötét varázsló eltűnt, miután nagy pusztítást okozott Európában. A második film azonban már szorosabbra szövi a szálakat az előzményekkel.

„Ezúttal olyan történetet bontok ki, amely csak utalásszerűen jelenik meg a Harry Potter-könyvekben – mondja J.K. Rowling, aki nemcsak a forgatókönyvet jegyzi, hanem producerként is közreműködött. – Grindelwald felemelkedéséről van szó. Ez a férfi a varázslók és az emberek világára egyaránt fenyegetést jelent, és Dumbledore, a Potter-sztorik kulcsfigurája áll szemben vele. Grindelwaldról először a Harry Potter és a bölcsek köve tesz említést, tehát ez a rejtélyes figura valójában kezdettől fogva ott lapul a háttérben. Tudjuk, hogy fontosnak kellett lennie, mivel olyan markánsan jelen van Dumbledore történetében, de csak a Potter-könyvek végén derül ki, valójában milyen nagy szerepet játszott. Érezhető, hogy sok mindent lehetne mesélni róla. Számomra ennek a sztorinak a felelevenítése volt a legérdekesebb, mert annyira alapvető ahhoz, hogy igazán megértsük Dumbledore-t, a kedvenc szereplőmet.”

David Yates rendező hatodik alkalommal vezényli Rowling világának megfilmesítését. „Amikor Jo elküldte nekem a forgatókönyvet, az volt az első benyomásom, mennyire különbözik az előző filmtől – mondja. – Ez a történet több rétegű, bonyolultabb, és sokkal sötétebb.”

Visszatértek az előző rész producerei is, köztük David Heyman, aki szerint „Jo fantáziadús és szórakoztató történeteket ír, melyek tele vannak jól kitalált, eleven karakterekkel. A film bizonyos témái egybecsengenek a Potter-történetekkel: barátság és hűség, a jó és a rossz harca, a szeretet és a veszteség témája, az identitás és a kívülállás érzése. Hangsúlyos a választás kérdése is, és az, hogy a döntés milyen hatással van az egyénre és a körülötte lévőkre. Ezek általános érvényű gondolatok, melyek bárhol és bármikor felmerülnek. Tehát hiába játszódik a történet egy mesevilágban, mégis tükröt tud tartani elénk.”

A filmben sok minden történt, amióta Göthe Salmander elutazott Londonba. A New York-i kikötőben búcsúzott el Tinától, aki még mindig reménykedik a viszontlátásban. Queenie-t utoljára Jacob Kowalski péküzletében láttuk, és bár a férfi memóriáját törölték, furcsa módon mintha mégis emlékezne valamire csodás kalandjaiból. Az eltelt hónapok alatt Göthe megírta a könyvét, és bestseller lett belőle. Queenie és Jacob romantikus kapcsolatba bonyolódnak, pedig az amerikai varázslók törvényei ezt tiltják. E kapcsolat miatt megromlik a lány viszonya a nővérével, Tinával is, akit időközben ismét felvettek a MACUSA aurorjai közé.

Göthe szerepében természetesen ismét Eddie Redmayne látható. „Az első filmhez J.K. Rowling négy egyedi karaktert talált ki, akik így vagy úgy kívülállónak számítanak, és emiatt vívják a maguk harcait. Az egymáshoz fűződő kapcsolatuk azonban segített rajtuk, megerősítette őket, és boldogságra, sőt szerelemre találtak. Ám a körülmények alakulása és a félreértések miatt ezek a dolgok is megváltoznak.”

„Amikor a szereplőkkel találkoztunk, mindannyian küszködtek, hogy magukra találjanak – mondja a Tinát alakító Katherine Waterston. – Ám még nem jutottak el odáig. Azt találtam nagyon érdekesnek, hogy a fontos kapcsolataink hogyan viszik előre az életünket, hogyan segítik a fejlődésünket. J.K. Rowling briliáns módon szövi tovább a barátság erejét hangsúlyozó szálat az egyre burjánzóbb történetben.”

A színészek számára az volt a legizgalmasabb a második filmben, hogy „ennek a történetnek a gyökerei már jobban beágyazódnak a Harry Potter-világba, amit mindannyian ismerünk és szeretünk – mondja Redmayne. – A korábban csak érintett történetek most kinyílnak és felfedezésre várnak. Ezzel jócskán megemelkednek a tétek.”

Már a film elején nyilvánvalóvá válnak a kapcsolódási pontok, amikor Göthét megkeresi régi tanára, jelenlegi mentora és barátja, Albus Dumbledore. A közkedvelt figura fiatalabb változatát Jude Law kelti élete, és rögtön leszögezi, hogy „ez a Dumbledore nem az, akit a Roxfort kiváló igazgatójaként megismertünk. Közelebb vannak még hozzá a meghatározó és traumatikus élmények, melyek árnyalhatják a róla alkotott képet. Számomra az volt különösen érdekes, hogy megtaláljam benne azokat a rétegeket, melyek az ismert Dumbledore-hoz köthetők, ugyanakkor teret kellett hagyni a növekedésnek, a tanulásnak és a hibáknak is. Az itt elmesélt történetek megmutatják a karakter fejlődését.”

A rajongók tudják, hogy van valaki Dumbledore múltjában, aki ezt a fejlődést erősen befolyásolta: Gellert Grindelwald, akit a filmben Johnny Depp alakít. Miután elmenekül a MACUSA fogságából, azt akarja elérni, hogy a varázslóknak ne kelljen többé titkolni a létezésüket, hanem az árnyékból előlépve a világ domináns erejévé váljanak. Hisz a varázslók felsőbbrendűségében, eszerint cselekszik, és arra is képes, hogy sokakat meggyőzzön erről.

A rendező szerint Grindelwald egészen másfajta gonosz, mint az ördögi Lord Voldermort. „Ha Voldemorttal valaki nem értett egyet, arra halál várt. Grindelwald viszont hihetetlenül fondorlatos. Ő nem megsemmisíti, hanem inkább a maga oldalára állítja az embereket. Elég okos, hogy megértse: nem kényszeríteni kell őket, hanem a szívet és az elmét egyaránt megnyerni, hogy elnyerje a hűségüket. Voldemort egyfajta gonosztevőnek tűnik mellette, Grindelwald sokkal kifinomultabb játékos, és emiatt veszélyesebb is.”

Az előző részből visszatérő szereplő Credence, akit Ezra Miller kelt életre. A fiúról kiderült, hogy obskuráló, vagyis olyan varázsló, akinek a képességei el vannak nyomva, egészen addig, amíg obskurus válik belőle, egy élősködő erő, mely a gazdatest halálát okozza, általában gyerekkorban. „Joggal gondolhatták a nézők, hogy Credence-t megölték az előző rész végén – mondja Rowling –, csakhogy amikor obskurus alakban van, nem lehet megölni. Credence tehát még él, s a nagy kérdés számára most az, hogy kicsoda ő valójában. Ennek megválaszolása hajtja, az ő útkeresése alkotja a történet egyik fő szálát.”

Credence útja közvetve vagy közvetlenül majdnem minden szereplő életére hatással van, köztük van Leta Lestrange, akit Zoë Kravitz alakít. „Tetszett az előző film, és jó volt úgy nézni, hogy tudtam, hamarosan én is részese leszek ennek a világnak. Ez a film valamivel mélyebb, és arra is választ keres, mi van a sötétség és a fény között. Meg arra is, hogy melyik utat választjuk.”

A filmben Párizs a fő helyszín, így „még többet láthatunk a mágikus világ különféle aspektusaiból – mondja Rowling. – A Fantasztikus állatok-sorozatban nekem az is nagyon tetszik, hogy szabadon bánhatok a történettel, különböző országokat kereshetünk fel. Amikor visszatekintek a Potter-történetekre, az jut eszembe: Istenem, hét könyv, nyolc film és mindez jórészt egyetlen iskolában játszódott. Vajon hogy csináltuk?” – teszi hozzá nevetve az írónő.

„Amikor a kamera végigsiklik a hegyek fölött és hirtelen feltűnik az iskola falait a tó végében, izgatott várakozás tölti el a nézőket – mondja Yates. – Jó érzés, hogy visszavihetjük őket oda, és újra átélhetik a Roxfort mágiáját.”

A FŐSZEREPLŐK

Göthe Salmander szeretne visszatérni New Yorkba, hogy megtartsa az ígéretét és személyesen adja át új könyvét Tinának. A brit Mágiaügyi Minisztériumot azonban még mindig nyugtalanítja az a zűrzavar, amit ő és a lényei okoztak, ezért eltiltják a külföldi utazásoktól. Egy feltétellel mentesül a büntetés alól: ha csatlakozik auror bátyjához, és segít elfogni Credence-t. Göthe tudja, hogy meg akarják ölni a fiút, ezért elutasítja a felkérést. „Azt szeretem Göthében, hogy mindig hű önmagához és nem próbál mások kedvére tenni – mondja Eddie Redmayne. – Egészen szokatlan, ahogy a különös lények iránt érdeklődik, és nem hajlandó elfogadni az emberek véleményét arról, hogy mi a normális és mi nem. A saját útját járja, és bár empatikus, együttérző, mégsem akar senki oldalára sem állni. Ám sok minden történik a világban és túl sok forog kockán, így elérkezik a pillanat, amikor neki is választania kell.”

„Ezúttal a szereplő komolyabb arcát is megismerhetjük, és Eddie nagyszerűen formálja meg a figura minden oldalát – mondja a rendező. – Jó volt vele dolgozni, tele van ötletekkel és végtelenül leleményes.”

Göthe tehát elutasítja a minisztérium ajánlatát, de valaki más is Credence-t keresi – igaz, teljesen más okból. Ez az ember Albus Dumbledore, és neki már nem mond nemet. Jude Law elismeri, hogy különleges feladat volt eljátszani ezt a közkedvelt figurát. „Tudtuk, hogy el kell választanunk ezt a Dumbledore-t attól az alaktól, akit mindenki ismer. Itt több évtizeddel fiatalabb, nincs annyi tapasztalata, és még sokat kell tanulnia. Észben kellett tartanunk, hogy tehetséges varázsló és jó ember, ugyanakkor zaklatott is. Titkai vannak és hibái, ahogy mindenkinek. Nekem tetszett a szemtelensége is, és nagyon jó volt, hogy a finomságokat és az összetettségét megmutathattam.”

Yates szerint Jude Law több ponton is jó választás a szerepre. „Először is nagyon sármos, másrészt a szeme villanásával egyszerre vicces és kicsit ravasz is. Mindenekelőtt azonban egyfajta természetes báj jellemzi. Attól eltekintve, hogy nagyszerű színész, megvannak benne azok a tulajdonságok, melyek tökéletes Dumbledore-rá teszik.”

„Ebben a filmben jórészt Göthe szemén keresztül látjuk Dumbledore-t – mondja Rowling. – Ő azon kevesek közé tartozik, aki átlát a titokzatosságán és a manipulatív hajlamán. Ugyanakkor Göthe tiszteli is, mert nemcsak a kedvenc tanára volt, hanem ő az egyik legnagyobb élő varázsló. Érdekes a kapcsolatuk, de kicsit sem hasonlít arra, ahogy Harry Potter viszonyul a professzorhoz. Ez sokkal inkább az egyenlők kapcsolata.”

Dumbledore arra kéri Göthét, menjen Párizsba és keresse meg Credence-t, mert tudja, hogy Grindelwald is erre törekszik. Az egyetlen varázsló, akinek a hatalma Grindelwaldéhoz fogható, az Dumbledore. „Ő lenne a megfelelő választás, hogy szembeszálljon vele – mondja Law. – Szerintem más körülmények között magára vállalná a feladatot, de jelenleg Göthére kell bíznia a dolgot. Albus az az ember, aki három lépéssel mások előtt jár, ezért is tudja, hogy Göthe végül helyes döntést fog hozni, mert bátor és erős az erkölcsi érzéke.”

Annak, hogy Dumbledore nem szállhat szembe Grindelwalddal, a múltban keresendő az oka, és ezt a titkot még Göthének sem fedi fel. Grindelwaldot az első film végén látjuk szemtől-szemben, ekkor jelenik meg először Johnny Depp a szerepben néhány villanás erejéig. „Rendkívül hálás vagyok, hogy az alkotók meghívtak ebbe a csodálatos világba – mondja Depp. – Amikor először felmerült, hogy részt vehetek a filmben, Jo és én órákig beszélgettünk róla. Az tetszett nagyon, hogy sosem rágta a számba, milyennek kell lennie a figurának. Információkat adott róla, hogy fel lehessen építeni a szerkezetet, de ezeken a határokon belül szabadon lehetett dolgozni, és ő is nagyon nyitott volt az ötleteimre. Az egyik legszebb dolog, amit pályám során hallottam, amikor Jo azt mondta: ‘Alig várom, hogy lássam, mihez kezdesz a karakterrel’. Ezek a szereplők nagyon kedvesek a szívének, ezért az, hogy ennyire megbízott bennem, izgalmas volt és magabiztosságot adott.”

„Mivel ez a figura még most formálódott, kicsit kísérleteztünk vele – mondja Yates. – Jo vezérfonalát követtük, vagyis Grindelwald karizmatikus, csábító és veszélyes ember. Ugyanakkor a karakter tanulmányozása mellett többször is improvizáltunk a forgatáson, mert fel akartuk fedezni más oldalait is.”

ÚJ SZEREPLŐK

A film egyik új szereplője Leta Lestrange, bár a vezetékneve ismerősen csenghet a Potter-regények olvasóinak. Ő maga azonban csupa titok. „Az egyik legtekintélyesebb tisztavérű varázslócsaládból származik – mondja az őt játszó Zoë Kravitz –, és ezzel bizonyos előítéletek is járnak. Leta azonban nem tudja eldönteni, hova tartozik valójában. Szerintem valahol a jó és a rossz között van, ahogy mindenki. Elég bonyolult személyiség, és nagyon nehéz az élete, mert van egy titok a múltjában.”

Amikor Leta és Göthe a Roxfortba jártak, mindketten kívülállónak számítottak, de egymásban rokon lélekre találtak. „A különcségük miatt tetszik ez a kapcsolat – mondja Kravitz –, ez hozta őket össze. Elméletileg ennek a barátságnak nincs sok értelme, de Göthe nagyon együttérző ember. Mindenféle teremtményt szeret és elfogad, így Letát is olyannak, amilyen. Ő az egyetlen, aki nem akarja őt megváltoztatni, és a lánynak erre nagy szüksége van.”

Leta azonban immár Göthe bátyjának, Theseusnak a menyasszonya. Rowling szerint „ez olyan fordulat, amire senkire sem számított. Furcsa helyzetet teremt, mert Göthe még mindig erős érzelmeket táplál a nő iránt, aki hamarosan a sógornője lesz.”

A Thesesust játszó Callum Turner elmondta, hogy ő is a Harry Potter-könyveken nőtt fel. „Esténként lefekvéskor abban reménykedtem, hogy Hedvig vagy egy másik bagoly berepül hozzám egy levéllel, hogy felvettek a Roxfortba – mondja a színész. – Theseus szereti az öccsét, de teljesen eltérő életpályát választottak. Ő egy háborús hős, magas pozíciót szerzett a Mágiaügyi Minisztériumban, ahol az aurorok hivatalában tölt be vezető pozíciót. Sokszor kerülnek szembe egymással a testvérével, ám a mostani helyzet megosztja a varázslók világát, és mindenkinek állást kell foglalnia.”

Szintén új szereplő a Claudia Kim által megformált Nagini, habár az ő neve is ismerősen csenghet a Potter-regények olvasói számára: ő volt Voldemort hatalmas kígyója. Itt azonban még nem szörnyetegként, hanem Credence első igazi barátjaként látjuk, emberi alakban – ő ugyanis egy maledictus. Rowling útmutatása szerint „a maledictus olyan lény, akinek elátkozott a vére, és emiatt idővel szörnyeteggé változik. A folyamatot nem lehet megállítani vagy visszafordítani, végül teljesen elveszíti önmagát.” A filmben nem sejtetik a rettenetes jövőt, de Rowling elmondta, hogy „ebben a filmben elmesélhettem Nagini eredettörténetét. Korábban csak utaltam rá a nevével, ugyanis a Naga egy mitológiai kígyó, így a név azt sejteti, hogy az ősei emberek voltak, vagy egykor ő maga is ember volt. Az évek során sokszor kérdeztek erről, de sosem adtam ki részleteket a szívszorító háttértörténetéről. Most azonban mindenre fény derül, és ez tökéletesen illeszkedik a film témájához.”

Szintén „ismerős ismeretlen” Nicolas Flamel, Dumbledore alkimista barátja, akiről a regényekben már sok szó esett. „Flamel a Bölcsek kövének megalkotója – mondja az őt játszó Brontis Jodorowsky. – Sejtem, milyen sokan kíváncsiak rá és a történetére, ezért hangsúlyt fektettem arra, hogy a várakozásoknak megfelelően keltsem életre, mégis legyen benne valami meglepő.” A színész minden nap négy órát ült a sminkszobában, hogy átváltoztassák őt 600 éves öregemberré. Ez azonban nem volt ellenére, mert – mint elmondta – a több órás felkészülés alatt sikerült teljesen belebújnia a figura bőrébe.

A LEGENDÁS ÁLLATOK

Göthe Salmander nem képzelhető el a fantasztikus állatok nélkül, így ezúttal is számos fajt láthatunk közülük. Ebben a csapatban szintén vannak régi kedvencek és új szereplők. Nem maradhat el például Göthe zsebéből Pickett, a zöld faághoz hasonlító, apró bólintér, és az orrontó furkász is tovább rohangál a csillogó tárgyak után. Ismét felbukkannak a Potter-regényekből ismert thesztrálok, az ijesztő, lószerű, szárnyas lények, melyeket csak az láthat, aki már találkozott a halállal.

Az újak között pedig több olyan lénnyel is megismerkedhetnek a nézők, melyeket a különböző népek mitologikus figurái ihlettek. Ilyen volt például a kínai cóju, a skót kelpi és a francia matagot. „Lenyűgözőnek találom a mítoszokat és a hagyományokat – mondja Rowling. – Vannak olyan teremtményeim, melyek már létező mitologikus alakokon alapulnak, és ez sajátos színt ad hozzájuk. Másokat viszont a semmiből kell kitalálni, és azt is nagyon élvezem.”

Az alkotók természetesen Rowling leírásaiból indultak ki: a forgatókönyv, valamint a Legendás állatok és megfigyelésük című könyv szövegeiből dolgozott a művészeti és a vizuális effektusokért felelős csapat is, ők több száz design ötlettel álltak elő. Akárcsak az előző film esetében, most is hónapokon át dolgoztak a terveken és az animációs teszteken, hogy véglegesítsék a lények külsejét, mozgását, viselkedését és személyiségét.

A legnagyobb és legvérengzőbb teremtmény mind közül a coju, melyről a vizuális effektusokért felelős Tim Burke szerint több száz különféle tervezet készült. „Egy ponton átlagos macskára hasonlított, de David Yates feladta a leckét, amikor arra biztatott, hogy nézzük meg, meddig mehetünk el vele.” A végső design szerint ez egy termetes macskaféle, a testén tigriscsíkkal, a sörénye oroszlánszerű, élesek a karmai, és négy hosszú agyar villan ki a szájából. Mindehhez pedig aránytalanul hosszú, többszínű farok társul. Amikor megszökik az Arcanus cirkuszból, ahol sokat bántották, a sebzett állat mindenkire veszélyt jelent, aki balszerencséjére az útjába kerül. Kivéve Salmandert, aki a rémítő külső és viselkedés mögött is meglátja benne a kiscicát. „Göthe meg van róla győződve, hogy félreismerik ezeket a lényeket – mondja Redmayne –, ezért empátiával közelít hozzájuk, és igyekszik minden lehetőt megtanulni róluk, hogy megértse őket. Csodálom őt a mély együttérzéséért és a természet védelméért.”

Az egyik legnehezebben kivitelezhető jelenet az volt, amikor Göthének meg kell fékeznie egy kelpit, és emiatt vad, víz alatti hajszára vállalkozik. A zöldes színű kelpi nagyban hasonlít arra, amire a neve utal: egy algamezőre. Ám amikor kibukkan a vízből, az alakja inkább lóra emlékeztet.

Az új állatok közé tartozó matagot egy hatalmas, csupasz sziámi macskára hasonlít, és a franciák mágiaügyi minisztériumában alkalmazzák őket. Szintén most találkozunk először az auguránnal, amely egy hatalmas, bagolyszerű madár éles karmokkal és színes tollakkal, és ott van még a leukrotta is, mely nagyra nőtt, agancsos egérszerű lénynek tűnik, ám csak addig, amíg ki nem tátja a száját…

A ROXFORT

A visszatérést a Roxfort iskolába a stáb és a színészek egyaránt lelkesen fogadták. „Jó érzés volt újra itt lenni – mondja David Heyman producer. – A Harry Potter-történetek óta kitágult ez az univerzum, de a Roxfort mélyen beágyazódott a varázsvilágba, és úgy éreztük, hazajöttünk.”

A híres angol varázslóiskola mindig időtlenséget árasztott, ezért Stuart Craig látványtervezőnek nem kellett sokáig törnie a fejét, hogyan jelenítse meg a 20-as éveket, vagy a visszatekintésben egy még korábbi időszakot. „A Roxfort több száz éves, és semmit sem változik. Ez magyarázza, miért érezzük annyira családiasnak. Amint meglátod, rögtön tudod, hol vagy.”

Bár a design ugyanaz maradt, az eredeti díszletek jó része már nem sértetlen, ezért többet közülük újra fel kellett építeni, köztük Dumbledore osztálytermét. „Már el is felejtettem, milyen hatalmas volt azzal az impozáns mennyezeti szerkezettel – ismeri be Craig. – Nagyon kedvemre való volt elsőre is, és most másodszorra ugyanúgy tetszett.”

Jude Law szerint belépni Dumbledore osztálytermébe olyan élmény, ami túlmutat a színészi munkán. „Abban a jelenetben a gyerek szereplők borzasztóan izgatottak voltak, hogy ott lehetnek, és ebben én is osztoztam. Mivel a szüleim tanárok, azt is nagyon élveztem, hogy erre a napra én is azzá válhatok. Mint mindenki, én is láttam ezeket az termeket a filmekben, ezért volt olyan rendkívüli élmény, hogy hirtelen ott találtam magam. Néha a színészet kicsit testen kívüli tapasztalat – benne vagy egy pillanatban, aztán később, amikor visszanézed, rájössz, mennyire különleges volt.”

Az iskola nagy termét az utolsó Potter-film zárlatának csatájában lerombolták, de túlságosan nagy díszlet volt, hogy Leta rövid flashbackje miatt az egészet újjáépítsék, ezért digitálisan hozták létre. Egy roxforti helyszín pedig még sosem jelent meg filmen: az a kicsi szoba, ahol a fiatal Göthe titokban rejtegeti a segítségre szoruló apró lényeket – ez egyfajta előzménye későbbi ténykedésének. A Roxfort külső jeleneteit és néhány belsőt is a történelmi Lacock Abbeyben vettek fel, melyet 1229-ben építettek. Ez a régi helyszín az angliai Wiltshire-ben több korai Harry Potter-filmben is megjelent.

PÁRIZS

„Miért Párizs? – teszi fel a kérdést Rowling. – Az első filmben Amerikában jártunk, ahol a varázslók meglehetősen háttérbe szorítva érzik magukat. Ebben a filmben viszont olyan helyre utazunk, ahol a mágikus és az evilági között nagyobb az átjárás. És az 1920-as években ennek a helynek Párizsnak kell lennie. Éltem ott és egyes őseim is onnan származnak, így személyes kötődésem van a városhoz.”

Nem az eredeti helyszínen forgattak, hanem Párizst vitték el a filmesek az angliai stúdiókba, ahol ellenőrzött körülmények között dolgozhattak. Stuart Craig látványtervező és csapata azzal kezdte a munkát, hogy Párizsba utaztak és rengeteg fényképet készítettek a város különböző pontjain, melyeket később a VFX csapat háttérként használhatott. „Képeket készítettünk mindarról, amit tetszett nekünk; utcákról, háztömbökről, üzletekről, minden érdekes dologról, amit találtunk – mondja Craig. – Dolgozott velünk egy profi kutató is, aki összerakta a képarchívumot, így a mi Párizsunk pont úgy nézhetett ki, amilyen 1927-ben volt. Az épületeken például koromréteg ült, ami a széntüzelésből származó légszennyeződés hatására rakódott le.”

Legyen szó Londonról, New Yorkról, Párizsról vagy más helyszínekről, Craig szerint a varázsvilág látványa szempontjából ugyanaz a cél. „Próbálunk mindent teljesen élethűen ábrázolni. Ha a dolgok hihetőek, a mágia is sokkal hatásosabb. Nem akarunk fantasztikus díszleteket készíteni, hanem hagyni szeretnénk, hogy fantázia működjön egy látszólag valóságos környezetben.”

A SZEREPLŐK

EDDIE REDMAYNE (Göthe Salmander) 2015-ben Oscar- és Golden Globe-díjat kapott A mindenség elmélete (The Theory of Everything) című filmért, melyben a fizikus Stephen Hawkingot alakította. Egy évvel később ismét jelölték a díjra A dán lány (The Danish Girl) főszerepéért. További filmjei: Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Jupiter felemelkedése (Jupiter Ascending), A nyomorultak (Les Misérables, 2012), Egy hét Marilynnel (My Week with Marilyn), A dicső 39 (Glorious 39), Fefete halál (Black Death), A kék szoba (Powder Blue), A másik Boleyn lány (The Other Boleyn Girl), Sárga zsebkendő (The Yellow Handkerchief), Elizabeth – Az aranykor (Elizabeth: The Golden Age), Kegyetlen báj (Savage Grace), Az ügynökség (The Good Shepherd). Főbb televíziós szerepei: Madárdal (Birdsong), A katedrális (The Pillars of the Earth), Egy tiszta nő (Tess of the D’urbervilles, 2008).

