Megjelentek Csáth Géza naplója, valamint Karl Ove Knausgard és Daniel Kehlman regényei

Csáth Géza: Sötét örvénybe süllyedek

Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1914–1919

Csáth Géza: Sötét örvénybe süllyedekA naplófolyam befejező kötete az első világháború kitörésétől az író haláláig eltelt több mint öt év naplófeljegyzéseit és az ez idő alatt írt nagyobb lélegzetű visszaemlékezéseit tartalmazza. Az első háborús évek feljegyzésein még átsugárzik az ígéretesen induló író és orvos, a magabiztos férj öntudata, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik a drogoktól való szabadulás képtelensége, s ennek nyomában az eltávolodás az irodalmi élettől, a lemondás az orvosi ambíciókról, végül a visszafordíthatatlan mentális hanyatlás nyomában a biztosan bekövetkező összeomlás ígérete. A Sötét örvénybe süllyedekegyre vészjóslóbb bejegyzéseiben már nyoma sincs a korai évek könnyedségének: az életszeretet helyébe az élet szeretetének fájdalmas vágya lép. A kötet különlegessége, hogy számos szöveg most először válik hozzáférhetővé a széles olvasóközönség számára; olvashatók benne Csáth első világháborús emlékiratai, valamint a házassága történetéről szóló, korábban meg nem jelent visszaemlékezése is. Az értelmezést lábjegyzetek és az orvosi kifejezések szótára, a tájékozódást pedig névmutató könnyíti.

Megrendelés
Megjelenés: 2017. október 26.
Oldalszám: 596 oldal
Méret: 135 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 4499 Ft
ISBN: 978 963 14 3604 4

 

Csáth Géza (1887-1919)

Csáth Géza Brenner József néven született 1887-ben, Szabadkán. Író, zeneesztéta, orvos. A szabadkai gimnázium elvégzése után sikertelen felvételit tett a Zeneakadémiára, majd beiratkozott a budapesti orvosi karra.

1909-ben a Moravcsik-klinika ideggyógyásza, 1910-től az ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa. Orvosként dolgozott többek között Stószon, Palicson, Stubnyafürdőn, Földesen, Regőcén. Egy téves orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében 1910-ben morfinista lett, és a többszöri elvonókúra ellenére sem tudott megszabadulni szenvedélybetegségétől. 1919-ben idegileg összeomlott, a bajai kórház elmeosztályán kezelték, ahonnan megszökött. Lelőtte feleségét, majd öngyilkosságot követett el 1919-ben.

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Egy elmebeteg nő naplója (1978, 2005), Mesék, amelyek rosszul végződnek (1994, 2008), Rejtelmek labirintusában (1995), Az életet nem lehet becsapni. Összegyűjtött színpadi művek (1996), Fej a pohárban (1997), A varázsló halála (2000), A muzsika mesekertje (2000), Méla akkord: hínak lábat mosni. Naplófeljegyzések 1897–1904 (2013), Úr volt rajtam a vágy. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések (1906–1914) (2016), Sötét örvénybe süllyedek. Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1914–1919 (2017)

line

Karl Ove Knausgård: Szerelem – Harcom 2.

Fordította: Petrikovics Edit

Karl Ove Knausgård: Szerelem – Harcom 2.Hogyan lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Knausgård most is a problémák mélyére néz: mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság?
Szerelem lapjain folytatódik Karl Ove Knausgård küzdelmekkel teli életének története. Az önéletrajzi regényben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. A norvég író hatkötetes regényfolyamának darabjai nem egyenes folytatások, inkább folyamatos újrakezdések és bejárások. Nyitások a létezés újabb és újabb feltáruló zárványai felé. Bárhol kezdjük is olvasni, egy ponton a saját életünkre tudunk rápillantani.

Megrendelés
Megjelenés: 2017. október 26.
Oldalszám: 588 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 4999 Ft
ISBN: 978 963 14 3605 1

 

Karl Ove Knausgård

Norvég író, 1968. december 6-án született; legismertebb műve a Harcom (Min Kamp) című hatrészes önéletrajzi regénysorozat.

