Mennyivel növeli a lakásárakat a kötöttpályás-közlekedés?

Az elővárosi kötöttpályás közlekedés lakásárakra gyakorolt hatásait vizsgálta az FHB Lakásárindex. Az eredmények azt mutatják, hogy a kötöttpályás közlekedés pozitív hatással van az adott vonal által érintett területek lakáspiacára. Ebben a prémiumban azonban különbségek mutatkoznak az egyes közlekedési eszköztípusok között az utazási idő rövidülésével és az egyéb közlekedési alternatívák számával összefüggésben. Azokban az esetben, ahol a közlekedési idő jelentősen lerövidül illetve korlátozott az egyéb közlekedési alternatívák száma, a felár nagyobb.

A külföldi példák is a kötöttpályás közlekedés előnyét mutatják

A kötött pályás közlekedés lakáspiaci hatásait illetően az egyik legjobban megfogható tényező az árak vagy bérleti díjak szintje a környék áraihoz képest. Számos külföldi tanulmány foglalkozott már a vasúti, elővárosi vasúti és villamoshálózat pozitív hatásaival, példák sora bizonyítja, hogy a jobb közlekedési lehetőség növeli a lakásárakat. A kötöttpályás közlekedés két csatornán keresztül emelheti a lakások értékét, egyrészt a jobb közlekedési lehetőségek közelebb hozzák a munkalehetőségeket, másrészt hatására a bevásárlási és szórakozási lehetőségek is javulnak. Különösen ott van ennek jelentősége, ahol az autós közlekedés kevéssé jellemző akár anyagi okok (vagyis az alacsonyabb jövedelmű társadalmi réteg által lakott területeken), akár az utak túlzsúfoltsága miatt.

Magyarországon is prémiumot biztosít a kötöttpályás-közlekedés

Vasúti kapcsolat hatása a lakásárakra Magyarországon

A főváros és a környező települések között meglévő vasúti kapcsolat számos előnnyel járhat. A bevezető utak túlterheltsége miatt gyakran előforduló dugók kikerülhetőek, így az utazás gyorsabb és kényelmesebb lehet, az idő rövidülhet. Míg a buszsáv hiánya miatt a dugók okozta menetidő meghosszabbodás a távolsági és BKV buszokat is érinti, a vasúti közlekedésnél azonban nem kell ilyenre számítani, így vonaton gyorsabban érhető el a főváros. Az utóbbi időben a budapesti elővárosi közlekedés komfortjában előrelépéseket hoztak az új járművek és a javított szolgáltatások.

A vasút előnyös tulajdonságai miatt az adott települések lakáspiacára is pozitív hatással lehet, a lakásvásárlók számára is kedveltebb célpontok lehetnek, a nagyobb kereslet pedig az árakat is felfelé hajthatja. A továbbiakban több vasútvonalat vizsgáltunk meg, ezen belül is olyan települések lakáspiacait, melyek a budapesti agglomerációban helyezkednek el. Elsőként a Győr-Budapest közötti vasúti vonal mentén találhatóakat vetettük össze olyan települések piacaival, melyek szintén az adott térségben helyezkednek el, de nem rendelkeznek vasúti kapcsolattal. Megnéztük továbbá a székesfehérvári vonal esetében a vonattal elérhető települések fajlagos lakásárainak alakulását a vonattal nem rendelkezőkhöz képest.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vasúti kapcsolat magasabb fajlagos árakat eredményezhet. A győri vonalon a vizsgált települések esetében például 2009 és 2016 között végig nagyobbak voltak a fajlagos mediánárak a vonattal elérhető helységekben. Bár a válság utolsó évében ez a prémium már nagyon lecsökkent, a válság óta tartó felívelés a vasúti kapcsolattal rendelkező településeket sokkal jobban érintette, míg itt az árak valósággal kilőttek, addig azokon a településeken melyeket a vasút elkerül inkább a stagnálás volt jellemző.

A 2014-2016-as tranzakciók alapján számolt medián fajlagos árak a vasúti kapcsolattal rendelkező települések esetében 35 százalékkal magasabbak voltak. A jelentős árprémium azonban vélhetően azért csak részben köszönhető a vasúti összeköttetésnek, a vasút menti települések, mint például Biatorbágy, egyéb infrastruktúrájukban is többet nyújtanak a kisebb településeknél. Ezen kívül pedig a lakások minősége is eltérő lehet a két csoportnál, a kisebb településeken az alacsonyabb minőség eleve alacsonyabb árakat eredményez, ami felfelé torzítja a vasúti vonal prémiumát (1. ábra).

A győri vonalhoz hasonló eredményeket kaptunk a Székesfehérvár-Budapest közötti vasúti vonal esetében is, melynek a Martonvásárig tartó szakaszát elemeztük. A vizsgált településeken 2009 és 2016 között végig nagyobbak voltak a fajlagos lakás-átlagárak a vonattal elérhető helységeken. A válság éveiben ugyan némileg közeledtek egymáshoz a fizetendő összegek, a 2014-ben kezdődött felívelés ugyanakkor a vasúti kapcsolattal rendelkező települések prémiumát növelte jelentősen, bár az elmúlt évben a vasúti kapcsolattal nem rendelkező települések is kiemelkedő lakásár-növekedést produkáltak. Ez azonban elsősorban Diósd teljesítményének köszönhető, ahol értékesebb ingatlanok cseréltek gazdát, míg e település nélkül elmondható, hogy tovább nőtt a különbség árazásban a vasúti kapcsolattal rendelkező és nem rendelkező települések között. (2. ábra)

A két településtípus-csoport medián fajlagos lakásárai között a különbség 2015-2016-ban 25 százalék körül mozgott. A vonattal rendelkező települések prémiuma ugyanakkor még nagyobb, ha a vonattal megközelíthetetlen települések közül kivesszük a korábban már említett magas árazású Diósdot. A két csoport között ez esetben több mint 100 százalékos az átlagárak eltérése.

A vasút jelentős prémiuma a lakásárakban a váci és az esztergomi vonal esetében szintén tetten érthető volt a fővárosi agglomerációban, a két helyszínen azonban a kötöttpályás közlekedési kapcsolattal nem rendelkező településen a kevés tranzakció nem tette lehetővé a medián átlagárak közötti különbség pontos mértékének meghatározását. Ugyanakkor már a kevés adásvétel is jelzi, hogy a vasúti kapcsolat hiánya jelentősen csökkenti az adott települések lakáspiaci vonzerejét, a kisebb kereslet pedig alacsonyabb árakat eredményezhet.

A HÉV és a lakásárak

A HÉV, mint közlekedési lehetőség sokban hasonlít a vasútira, a főváros belterületén ugyanakkor a villamosokhoz áll közelebb a felhasználók számára. A vasúti közlekedéshez hasonlóan, a túlterhelt utakon történő autós vagy buszos közlekedés jó alternatívája, amellyel különösen a csúcsidőszakokban gyorsabban, kiszámíthatóbban megközelíthető a város. A jobb közlekedési kapcsolatok növelhetik a környék keresettségét, így a lakásárakra pozitívan hatnak. Vizsgálatunkban a 8-as HÉV egyes szakaszai mentén található térségek lakáspiacait hasonlítottuk össze a centrumtól hasonló távolságra lévő, de ezzel a közlekedési lehetőséggel nem elérhető területek lakáspiacaival.

A HÉV külső szakasza:

Az eredmények azt mutatják, hogy a HÉV-közlekedés is prémiumot biztosít az érintett települések számára, ez a felár a 2014-2016-os lakáspiaci adatok alapján stabilan tartotta a szintjét, annak ellenére, hogy a válság alatt jelentősen csökkentek a lakásárak. 2014 és 2016 között a tipikus fajlagos árak körülbelül 22 százalékkal voltak magasabbak a HÉV-vel elérhető települések és a kontrollnak választott települések csoportja között. (3. ábra)

A HÉV fővárosi szakasza:

A HÉV lakásárakra gyakorolt hatását a fővároson belül a XVI. és a XVII. kerületek árazási különbségeivel érzékeltetjük. Mind a két terület a főváros egy-egy külső kerülete, a távolság a belvárostól hasonló, elhelyezkedésük pedig szomszédos. Ennek ellenére a XVI. kerület lakásárai jelentősen meghaladták a XVII. kerületben megfigyeltet, a különbség pedig korábban folyamatos növekedést mutatott. Míg 2000-ben a medián fajlagos árak között a két kerület között csak 12 százalékos volt a különbség, addig 2008 és 2016 között a XVI. kerület árprémiuma átlagosan 28 százalékot tett ki. Az utóbbi három évben a két kerület közötti különbség némileg csökkent, 2016-ben a fajlagos medián árak 21 százalékkal voltak magasabbak a XVI. kerületben. A csökkenésben szerepet játszhat az elővárosi-vonatközlekedés fejlődése is, a XVII. kerületben ugyanis a Budapest-Hatvan közötti vonal több megállója található, ahonnan a Keleti-pályaudvar viszonylag gyorsan elérhető. (4. ábra)

A metró hatása a lakásárakra

A metrókapcsolat a környék lakáspiacára is komoly hatással van, növeli a keresettségét, ezáltal magasabb árakat eredményezve.

Az elővárosi metrókapcsolat lakásárakra gyakorolt hatását két külsőbb kerület, a XIX. és a XX. átlagos fajlagos áraiban lévő különbségekkel mutatjuk be. Fontos azonban megjegyezni, hogy a XX. kerület közlekedési kapcsolatait javítja, hogy szélén fut végig a Ráckevei-HÉV vonala, mely az árakra a korábban bemutatottak szerint pozitív hatással lehet, így az általunk mértnél nagyobb lehet a metró prémiuma. Szintén némileg felfelé torzíthatja a XX. kerület árait, hogy a 2000-es években számos lakáspiaci fejlesztés valósult meg itt, így az eleve magasabb árú újlakások aránya jóval magasabb volt az adásvételek során, mint a szomszédos XIX. kerületben. A jelenség jelentősen növelte a medián tranzakciós árakat, ami azonban nem jelentette a teljes kerület ilyen mértékű megdrágulását.

