Milyen az a patika, ahová egy diák is szívesen belép?

Merci, Tomi, Kata, Bence – négy fiatal, akik a Gyógyszerészek Világnapja (szeptember 25.) alkalmából elmondták véleményüket, hogy milyen is az a gyógyszertár ahová szívesen mennének receptet kiváltani, vásárolni. Világos és színes falak, halk zene, egy bátorító mosoly a gyógyszerésztől– csupán ennyi elég lenne ahhoz, hogy a tizenévesek jó érzéssel lépjenek be az egészség fellegvárába. Látszólag apró dolgokon múlik a választás…

 

Jól tudjuk, az egészséggel kapcsolatos szokásaink egészen kicsi gyerekkorban, a családban alakulnak ki. Az óvoda és az iskola sokat formál ezen a képen, s mire a gyerekek középiskolába kerülnek, határozott elképzeléseik vannak betegségről, az egészségről, és igen, a gyógyszerészekről és általában a gyógyszertárakról. Ahhoz, hogy elinduljon a párbeszéd ezzel a korosztállyal, tudnunk kell, hogy milyen kép él bennük a gyógyszerész szakmáról, általában az egészséges életmódról.

 

KOHUTOVICS BENCE

  • Csak akkor megy gyógyszertárba, ha az édesanyja nem ér rá kiváltani a recepteket. De akkor sem szívesen. Egyébként mindenféle gyógyszer van otthon, amire a családnak szüksége van.
  • Tudja, hogy a patikákban a gyógyszereken kívül lehet vásárolni a háziállatoknak kullancsirtót vagy kisbabáknak és várandós mamáknak vitamint.
  • Hogy mi az étrend-kiegészítő? “Tej-érzékenyek kapnak ilyent például, hogy jobban meg tudják emészteni a tejet vagy a tejtermékeket.”
  • „Az osztályunkban van egy túlsúlyos gyerek, de szerintem nem azért kövér, mert sokat és egészségtelenül eszik, hanem a genetikai adottságai miatt.”
  • Egészen a múlt évig focizott, de a felvételi, a rengeteg tanulás miatt már nem tudott edzésre járni. Inkább csak a tesi órán sportol, merthogy focizni továbbra is nagyon szeret.

 

PETROVICS KATA

  • Elég régen, legalább fél éve volt utoljára patikában. „Nem kellemes hely, szomorúság társul hozzá, mivel általában akkor megyünk oda, ha betegek vagyunk.”
  • Gyógyszereken kívül kozmetikumokat is lehet venni a patikákban, jó minőségűek, mert természetes hatóanyagúak. „De ha krémeket akarok venni, akkor inkább a drogériába megyek, mert ott több termék közül lehet válogatni, lehet nézelődni. Egyébként is a drogéria ismerősebb környezet, mint a gyógyszertár.”
  • Úgy gondolja, hogy egészségesen táplálkozik, rendszeresen fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt, minimalizálta (az ő kifejezése) a fehérliszt és a fehércukor fogyasztását.
  • Ovis kora óta versenyszerűen táncol, de az egyesület nem működött jól, így abbahagyta.

 

GUBIK TAMÁS

  • A közelmúltban volt gyógyszertárban az édesanyjával, mert megfázott, fájt a torka. Nem kértek tanácsot a patikustól, mert pontosan tudták, hogy mire van szükségük.
  • C-vitamint rendszeresen szed. Vitaminokat inkább gyógyszertárban venne, mert „nagyobb a biztonságérzetem, ha ott vásárolok”.
  • „Az étrend-kiegészítők pótolják azokat az anyagokat, amelyekből alapvetően keveset viszünk a szervezetbe természetes úton.”
  • Főleg az interneten tájékozódik a világról, a bulvár hírek nem érdeklik, viszont minden más információ igen. „Újságokat is a neten keresztül olvasok, papír alapút már egyáltalán nem. És néha nézek televíziót.”

 

MAKÓ MERCÉDESZ

  • Van egy kishúga, legutóbb neki vásárolt tápszert.
  • Patikába nem szeret járni, mert ott minden túl steril és üres. „Talán, ha az eladók nem lennének fehérben, akkor jobb lenne.”
  • Egészségesen táplálkozik, de nem olyan szigorúan, mint Kata. Kicsit fél az elhízástól, látta, hogy nagymamája milyen sok betegséggel küzdött a túlsúly és a cukorbetegség miatt.
  • Szívesen meghallgat mindenkit, aki az egészségről beszél, de „nekem az is fontos, hogy az előadó ne csak beszéljen, hanem kérdezzen is, hogy inkább beszélgessen velünk, mintha mi egyenlő felek lennénk.”

 

Milyen az a gyógyszertár, ahová szívesen bementek?

Tomi: Nekem az a legfontosabb, hogy legyenek vásárlóbarát eladók. De közben megértem, hogy nem azok, mert ha valakinek az a munkája, hogy napi 8-10 órában kedvetlen, rossz állapotú betegek panaszát hallgatja a különböző betegségekről, az rettenetes lehet. S amikor odaállok én, akkor már csak azt látom, hogy a patikus elfáradt és elege van, és ez visszahat rám. És még valami. Nagyon zavar a csend, ami a patikákban van, ha lenne egy kis zene, nem érezném mindig, hogy mindenki rám figyel és hallja, hogy mi bajom van.

Kata: A mi környékünkön mindegyik gyógyszertár eldugott helyen van, borzasztó zártak és az a gyógyszerszag, ami onnan jön, bennem nagyon rossz érzéseket kelt. Ha nyitottabb, világosabb lenne, akkor szívesebben mennék be.

Merci: Engem például az is frusztrál, hogy minden nagyon steril, fehér, ijesztő. Jó lenne színeket látni a fehér mellett, ráadásul még az eladónők ruhája is fehér. Egy kis színnel mindjárt hangulatosabb, barátságosabb hely lenne a patika, ahova szívesebben bemennék akkor is, ha nem vagyok beteg.

Bence: A vakító fehér szín engem is riaszt. De nemcsak belül, hanem kívül is általában ridegek, a patikák, kirakatuk talán nincs is. Ha fel van újítva, az már egy jó pont, nem érzem olyan nyomasztónak.

 

Tomi és Merci eladóknak nevezte a gyógyszerészeket. Szerintetek csak az eladás a dolguk?

Tomi: Az emberek általában konkrét céllal mennek oda egyenesen az orvostól, vagy pontosan tudják, hogy mire van szükségük, ami már jól bevált. Szerintem ezért nem kérdeznek. A patikusoknak kellene tenni valamit, hogy tudassák az emberekkel, hogy lehet kérdezni is tőlük, mert ők azok, akik pontosan tudják, hogy a gyógyszerek mire valók.

Kata: És azt is el kellene mondaniuk, hogy nemcsak tudnak, hanem szeretnének is segíteni. Ehhez viszont nem kellene sok, csak egy mosoly, egy kis bátorítás.

A négy fiatal véleménye, ismereteik az egészségről, s különösen a patikákról alátámasztják a Debreceni Egyetem Gyógyszertechnológiai Tanszékének felmérését, amelyben több mint ezer diákot kérdeztek a témáról, egészségmagatartásukról. Gyermán Anna és dr. Bácskay Ildikó kutatásából kiderül, hogy már a középiskolás korosztályban kialakulnak azok a szokások, amelyek később alapjaiban meghatározzák az életük minőségét.

 

A diákok válaszaiból egyértelmű – a Debreceni Gyógyszerésztudományi Kar felmérése szintén ezt támasztja alá -, hogy ez a korosztály nem tud eleget a gyógyszertárakról, a gyógyszerészek munkájáról. Fogalmuk sincs, hogy mi a különbség a vényköteles gyógyszer, az OTC, az étrend kiegészítők között. Mint ahogy azzal sincsenek tisztában, hogy a patikában nem eladók dolgoznak a táránál, hanem szakképzett asszisztensek, hivatásuknak élő gyógyszerészek, akiktől kérdezni lehet, akik esetenként a leghatékonyabb egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Fontos tehát, hogy a középiskolások megismerjék a gyógyszertárak jelentőségét, hiszen sok esetben a tájékozottság segítséget, biztonságot jelent számukra.

 

Úgy tűnik, az elmúlt öt évben a 14-18 éves diákok körében csökkent a rendszeresen dohányzók, az alkohol- és a drogfogyasztók száma, ugyanakkor az alkalmi fogyasztók száma nőtt. Feltűnő, hogy a gyerekek többsége túlságosan stresszesnek tartja az életét, ez alól Bence, Kata, Merci és Tomi sem kivételek, ők azért stresszelnek, mert az iskolában túl nagy az elvárás velük szemben.  A sok feladattal nehéz egyszerre megbirkózni, ráadásul a szülők is elvárják a jó eredményeket és nehezen értik, hogy ilyen leterheltséggel nem mindig van plusz energia a különórákra, a sportra, sőt néha még a feltöltődésre sem. A felmérésben résztvevő diákok 99,4 százaléka, tehát majdnem mindenki küzd alvásproblémákkal, ez majdnem duplája az 5 évvel ezelőtti felmérés eredményének, amikor a diákok 42 százalékának voltak alvásproblémái.

 

Míg az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás veszélyei az iskolában téma a tanórák részeként vagy egy-egy prevenciós előadásban, addig a szintén egészségkárosító stresszkezelésről, a stressz veszélyeiről ritkán vagy egyáltalán nem hallanak – hívja fel a figyelmet Gyermán Anna és Bácskay Ildikó.

 

Stresszkezelés: mindenkinek megvan a maga módszere

Bence: Amikor nagyon nem érzem jól magam a bőrömben, olyankor legszívesebben csak szeretnék nem lenni pár órahosszára. Nem tudok jól pihenni, aludni sem.

Tomi: Nálam az alvással nincs gond, de ha ideges vagyok, nagyon indulatos leszek.

Kata: Túl sok az elvárás tőlünk az iskolában, sőt néha otthon is, és nem tudok mindennek megfelelni. Lefekvés után is jár az agyam, nehezen tudok leállni. Az is baj, hogy nem alszom ki magam, sokszor a mobilom mellett alszom és éjszaka is chatelünk a barátainkkal. Mindenki ezt csinálja.

 

Milyen témáról hallanátok szívesen az iskolában, ami az egészséggel kapcsolatos?

Kata: Bármiről szívesen hallgatok előadást, ha nem lekezelően beszélnek velem. Ha nem a tiltás az első üzenet, hanem meg akarják értetni, hogy mit miért érdemes csinálni. Csak egyszerűen, barátságosan.

Merci: Nekem az is fontos, hogy az előadó ne csak beszéljen, hanem kérdezzen, sőt, hogy inkább beszélgessen velünk, mintha egyenlő felek lennénk. Szeretnénk, ha megkérdeznének néha bennünket is.

Tomi: Olyan evidenciákról, amiket ezerszer hallottunk már, felesleges beszélni. Ilyen a drog, a cigi, az alkohol. Általános iskola óta erről hallunk és mindig ugyanazt.

 

A Debreceni Egyetem kutatása hangsúlyozottan foglalkozik a 14-18 éves diákok gyógyszerre és patikákra vonatkozó ismereteivel. A kapott válaszok alapján a megkérdezettek 24%-a rendszeres gyógyszerszedő, illetve 57,4% szed valamilyen étrend-kiegészítőt (is). Az is kiderül, hogy ez a korosztály nem kizárólagosan a gyógyszertárakból szerzi be az alkalmazott készítményeket. Bár Kata kifejezetten azt gondolja, hogy a patikákban kapható kozmetikai készítmények ellenőrzöttek, kiváló minőségűek, mégis inkább drogériába megy, ha kozmetikumra szüksége van. Tomi hasonlóan nyilatkozott a vitaminokról, úgy gondolja, hogy a patikában kapható gyógyszer az igazán megbízható termék, mégis inkább a drogériába menne vásárolni.

 

Dr. habil. Bácskay Ildikó, a DE GYTK Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Tanszékének egyetemi docense és Gyermán Anna PhD hallgató fiatalkorúak egészségtudatos magatartásának kialakítására dolgoztak ki tantervet középiskolások számára. Felmérésükben 1021 válaszadó válaszait elemezték. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával az Új Nemzeti Kiválóság 2016 ÚNKP-16-2 pályázat lehetőséget teremtett rajta, hogy az interaktív óra több iskolákban is elhangozhasson.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 2015-ben csatlakozott a FIP kezdeményezéséhez és szakmai programokkal ünnepli a Gyógyszerészek Világnapját.

Idén a központi rendezvényen (EGIS Tudományos és Technológiai Központ) kerül bemutatásra többek között az a két mintaelőadás, amit a közforgalomban dolgozó gyógyszerészeknek ajánlanak, segítségül a lakosság egészségügyi ismereteinek gyarapítása terén végzett munkájukhoz. Ezek egyike a középiskolás korosztálynak szól, a korábbiakban említett felmérés eredményeit figyelembe véve készült.