Knausgård első regénye, az 1998-ban megjelent Ute av verden (Ki a világból), elnyerte a Norvég Kritikusok Irodalmi Díját. A díj történetében még nem volt rá példa, hogy elsőkönyves író művét ismerték volna el.
2004-ben jelent meg második regénye, az En tid for alt(Mindennek rendelt ideje). A könyv számos díjat nyert, és jelölték a Skandináv Tanács Irodalmi Díjára, valamint az IMPAC Dublini Irodalmi Díjra is. A New York Review of Books „furcsa, egyenetlen és csodálatos mű”-nek nevezte.
Bár Knausgård első két könyve kedvező fogadtatásban részesült, Norvégia-szerte ismert íróvá csak a 2009 és 2011 között megjelent Min Kamp című hatkötetes – több mint 3500 oldalas – önéletrajzi regénysorozatával vált. A könyvek a hatalmas siker mellett megütközést is keltettek, melynek oka egyrészt a regényfolyam provokatív címe volt: a Min Kamp Hitler Mein Kampfjának norvég megfelelője; másrészt – amint arra többen rámutattak – Knausgård túlságosan is reflektorfénybe helyezte barátai és családtagjai magánéletét, volt feleségét csakúgy, mint a nagyanyját. Mindazonáltal a regények szinte kizárólag kedvező kritikát kaptak, különösen az első két kötet, és már az utolsó könyv megjelenése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a sorozat a norvég irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye: az alig ötmilliós országban a Min Kamp-ciklus több mint 450 000 példányban kelt el.
Min Kamp-regények különböző nyelvekre történő fordítása jelenleg is folyik. A regényciklus néhány része már megjelent Dániában, Svédországban, Németországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, valamint több más országban is, jelentős kritikai elismerést váltva ki. Az első angol nyelven megjelenő Min Kamp-könyvekről a New York Times munkatársa, James Wood írt kimerítő és nagyrészt pozitív kritikát: „Van valami ellenállhatatlan erő a műben; még amikor untam, akkor sem tudtam letenni.” Leland de la Durantaye a New York Timesban a második kötet kritikája kapcsán a regényciklust „lélegzetelállítóan jónak” nevezte, és Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című művéhez hasonlította, Thomas Meaney pedig a Times Literary Supplementben a harmadik kötetet méltatva a Proust és Knausgård közti különbségeket elemezte, és a Min Kamp-könyvek filozófiai hátteréről írt.

Knausgård tanácsadóként közreműködött a Biblia norvég újrafordításában. 2013-ban esszégyűjteményt jelentetett meg, és 2013 szeptemberében nekilátott az Ute av verden (Ki a világból) című regényének színpadra adaptálásának.
1999 és 2002 között Knausgård társszerkesztője volt a Vagantcímű, 1988-ban alapított norvég irodalmi magazinnak. 2010-ben kiadóvállalatot alapított Pelikanen (Pelikán) néven, bátyja, Yngve Knausgård és Asbjørn Jensen közreműködésével.

Fotó: © Sam Barker, www.sambarkerphoto.com

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Halál – Harcom 1. (2016), Szerelem – Harcom 2. (2017)

line

Daniel Kehlmann: Én és Kaminski

Fordította: Fodor Zsuzsa

Daniel Kehlmann: Én és KaminskiSenki sem tud olyan tehetségesen írni ma a középszerűségről, mint Daniel Kehlmann. Az Én és Kaminski a világhírű szerző első átütő sikere, lendületes szatíra a szerző kedvenc témáiról: a kortárs művészeti szcéna belterjességéről, az önmegvalósítás lehetőségeiről és a történetek váratlanságáról.
Egy eltökélt fiatal újságíró és egy idős festőművész különös kapcsolatáról szól ez a könyv: Sebastian Zöllner élete nagy dobását reméli attól, hogy könyvet ír Manuel Kaminskiról, az elfeledett legendáról. A zsémbes, vak öregurat azonban jóval nehezebb kiismerni, mint elsőre tűnik: egy idő után már nem tudni, ki keveri a lapokat.
Magyarországon is nagy sikerrel vetítették a regényből 2015-ben készített filmet, amelyet a Good Bye, Lenint is jegyző Wolfgang Becker rendezett, Daniel Brühl főszereplésével.

Megrendelés
Megjelenés: 2017. október 26.
Oldalszám: 192 oldal
Méret: 110 x 180 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2999 Ft
ISBN: 978 963 14 3634 1

 

Daniel Kehlmann

A kortárs német irodalom csodagyereke 1975-ben született Münchenben, jelenleg Bécsben és Berlinben él.

Regényei és esszékötetei már huszonéves korában hatalmas kritikai és közönségsikert arattak Németországban, A világ fölmérése című regénye pedig meghozta számára a világhírt: az Egyesült Államokban hónapokig szerepelt az eladási listák élén, és hazánkban is komoly sikerkönyv volt. 2006-ban elnyerte a legrangosabb német irodalmi elismerést, a Kleist-díjat, 2008-ban pedig Thomas Mann-díjat kapott. Kritikusai világszerte kifinomultságát, hatalmas tárgyi tudását, intelligenciáját és páratlan humorát dicsérik.

Fotó © Beowulf Sheehan 

A Magvető Kiadónál megjelent művei

A világ fölmérése (2006), A Beerholm-illúzió (2008), Hírnév(2009), F (2014), El kellett volna menned (2017), Én és Kaminski(2017)

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .