Marad a hibrid munka, nő az ESG jelentősége – derült ki a CBRE legújabb jelentéséből
Bár az irodafejlesztési hullám lecsengőben van a nagyobb közép-európai piacokon, ez alól Budapest, a Baltikum és a Balkán kivételt képez. Az irodák iránti kereslet is megváltozott 2023-ban: egyre nagyobb az igény a rugalmas munkavégzést támogató, és a fenntarthatósági célokkal összhangban lévőkre.
Ha összejön a fejlesztőknek az évvégi hajrá, 2023-ban 1,1 millió m2 új iroda kerülhet átadásra a Balti-tengertől az Adriáig terjedő közép-európai régió 12 országában. Ez jóval magasabb volumen, mint 2022-ben volt, de a következő években várhatóan csökkeni fog. A varsói és prágai piac után a bukaresti is behúzta a féket, míg a legnagyobb közép-európai piacok közül Budapesten készülhetünk legtöbbször irodaavatóra. Az irodapiaci kereslet a régió egészében csupán enyhén, mindössze 6 százalékkal csökkent 2023-ban, azonban ez Varsó és Prága esetében egészen markáns, közel 20 százalékos visszaesés volt. A balti fővárosok és Bukarest esetében a kereslet ugyanakkor 10 százalék feletti mértékben élénkült.
Budapesten várható a legnagyobb volumen
Jelenleg összesen 1 500 000 négyzetméternyi irodaterület van építés alatt a régióban, aminek nagy része meglepő módon a kisebb piacokon található. 2024-ben a várható átadások 80 százaléka a délkelet-európai országokban, a balti országokban, illetve legnagyobb mértékben Budapesten valósul meg. Ugyanakkor a hazai új fejlesztések nagy része már bérlőre talált, ezért ezek nem növelik a potenciális kihasználatlanságot. Ezzel szemben Bukarestben egy új törvényi szabályozás miatt 2024-ben nem várható új kínálat az irodapiacon, és a lengyel fővárosban is csak 2025-től várhatóak új átadások.
A csökkenő építkezési kedv mellett a kereslet nem csökkent, sőt, tovább élénkült idén, ami bérleti díj növekedéssel is jár. Ez Pozsonyban, Bukarestben és a Balti régióban volt a legnagyobb, átlagosan 6-8 százalékos növekedést ért el, míg a régió többi országában szerényebb, 2-3 százalék közötti volt a jellemző. A legmagasabb bérleti díjak továbbra is Budapesten, Prágában és Varsóban voltak.
A munkáltatók a hibrid munkavégzésben hisznek
Magyarországon az üzleti szolgáltató központok 98 százaléka továbbra is alkalmazza a távmunkát, de a teljes otthoni munkavégzés helyett egyre inkább a hibrid munkavégzés felé terelődik a hangsúly. Ezt mutatja az is, hogy a megkérdezett vállalatok 84 százaléka új telephelyek indításával képzeli el a jövőbeli bővülést, és mindössze 16 százalékuk gondolja úgy, hogy a szükséges új munkaerőt teljes mértékben távmunkában alkalmazza.
A megváltozott piaci feltételekhez és bérlői igényekhez a bérbeadóknak is alkalmazkodniuk kell. Ez egyrészt a bérleti szerződések, másrészt a rendelkezésre álló terek újragondolását is jelenti. CBRE felmérése alapján az ESG is egyre nagyobb szerepet játszik a bérbeadási folyamatokban: a fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok iránti kereslet tekintetében egyértelmű a növekedés.
Az ESG már nem csak lehetőség a nagyvállalatok számára
A CBRE 2023-as European Investor Intentions kutatása alapján a bérlők elvárásai az épületekkel szemben az alábbi fontossági sorrendben alakulnak:
étkezési lehetőség a közelben
fenntartható épület és működés
megfelelő mennyiségű, közösségi munkára is alkalmas terek
fitneszterem
jó beltéri levegőminőség
szabadtéri terasz vagy kert
rugalmas irodahelyiség-választék
pihenésére szolgáló kényelmi helyiség
Az, hogy a fenntarthatóság ilyen fontos szerepet játszik a kiválasztási folyamatban, szintén azt támasztja alá, hogy a befektetőknek egyre inkább érdekük az ESG kritériumok alkalmazása a beruházások során. A szigorodó európai jogszabályok és a fenntarthatóság mérésére létrejött CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) miatt az ESG kritériumok egyfajta ipari szabvánnyá váltak a nemzetközi vállalatok számára. Olyannyira, hogy a CBRE kutatása alapján a megkérdezett befektetők 81 százaléka a makrogazdasági ellenszél és a kihívásokkal teli geopolitikai helyzet ellenére továbbra is az ESG kritériumokat figyelembe véve fogja meghozni befektetési döntéseit. A megkérdezettek csupán 4 százaléka nem tervez ESG megoldásokat implementálni a közeljövőben.
