Megjelent Elina Hirvonen klímaregénye, az Elfogy az idő
Elina Hirvonen: Elfogy az idő
Te milyen árat fizetnél azért, hogy megmentsd a Földet?
Fordította: Szécsi Noémi„Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen szörnyű lenne, ha az én gyerekemmel történne. A félelemről és szorongásról lehet beszélni másokkal, mert azokat mindenki elismeri. Azok a szülők, akik az ilyen híreket olvasva visszafojtják a lélegzetüket, mert tudják, hogy a lövöldöző akár az ő gyerekük is lehetne, egyedül maradnak a rettegésükkel.”
Egy huszonhét éves finn férfi, Aslak Anttila tüzet nyit a járókelőkre Helsinki belvárosának egyik háztetőjéről. Nem magányos merénylő, egy zöld terroristacsoport tagja, akik úgy akarnak megakadályozni egy környezeti katasztrófát, hogy minél több felelőst, vagyis véletlenszerűen kiválasztott gyalogost ölnek meg. Az Elfogy az idő három különböző nézőpontból mutatja be a merénylőt: megismerjük Aslak indítékait, megtudjuk, mit él át egy anya, akinek a fiából gyilkos lesz, és az idősebb testvér, aki Szomália fővárosából követi végig az eseményeket. Hirvonen regénye olyan, mindannyiunk számára fontos témákat emel irodalmi keretek közé, mint a környezetvédelem, a klímaváltozás, az internetes zaklatás vagy épp a segélyszervezetek munkája során felmerülő erkölcsi dilemmák, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy képes-e megmenteni egy fiút az anyai szeretet, mielőtt túl késő lenne.
Megrendelés
Megjelenés: 2019. július 1.
Oldalszám: 240 oldal
Méret: 125 x 197 mm
Kötés: Flexibilis
Ár: 3499 Ft
ISBN: 978 963 14 3846 8
Részlet a könyvbőlA hideg szél áthatol a pelerinemen. Szorosabbra húzom magamon, és Aslakot hívom. Meg akarok bizonyosodni róla, hogy tényleg jön, hogy nem akarja lemondani az egészet valami ócska ürüggyel, amelynek már a hihetetlenségéből is látszik, milyen kevéssé becsül engem és Eeriket.
Gyakran megesik. Meghívjuk Aslakot, megígéri, hogy jön, aztán mégsem. Úgy teszünk, mintha sajnálnánk, új időpontot keresünk, és lelkiismeret-furdalást érzünk, hogy megkönnyebbültünk. Aslakkal nehézkes és kínos a találkozás. Én valami olyasmit remélek, ami sohasem történik meg, Eerik pedig kérlelhetetlenül korrekt. Néha, ha olyan kedvében van, Aslak meg is próbálja eljátszani a felnőtt fiú szerepét. Az ilyen találkozások után Eerik sodor egy füves cigit, pedig már majdnem harminc éve nem dohányzik. Én meg elmegyek futni, és olyan sokáig futok a sötét erdőben, hogy a végén úgy elhomályosul előttem a világ, mintha részeg lennék.
A folytatáshoz kattintson ide!