katherine waterston (Tina Goldstein) fontosabb szerepei: Feszültség (The Current War), Alien – Covenant, Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Beépített hiba (Inherent Vice), Steve Jobs, Manhattan Romance, Kísértő emlékek (Queen of Earth), A (sz)ex az oka mindennek (Sleeping with Other People), Egy szerelem története: a nő (The Disappearance of Eleanor Rigby: Her), Sötét húzások (Night Moves), Michael Clayton, Woodstock a kertemben (Taking Woodstock), Mocsokváros utcáin (Being Flynn), Üvegállú (Glass Chin), Boardwalk Empire – Gengszterkorzó.

DAN FOGLER (Jacob Kowalski) főbb filmjei: Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Szédületes éjszaka (Take Me Home Tonight), Derült égből szerelem (Love Happens), Woodstock a kertemben (Taking Woodstock), Kerülőút (Scenic Route), Szerva itt, pofon ott (Balls of Fury), Különösen veszélyes (Barely Lethal), A kabalapasi (Good Luck Chuck), Kung Fu Panda, Horton (Horton Hears a Who!), Anyát a Marsra! (Mars Needs Moms). Számos tévésorozatban vett részt, ezek közül néhány: Titkok és hazugságok (Secrets and Lies), A Goldberg család (The Goldbergs), Hannibal. Rendezései: „Hysterical Psycho”, Don Peyote.

alison sudol (Queenie Goldstein) zeneszerző és énekesnő, első lemeze a One Cell in the Sea volt, legismertebb dala az „Almost Lover”. Filmjei: Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), „Between Us”. Rész vett Az ősi prófécia (Dig) és a Transparent című tévésorozatokban.

JUDE LAW (Albus Dumbledore) 2016-ban Az ifjú pápa (The Young Pope) című tévésorozat címszerepével keltett figyelemet, melyért Golden Globe-díjra is jelölték. Két alkalommal kapott Oscar-jelölést, A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley) és a Hideghegy (Cold Mountain) című filmekért. Fontosabb filmjei: eXistenZ, Oscar Wilde szerelemei (Wilde), Gattaca, Éjfél a jó és rossz kertjében (Midnight in the Garden of Good and Evil), A krokodilok bölcsessége (The Wisdom of Crocodiles), Ellenség a kapuknál (Enemy at the Gates), A.I. – Mesterséges értelem (A.I. – Artificial Intelligence), A kárhozat útja (Road to Perdition), Alfie, Lemony Snicket – A balszerencse áradása (Lemony Snicket’s A Series of Unfortunate Events), Közelebb (Closer), Aviátor (The Aviator), A király összes embere (All the King’s Men), Bűnös viszonyok (Breaking and Entering), Mesterdetektív (Sleuth), Sherlock Holmes, Végrehajtók (Repo Men), Fertőzés (Contagion), Sherlock Holmes: Árnyjáték (Sherlock Holmes: A Game of Shadows), Anna Karenina, Mellékhatások (Side Effects), Dom Hemingway, A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel), Fekete-tenger (Black Sea), A kém (Spy), “Genius”, Arthur király: A kard legendája (King Arthur: Legend of the Sword).

JOHNNY DEPP (Gellert Grindelwald) Oscar-díjra jelölték A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka (Pirates of the Caribbean: The Curse of the Black Pearl), az Én, Pán Péter (Finding Neveland) és a Sweeney Todd: A Fleet Street démoni borbélya (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street) című filmekért, utóbbiért Golden Globe-díjat is kapott.

További fontos filmjei: Cry-Baby, Arizónai álmodozók (Arizona Dream), Gilbert Grape (What’s Eating Gilbert Grape), Holtidő (Nick of Time), Don Juan De Marco, Fedőneve: Donnie Brasco (Donnie Brasco), Félelem és reszketés Las Vegasban (Fear and Loathing in Las Vegas), Az asztronauta (The Astronaut’s Wife), A síró ember (The Man Who Cried), Mielőtt leszáll az éj (Before Night Falls), Csokoládé (Chocolat), Betépve (Blow), A pokolból (From Hell), Volt egyszer egy Mexikó (Once Upon a Time in Mexico), A titkos ablak (Secret Window), Rochester grófja – Pokoli kéj (The Libertine), Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory), A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse (Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest), A Karib-tenger kalózai: A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World’s End), Közellenségek (Public Enemies), Alice Csodaországban (Alice in Wonderland), Az utazó (The Tourist), A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken (Pirates of the Caribbean: On Stranger Tides), Rumnapló (The Rum Diary), Éjsötét árnyék (Dark Shadows), A magányos lovas (The Lone Ranger), Transzcendens (Transcendence), Mortdecai, Fekete mise (Black Mass), Alice Tükörországban (Alice Through the Looking Glass), A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja (Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales), Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express).

Rendezőként A halál ára (The Brave) című filmmel mutatkozott be, melyért a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díjára jelölték 1997-ben.