Az 5. ábrából látható, hogy az ezredforduló éveiben a XIX. kerület drágább volt a XX. kerületnél, ugyanakkor a lakásfejlesztések beindulásával a XX. kerületi árak beérték, majd lehagyták a szomszédos kerületet. Ennek hátterében tehát nem a kerület hirtelen felértékelődése áll, hanem a tranzakciókon belül az újlakások magas aránya húzta fel az átlagos fajlagos árakat. A válság a XX. kerület számára jelentősebb visszaesést hozott, így a XIX. kerület árprémiuma ismét növekedésnek indult, ami a felívelés szakaszában is tovább folytatódott. Míg 2012-ben a tipikus fajlagos árak ismét hasonló szinten mozogtak a két kerületben, 2013-ben már közel 3 százalékos különbség volt kimutatható, míg 2015-2016-ban már 10 százalékkal drágább volt a XIX. kerület.

Összefoglalás

Az agglomerációs települések életében sokat számít, hogy milyen egy adott település közlekedési kapcsolatai, amiben a kötöttpályás favorit. Ezt mutatja, hogy a vonat és a HÉV külső szakaszain volt a legmagasabb a felára a kötöttpályás-közlekedési eszközök nyomvonalán. Ugyanakkor a fővárosban – ahol a közlekedési hálózat jóval fejlettebb, kisebb volt ez hatás. A HÉV fővárosi szakasza mentén fekvő XVI. kerületben 21 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint a XVII. kerületben. Bár a korábban említett HÉV kapcsolat miatt a metró okozta árprémium a XIX. kerület valamivel magasabb lehet a XX. kerülettel szemben, mint az általunk mért 10 százalék, az eredmény szintén azt mutatja, hogy a fővároson belül már kisebb jelentősége van a kötöttpályás közlekedési eszközöknek, ugyanakkor szerepük az árazásban továbbra sem elhanyagolható (1. grafika).

Az FHB Indexhez kapcsolódó szolgáltatásaink

Az FHB Lakásárindexet negyedéves gyakorisággal tesszük közzé. A hazai ingatlanpiaci gyakorlatban ez a mutató mind időintervallumában, mind adatminőségében, mind módszertani megalapozottságában kiemelkedik a magyar lakáspiaci adatok közül. Az első, 2009-es publikálás óta az MNB (Magyar Nemzeti Bank), az RICS nemzetközi szervezete (The Royal Institution of Chartered Surveyors), az IMF, a European Mortgage Federation és az Európai Bizottság is kiemelt lakáspiaci mutatóként hivatkozott már az FHB Indexre.

Rendszeresen publikáljuk az FHB egyedi témát feldolgozó speciális lakáspiaci elemzéseit, az FHB Termőföldindexet és a Lakásárprognózist. Lakáspiaci előrejelzésünk modellen alapuló módszertana az alábbi pillérre támaszkodik:

  1. Nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján azonosítunk összefüggéseket a kiválasztott magyar makrogazdasági indikátorok, pénzpiaci és hitelpiaci környezet mutatószámai, lakáspiac forgalmi adatai és a lakásárak között. (A makrogazdasági és pénzügyi környezet várható alakulásáról főként a Magyar Nemzeti Bank kiadványaiban szereplő előrejelzések alapján alakítjuk ki képünket.)

  2. Az FHB Bankcsoport közel két évtizede egyik meghatározó szereplője a magyar lakásfinanszírozási piacnak. Működésünk földrajzilag lefedi az országot, a meghatározó ingatlanértékelők széles körétől jutunk információkhoz, melyhez az FHB Ingatlan Zrt. saját szakértői tapasztalata is hozzájárul. Ezért előrejelzéseinkben felhasználjuk a feldolgozott és ellenőrzött lokális helyzetértékeléseket is.

Az FHB Indexhez felhasznált teljes körű magyarországi adatbázis és az Index előállításához elvégzett módszertani fejlesztés lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szektor számára kötelező, a fedezeti portfólióban lévő ingatlanok értékének monitorozására, és felülvizsgálatára, gyors és költséghatékony megoldást biztosítson.

Az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményeket szabályozza (CRR), írja elő a fedezeti portfólióban lévő ingatlanok értékének monitorozását, és a rendeletben meghatározott időközönkénti érték felülvizsgálatát. Büszkék vagyunk rá, hogy szolgáltatásunkat már több jelentős hazai pénzintézet is igénybe vette. A bankoknak a jövőben is meg kell felelniük a szigorú felügyeleti követelményeknek, ezért hasznos alkalmazni a nemzetközi standardoknak megfelelő, a hatóságok felé is megfelelően dokumentálható módszertannak megfelelő eljárást.

Számos egyedi igényre készülő elemzési megbízást teljesítünk. Ezekben lakás-, telek- és termőföldpiacról szóló helyi információkat, a prognózisunk mértékére, dinamikájára vonatkozó részletesebb magyarázatot, valamint a teljesülést övező kockázatok vizsgálatát is kínáljuk.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagja.

Készséggel állunk rendelkezésükre részletes ajánlattal és további kérdésekkel kapcsolatban.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .