MI9 – Az art deco épület sztorija

Az alkotó – a funkcionalista elvű építész

A Markó utca 9. alatti lipótvárosi elektromos alállomás Györgyi Dénes és Román Ernő „építészpáros” nevéhez fűződik, de a ház terveit a szakirodalom Györgyi Dénesnek (1886-1961) tulajdonítja. Györgyi Dénes fontosabb tervezett és megvalósult épületei között van a Debreceni Városháza, a Nagyerdei Gyógyfürdő és a méltán híres Déri Múzeum, több budapesti lakóház az Ostrom és a Nyáry Pál utcában, a Rákóczi úton és a Szent János téren. Egykori alkotótársa, Kós Károly így vélekedett róla: „a két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze”. Kubinszky Mihály szerint „nála a sima, modern épület is formai probléma: nem a belsőnek puritán kivetülése, hanem arányaival önállóan élő mű”.

Az épület örökségi értékei, jelentősége

Az épületet 1978-ban műemlék jellegűvé nyilvánították, 1995-ben műemlékké minősítették, jelenleg pedig országos védettségű műemlék és Budapest műemléki jelentőségű területének része. Eredetileg Lipótvárosi elektromos alállomás céljára épült 1929-30 között (Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomásaként); aránylag sértetlenül átvészelte a II. világháborút és az 1956-os forradalmat. Eredeti funkcióját 1990-ig látta el, majd a 1992-es átépítéstől – kiváló telekadottságai miatt – az Általános Értékforgalmi Bank használta bankfiókként. Ekkor bővítették az emeletek számát és alakították ki a komoly széfrendszert. A legutóbbi átalakítás 1997-ben zajlott, amikor üvegezett lépcsőházat és tetősík-ablakokat kapott az art deco stílusú épület. Az ingatlant 2014. novemberében vette meg a Bonemo Kft. és indította útjára a Markó Irodák 9 projektet.

A Markó utcai transzformátorház jelentősége a korabeli társai között nem volt elsődleges, de építész-tervezője mégis olyan alkotást hozott létre, ami kiemeli a korabeli, hasonló funkciójú épületek közül. Klinkertégla homlokzatát modern szellemben vertikális háromszögletű falpillérek tagolják, megadva ezáltal a front ritmusát. Ez az architektúra, hangsúlyos sarokmegoldása és ipari jellegű sávablakai a korszak észak-német téglaépítészetével, de az amerikai iparépületekkel is hasonlóságot mutat. A funkcionális elvek kiváló reprezentánsa ez a kissé archaikus, de stílusában modern épület – amely a szakirodalom szerint „a logikus városépítő gondolkodás eredménye”.

Az épület rekonstrukciója, modernizálása

Dombi Miklós és Pintér Tamás építész tervezők (Dpi design Kft., www.dpi.hu) a mai kor elvárásainak megfelelő modern irodaépület létrehozásához mai eszközökkel, a térstruktúra optimalizálásával, gazdaságos megújuló épületgépészeti rendszerekkel dolgoztak. A tervezés során az eredeti épület szellemiségének visszaállítását tűzték ki fő célként, ezért az évek során hozzáépített zavaró építészeti elemektől megtisztították azt. A legfelső szinten felülvilágítóba forduló körbefutó üvegezésekkel és belső patiókkal exkluzív irodatereket hoztak létre, az északi és déli tető felületeken üveg korlátokkal határolt tetőteraszokat terveztek. A közbenső szinteken törekedtek a nagy belmagasságú iroda területek kialakítására, a födémek eredeti gerendás jellegének megmutatására. A látszó gépészeti elemek alkalmazásával felidézték az épület korabeli indusztriális eredetét. A földszinti előcsarnok belsőépítészeti tervezésénél finoman vegyítették az art deco és a modern építészet elemeit, anyaghasználatát. A tervezés és a kivitelezés a műemlékvédelmi hatóság munkatársainak szakértő együttműködésével zajlott.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .