Skip to content

Mi az a blogger?

A kontrollcé kontrollvé még nem tesz senkivé

  • Home
  • Cool Tour
  • Kütyütroll
  • Egész segg
  • Troll’s
  • Mi 1 más
  • Az MTIblogger (is)
  • FAKE NEWS
  • Toggle search form

Magyarország lakosainak több mint fele ugyanazon a településen lakik, mint ahol született

Posted on 2017.09.20.2020.04.16. By blogger Nincs hozzászólás a(z) Magyarország lakosainak több mint fele ugyanazon a településen lakik, mint ahol született bejegyzéshez

Részletes demográfiai adatokkal folytatja a mikrocenzus eredményeinek közlését a KSH

Magyarország népessége a mikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jén 9 millió 804 ezer fő volt, 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor. A demográfiai folyamatokban 2011 és 2016 között folytatódtak a korábbi évek demográfiai tendenciái, vagyis a lakosság öregedése, az élettársi kapcsolatok térhódítása és a termékenység csökkenése.

2016. október 1-jén Magyarország lakónépessége 9 millió 804 ezer fő volt. Az 1980 as évek eleje óta tartó népességcsökkenés tovább folytatódott: a 2011-es népszámlálás óta eltelt öt évben 134 ezer fővel lett kevesebb hazánk népessége. Ez nagyjából egy Győr nagyságú város lakosságszámának felel meg, így a mikrocenzus idején már csak annyian éltek az országban, mint 1960 környékén. Az ország különböző térségeiben a népességszám-változás eltérő mértékű és irányú volt. Budapesten kívül mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakossága gyarapodott, a többi megyében népességfogyás következett be. A csökkenés mértéke Békés megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legnagyobb.

A népesség korösszetételében az idős korosztályok aránya tovább növekedett. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt viszonylag rövid időszakban a gyermekkorúak száma csaknem 26 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. A 2001-es népszámlálás idején még több gyermekkorút írtak össze, mint időskorút, 2011-től viszont már a 65 éves és az annál idősebb korosztály volt többségben, így 2016-ban az időskorúak száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekkorúakét. A népesség korszerkezetének változása következtében a lakosság átlagos életkora folyamatosan nő: jelenleg 42 év, csaknem egy évvel több, mint öt évvel ezelőtt. 2016-ban a férfiak átlagos életkora 40, a nőké 44 év volt. Az átlagos életkor Zala megyében a legmagasabb (45 év), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (40 év).

Az 1970-es évektől a 2011. évi népszámlálásig a nők lakosságon belüli aránya – a férfiak magasabb halandósága miatt – emelkedett. 2016-ra a nemek közötti halandósági különbségek csökkenésével a nőtöbblet mérséklődött: 2016-ban ezer férfira 1096 nő jutott, míg 2011-ben még 1106. A nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérő módon alakult: míg a 0–14 és a 15–39 évesek csoportjában a férfiak, addig a 40–64 évesek és a 65 éves és annál idősebbek között a nők voltak többségben. A nemek aránya Fejér megyében a legkiegyenlítettebb, a legjelentősebb nőtöbblet pedig a fővárosban és Heves megyében van.

A Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma 2016-ban 149 ezer fő volt, 6 ezer fővel haladta meg a 2011. évi népszámláláskor összeírt külföldiek számát. Közülük 105 ezren (70%) valamely európai, 33 ezren (22%) valamely ázsiai ország – elsősorban Kína és Vietnam – állampolgárai.

A 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerinti összetételét tekintve 2011 és 2016 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. Kismértékben a házas családi állapotúak, valamint az özvegyek és az elváltak aránya is csökkent. A hajadon nők és nőtlen férfiak részesedése lassuló ütemben ugyan, de tovább nőtt, 2016-ban már meghaladta a népesség egyharmadát. Megyénként tekintve a nőtlenek, hajadonok aránya Csongrád megyében volt a legmagasabb (37%), Nógrádban a legalacsonyabb (30%), a házasok aránya Győr-Moson-Sopronban a legnagyobb (48%) és Csongrád megyében a legkisebb (41%).

A népesség családi állapot szerint

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatot létesítők száma. Jelenleg 543 és félezer élettársi kapcsolat van, tehát 1 millió 87 ezer embernek van élettársa, több mint kétharmaduk nőtlen, hajadon családi állapotú. Míg a 15 éves és annál idősebb népességen belül az élettársi kapcsolatot fenntartók aránya 1990-ben még csak 3%-ot tett ki, addig 2016-ban már 13%-ot. A növekedés elsősorban abból adódik, hogy a nőtlen, hajadon családi állapotú, jellemzően fiatalabb korcsoportokba tartozók egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.

A korábbi évtizedekhez hasonlóan a nők termékenysége továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi öt évben 4-gyel csökkent a száz szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma. 2016-ban száz szülőképes korú nőre már csak 104 gyermek jutott, és a gyermekvállalás időpontja is egyre későbbre tolódik. A nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám, a legtöbb gyermeket azok a nők szülték életük során, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be. Körükben 2011 és 2016 között látványosan csökkent a száz nőre jutó gyermekszám, ami a legidősebb, jellemzően sokgyermekes korosztályok eltűnésével magyarázható. Az elmúlt időszakban az élettársi kapcsolatok térhódítása a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését eredményezte. A házas és az élettársi kapcsolatot fenntartó nők termékenységi jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak. A legnagyobb különbség a gyermektelenek arányában figyelhető meg: míg a házas nők kevesebb mint tizedének, addig az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint harmadának nem született gyermeke.

Magyarország lakosainak 52%-a ugyanazon a településen lakik, mint születésekor. A lakóhely stabilitása a községek lakóit jobban jellemzi, mint a városlakókat: a községek lakosainak 56%-a, a városlakóknak fele él születése óta ugyanazon a településen. A Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint kétharmada lakik születése óta ugyanazon a településen, viszont a fővárosiak esetében ez az arány csak 29, a Pest megyeieknél 45%.

A születése óta ugyanazon a településen lakó népesség aránya megyék szerint, 2016

További részleteket tudhat meg Magyarország lakosságáról a Mikrocenzus 2016 kiadványsorozat 3. Demográfiai adatok kötetéből:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_3.pdf

Magyarország lakosainak több mint fele ugyanazon a településen lakik, mint ahol született

Részletes demográfiai adatokkal folytatja a mikrocenzus eredményeinek közlését a KSH

Budapest, 2017. szeptember 15. – Magyarország népessége a mikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jén 9 millió 804 ezer fő volt, 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor. A demográfiai folyamatokban 2011 és 2016 között folytatódtak a korábbi évek demográfiai tendenciái, vagyis a lakosság öregedése, az élettársi kapcsolatok térhódítása és a termékenység csökkenése.

2016. október 1-jén Magyarország lakónépessége 9 millió 804 ezer fő volt. Az 1980 as évek eleje óta tartó népességcsökkenés tovább folytatódott: a 2011-es népszámlálás óta eltelt öt évben 134 ezer fővel lett kevesebb hazánk népessége. Ez nagyjából egy Győr nagyságú város lakosságszámának felel meg, így a mikrocenzus idején már csak annyian éltek az országban, mint 1960 környékén. Az ország különböző térségeiben a népességszám-változás eltérő mértékű és irányú volt. Budapesten kívül mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakossága gyarapodott, a többi megyében népességfogyás következett be. A csökkenés mértéke Békés megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legnagyobb.

A népesség korösszetételében az idős korosztályok aránya tovább növekedett. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt viszonylag rövid időszakban a gyermekkorúak száma csaknem 26 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. A 2001-es népszámlálás idején még több gyermekkorút írtak össze, mint időskorút, 2011-től viszont már a 65 éves és az annál idősebb korosztály volt többségben, így 2016-ban az időskorúak száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekkorúakét. A népesség korszerkezetének változása következtében a lakosság átlagos életkora folyamatosan nő: jelenleg 42 év, csaknem egy évvel több, mint öt évvel ezelőtt. 2016-ban a férfiak átlagos életkora 40, a nőké 44 év volt. Az átlagos életkor Zala megyében a legmagasabb (45 év), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (40 év).

Az 1970-es évektől a 2011. évi népszámlálásig a nők lakosságon belüli aránya – a férfiak magasabb halandósága miatt – emelkedett. 2016-ra a nemek közötti halandósági különbségek csökkenésével a nőtöbblet mérséklődött: 2016-ban ezer férfira 1096 nő jutott, míg 2011-ben még 1106. A nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérő módon alakult: míg a 0–14 és a 15–39 évesek csoportjában a férfiak, addig a 40–64 évesek és a 65 éves és annál idősebbek között a nők voltak többségben. A nemek aránya Fejér megyében a legkiegyenlítettebb, a legjelentősebb nőtöbblet pedig a fővárosban és Heves megyében van.

A Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma 2016-ban 149 ezer fő volt, 6 ezer fővel haladta meg a 2011. évi népszámláláskor összeírt külföldiek számát. Közülük 105 ezren (70%) valamely európai, 33 ezren (22%) valamely ázsiai ország – elsősorban Kína és Vietnam – állampolgárai.

A 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerinti összetételét tekintve 2011 és 2016 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. Kismértékben a házas családi állapotúak, valamint az özvegyek és az elváltak aránya is csökkent. A hajadon nők és nőtlen férfiak részesedése lassuló ütemben ugyan, de tovább nőtt, 2016-ban már meghaladta a népesség egyharmadát. Megyénként tekintve a nőtlenek, hajadonok aránya Csongrád megyében volt a legmagasabb (37%), Nógrádban a legalacsonyabb (30%), a házasok aránya Győr-Moson-Sopronban a legnagyobb (48%) és Csongrád megyében a legkisebb (41%).

A népesség családi állapot szerint

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatot létesítők száma. Jelenleg 543 és félezer élettársi kapcsolat van, tehát 1 millió 87 ezer embernek van élettársa, több mint kétharmaduk nőtlen, hajadon családi állapotú. Míg a 15 éves és annál idősebb népességen belül az élettársi kapcsolatot fenntartók aránya 1990-ben még csak 3%-ot tett ki, addig 2016-ban már 13%-ot. A növekedés elsősorban abból adódik, hogy a nőtlen, hajadon családi állapotú, jellemzően fiatalabb korcsoportokba tartozók egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.

A korábbi évtizedekhez hasonlóan a nők termékenysége továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi öt évben 4-gyel csökkent a száz szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma. 2016-ban száz szülőképes korú nőre már csak 104 gyermek jutott, és a gyermekvállalás időpontja is egyre későbbre tolódik. A nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám, a legtöbb gyermeket azok a nők szülték életük során, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be. Körükben 2011 és 2016 között látványosan csökkent a száz nőre jutó gyermekszám, ami a legidősebb, jellemzően sokgyermekes korosztályok eltűnésével magyarázható. Az elmúlt időszakban az élettársi kapcsolatok térhódítása a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését eredményezte. A házas és az élettársi kapcsolatot fenntartó nők termékenységi jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak. A legnagyobb különbség a gyermektelenek arányában figyelhető meg: míg a házas nők kevesebb mint tizedének, addig az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint harmadának nem született gyermeke.

Magyarország lakosainak 52%-a ugyanazon a településen lakik, mint születésekor. A lakóhely stabilitása a községek lakóit jobban jellemzi, mint a városlakókat: a községek lakosainak 56%-a, a városlakóknak fele él születése óta ugyanazon a településen. A Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint kétharmada lakik születése óta ugyanazon a településen, viszont a fővárosiak esetében ez az arány csak 29, a Pest megyeieknél 45%.

A születése óta ugyanazon a településen lakó népesség aránya megyék szerint, 2016

További részleteket tudhat meg Magyarország lakosságáról a Mikrocenzus 2016 kiadványsorozat 3. Demográfiai adatok kötetéből:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_3.pdf

Kontrollcé-kontrollvé, Sajtóanyagértbármit Tags:felmérés, Központi Statisztikai Hivatal, KSH, kutatás, statisztika, vizsgálat

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Várost szépítettek a műegyetemisták
Next Post: Vak fejvadász?

Ezeket ajánljuk még megtekintésre

  • Így hat a hazai webáruházakra a háború és az infláció Kontrollcé-kontrollvé
  • Erős forgalomra számítanak az áruházláncok Kontrollcé-kontrollvé
  • Egy biztos ajándék, amivel hatalmas örömet szerezhetünk Kontrollcé-kontrollvé
  • Megduplázódhat a pitvarfibrillációban érintettek száma 2020-ra, ha nem teszünk ellene Egész segg
  • Férfiak uralják a kockázatitőke-kezelőket Európában Kontrollcé-kontrollvé
  • SUHANJ! a D24-gyel Gasztrotroll

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

2023. március
hKscpsv
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
« febr    
Impresszum
Tulajdonos: Berta István

A honlap tartalmáért a szerkesztőbizottság felelős!

Rendszergazda: Varga Zsolt

e-mail:
bertanyuuz@gmail.com

A honlap a Mi az a blogger lapcsoport tagja.
  • Kettőből kettő
  • Hajtsd be a külső visszapillantót!
  • A Lamborghini bemutatja az Aventador Replacement karbon alváztechnológiáját
  • Tisztábbá, biztonságosabbá teszik Budapestet
  • Az Audi AG rekordbevétellel és rekord működési eredménnyel zárta a tavalyi évet
  • Neves társaságba került Alonso a századik dobogós helyezésével
  • Van képünk hozzá (23.03.20.) – Can-Am Outlander
  • Alonso visszakapta harmadik helyét
  • Alonsót elmeszelték, csak negyedik lett
  • Pérez behúzta, Verstappen felhozta a másodikra
  • Jeep Wrangler IIHS törésteszt
  • Tesztelj chat-et!
  • A Tesla Model Y jól teljeített az IIHS törésteszten
  • Az MG4 hatótávja több nemzetközi szakújságírók által végzett teszten is bizonyított
  • Az Óbudai Egyetemen tesztel a Yettel
  • Nehéz manipulálni a bacont
  • Speciális célú élelmiszer- és tápszerösszetevőket fejleszt támogatással a Sole-Mizo vezette konzorcium
  • Teljes kiőrlésű lisztet hívott vissza a forgalmazó
  • Minden hétfőn Árzuhanás a SPAR-nál
  • Elindult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés
  • Gondoltad volna, milyen nehézségekkel/veszélyekkel kell megküzdenie egy látássérült embernek a mindennapi közlekedésben?!
  • ASA…
  • Az Evolveo Z5 Strongphone-t is “megleste” Sanyi (Videóval!)
  • Az e-Power után röviden az e-Pedálról is
  • BEGURULVA EXKLUZÍV! A születése óta vak Karvai Sanyi “így nézte meg” a Nissan Townstart
  • Túl a háromszázezren
  • Nagyon röviden a dízel Astráról (is)
  • Röviden a Nissan Townstarról
  • Videóval “megspékelt” podcast érkezett a Nissan e-Power hajtásról
  • Az új Citroen C4 X és e-C4 X bemutatóról hoztam
  • Tovább bővül a mobiljáték-piac Játéktroll
  • A LEGO Group bemutatja a Dry Bowser-t, és új készletet jelent be a 2023-as MAR10 napra Játéktroll
  • A LEGO Group és a Disney ünnepli a történetmesélés csodáját az új Share the Wonder sorozatban Játéktroll
  • Az ember, aki szerint 1 500 000 000 000 magyar kapott koronavírus elleni oltást, azt mondja, az szja-bevallási tervezetek szerdától érhetők el Az MTIblogger (is)
  • Zöldségnövény palántanevelési tanfolyamot hirdet a MATE Gasztrotroll
  • Sajttorták a világ minden tájáról Cool Tour
  • Mindenre IS jó, mindenre IS hasznos, mindennél IS újabb, ehető, iható felfedezés a szépségápolásban Csajos
  • A McLaren Automotive és a LEGO Group bemutatja az első hiperautót és szuperautót Játéktroll

Copyright © 2023 Mi az a blogger?.

Powered by PressBook News WordPress theme

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

Részletek

Mi az a blogger?
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.