EZRA MILLER (Credence) filmjei: Az Igazság Ligája (Justice League), Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Batman Superman ellen – Az igazság hajnala (Dawn of Justice Batman v Superman: Dawn of Justice), Suicide Squad – Öngyilkos osztag, Kész katasztrófa (Trainwreck), A stanfordi börtönkísérlet (The Stanford Prison Experiment), Bovaryné (Madame Bovary), Beszélnünk kell Kevinről (We Need to Talk About Kevin), Egy különc srác feljegyzései (The Perks of Being a Wallflower), City Island, Minden nap (Every Day).

ZOË KRAVITZ (Leta Lestrange) legutóbb a Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies) című HBO-sorozatban vett részt, korábban a Kaliforgia (Californication) több epizódjában tűnt fel. Fontosabb mozifilmjei: Ízlések és pofonok (No Reservations), A másik én (The Brave One), 12 – A romlás napjai (Twelve), „Beware the Gonzo”, X-Men: Az elsők (X: First Class), A Föld után (After Earth), A beavatott (Divergent), A belső út (The Road Within), A lázadó (Insurgent), Mad Max: A harag útja (Mad Max: Fury Road), A beavatott-sorozat: A hűséges (Allegiant), „Gemini”, Csajok hajnalig (Rough Night).

CALLUM TURNER (Theseus Salmander) az elmúlt években elsősorban tévésorozatokban tűnt fel: Háború és béke (War and Peace), „Glue”, Borgiák (The Borgias), „The Town”, „Leaving”. Játszott továbbá a New York-i afférok (The Only Living Boy in New York), a „Mobile Homes”, az Assassin’s Creed, a „Tramps”, a Victor Frankenstein, valamint A királynőért és a hazáért (Queen & Country) című filmekben.

CLAUDIA KIM (Nagini) dél-koreai származású színésznő, pályáját modellként kezdte. Legutóbb A Setét Torony (The Dark Tower) és a Bosszúálók – Ultron kora (Avengers: Age of Ultron) című filmekben vett részt. Játszott a „Marco Polo” című Netflix-sorozatban, emellett több dél-koreai sorozatban vett részt, köztük volt a „Monseuto”, melyben főszerepet játszott.

WILLIAM NADYLAM (Yusuf Kama) Franciaországban született, számos színházi és operaelőadás fűződik a nevéhez színészként és rendezőként is. Televíziós munkáiból: „Trepalium”, „Vital Desir”, „Les Oubliées”, „The Brides of Bourbon Island”, Murphy törvénye (Murphy’s Law). Filmjei: „Good Funk”, „Here and Now”, „Lace Crater”, „L’Affaire SK1”, „White Material”.

BRONTIS JODOROWSKY (Nicolas Flamel) néhány filmje: „Bayoneta”, 7 vérfagyasztó nap (Entebbe), „Par Instinct”, „Opus Zero”, „Las tinieblas”, „Poesís sin fin”, Ben Barka gyilkosság (J’ai vu tuer Ben Barka), „Gialloparma”.

AZ ALKOTÓK

DAVID YATES (rendező) volt az utolsó négy Potter-film, a Harry Potter és a Főnix Rendje (Harry Potter and the Order of the Phoenix), a Harry Potter és a félvér herceg (Harry Potter and the Half-Blood Prince), a Harry Potter és a Halál ereklyéi I-II. (Harry Potter and the Deathly Hallows – Part 1, 2) rendezője, és az új széria is az ő irányítása alatt indult el a Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them) című filmmel.

2016-ban mutatták be a Tarzan legendája (The Legend of Tarzan) kalandfilmjét, Alexander Skarsgård, Margot Robbie és Christoph Waltz főszereplésével. A Harry Potter-filmek előtt főleg tévés produkciókat rendezett, ezek között volt a Kávé és szerelem (The Girl in the Café) tévéfim, valamint A hét legfőbb bűn (The Sins), a BAFTA-díjas Így élünk most (The Way We Live Now) és az Államérdek (State of Play) című sorozatok.

J. K. ROWLING (forgatókönyvíró/producer) a Harry Potter-regények szerzője, akinek 1997 és 2007 között kiadott hét regényét világszerte több mint 500 millió példányban adták el, és 80 nyelvre fordították le. Részt vett a Harry Potter és az elátkozott gyermek (Harry Potter and the Cursed Child) című, több díjat nyert színdarab írásában, melyet 2016-ban mutattak be a londoni West Enden, majd két év múlva a Broadwayn.

Első felnőtteknek szóló regénye az Átmeneti üresedés (The Casual Vacancy) volt, melyből minisorozat is készült. Robert Galbraith álnéven adta ki a Cormoran Strike-regényeket, melyekből szintén tévésorozatot forgattak.

Forgatókönyvíróként a Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them) című filmmel mutatkozott be, jelenleg ennek a szériának a harmadik filmjén dolgozik.

DAVID HEYMAN (producer) valamennyi Harry Potter-film és a Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them) producere. Egyéb munkái: Gravitáció (Gravity), Paddington, Fény az óceán felett (The Light Between Oceans), Az ifjúság végrendelete (Testament of Youth), Az igenember (Yes Man), Legenda vagyok (I Am Legend), A csíkos pizsamás fiú (The Boy in the Striped Pajamas), Ragtime, Út Indiába (A Passage to India), Gorillák a ködben (Gorillas in the Mist), Farkaséhség (Ravenous), Hosszú lé (Juice).

STEVE KLOVES (producer) a hét Harry Potter-film forgatókönyvírója, a Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them) című filmben pedig producerként vett részt. Ő írta a Versenyfutás a Holddal (Racing with the Moon), a Wonder Boys – Pokoli hétvége, az Azok a csodálatos Baker fiúk (The Fabulous Baker Boys) és a Hús és vér (Flesh and Bone) című filmeket is, s az utóbbi kettőt rendezőként is jegyzi.

LIONEL WIGRAM (producer) filmjeiből: Arthur király: A kard legendája (King Arthur: Legend of the Sword), Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Az U.N.C.L.E. embere (The Man from U.N.C.L.E.), Sherlock Holmes, Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték (Sherlock Holmes: Game of Shadows), A hetedik fiú (Seventh Son), A szeretet szimfóniája (August Rush), Az Őrzők legendája (Legend of the Guardians: The Owls of Ga’hoole).

PHILIPPE ROUSSELOT (operatőr) Oscar-díjat kapott a Folyó szeli ketté (A River Runs Through It) című filmért. Főbb munkái: Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Rendes fickók (The Nice Guys), Lenyűgöző teremtmények (Beautiful Creatures), Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték (Sherlock Holmes: Game of Shadows), Sherlock Holmes, Larry Crowne, Érvek és életek (The Great Debaters), Gyávák és hősök (Lions for Lambs), A másik én (The Brave One), Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory), Constantine, a démonvadász (Constantine), Nagy hal (Big Fish), Antwone Fisher története (Antwone Fisher), Majmok bolygója (Planet of the Apes), A panamai szabó (The Tailor of Panama), Larry Flynt, a provokátor (The People vs. Larry Flynt), A gonosz csábítása (Mary Reilly), Interjú a vámpírral (Interview with the Vampire), Henry és June (Henry & June), Veszedelmes viszonyok (Dangerous Liaisons).

STUART CRAIG (látványtervező) Oscar-díjat kapott díszletervezőként a Gandhi, a Veszedelmes viszonyok (Dangerous Liaisons) és Az angol beteg (The English Patient) című filmekért. Ő tervezte valamennyi Harry Potter-filmet és a Legendás állatok és megfigyelésüket (Fantastic Beasts and Where to Find Them) is.

További filmjeiből: Memphis Belle, Chaplin, A titkos kert (The Secret Garden), Árnyékország (Shadowlands), A gonosz csábítása (Mary Reilly), Szerelemben, háborúban (In Love and War), Sztárom a párom (Notting Hill), Bosszúállók (The Avengers), Bagger Vance legendája (The Legend of Bagger Vance), Dől a moné (Gambit), Tarzan legendája (The Legend of Tarzan).

MARK DAY (vágó) munkái: Legendás állatok és megfigyelésüket (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Harry Potter és a Főnix Rendje (Harry Potter and the Order of the Phoenix), Harry Potter és a félvér herceg (Harry Potter and the Half-Blood Prince), Harry Potter és a Halál ereklyéi I-II. (Harry Potter and the Deathly Hallows – Part 1-2), Tarzan legendája (The Legend of Tarzan), A dolgok állása (State of Play), Ex Machina, Időről időre (About Time), A hallgatás szabálya (The Company You Keep), A repülés elmélete (The Theory of Flight).

COLLEEN ATWOOD (jelmeztervező) főbb munkái közül néhány: Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), Tomb Raider, Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (Miss Peregrine’s Home for Peculiar Children), A Vadász és a Jégkirálynő (The Huntsman: Winter’s War), Vadregény (Into the Woods), Nagy szemek (Big Eyes), Hófehér és a vadász (Snow White and the Huntsman), Éjsötét árnyék (Dark Shadows), Lopott idő (In Time), Az utazó (The Tourist), Rumnapló (The Rum Diary), Alice Csodaországban (Alice in Wonderland), Kilenc (Nine), Közellenségek (Public Enemies), Sweeney Todd – a Fleet Street démoni borbélya (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street), Egy gésa emlékiratai (Memoirs of a Geisha), Lemony Snicket – A balszerencse áradása (Lemony Snicket’s A Series of Unfortunate Events), Nagy hal (Big Fish), Chicago, A majmok bolygója (Planet of the Apes), Az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow), Ollókezű Edward (Edward Scissorhands).

James Newton Howard (zene) eddig 159 filmben vett részt, és 6 Oscar-jelölést kapott eredeti filmzenéért: Ellenállók (Defiance), Michael Clayton, A falu (The Village), A szökevény (The Fugitive), Hullámok hercege (The Prince of Tides), Álljon meg a nászmenet! (My Best Friend’s Wedding), kettőt pedig legjobb betétdalért: Szép kis nap (One Fine Day), Junior. M. Night Shyamalan filmjeinek zenéjét ő szerezte: ezek voltak – A falu mellett – A hatodik érzék (The Sixth Sense), A sebezhetetlen (Unbreakable), Lány a vízben (Lady in the Water), Jelek (Signs), Az esemény (The Happening), Az utolsó léghajlító (The Last Airbender). Néhány további filmje az elmúlt évekből: Vörös veréb (Red Sparrow), Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them), A Vadász és a Jégkirálynő (The Huntsman: Winter’s War), Az éhezők viadala-filmek (The Hunger Games), Éjjeli féreg (Nightcrawler), Zöld lámpás (Green Lantern), Larry Crowne.