Magyarország az élen a daganatos megbetegedések okozta halálozásban
–áttörést hozhat a svédek megoldása
Húsz év alatt közel 3 millió ember életét lehetett volna megmenteni az EU-ban azzal a svéd modellel, amellyel a skandináv ország mára elérte, hogy felnőtt lakosságának kevesebb mint 5 százaléka cigarettázik. Mit tanulhatunk ebből a módszerből mi, magyarok, akik listavezetők vagyunk a daganatos betegségek okozta halálesetek terén?
Hiába látható a magyar nőknél 6, férfiaknál 11 százalékpontos javulás a daganatos megbetegedésekhez köthető halálozási mutatókban 2011 és 2019 között, a valóság továbbra is elszomorító: tavaly minden negyedik magyar ember rákban halt meg. Ezzel Magyarország a legrosszabb helyet foglalja el az uniós országok között. 2018-ban az EU területén a daganatos halálesetek ötöde a tüdőrákkal függött össze, de a rák ezen fajtája világszerte is vezető halálozási oknak számít, évente 1,8 millió áldozatot szed. Nem jobb a helyzet az egyéb daganatos megbetegedések esetében sem. Hazánkban arányaiban több mint kétszer annyian halnak meg évente szájrák következtében, mint az EU-ban és négyszer annyian, mint Svédországban.
Ugyanennyire aggasztó, hogy az 50 év alatti korosztályban az elmúlt harminc évben 27 százalékkal emelkedett a daganatos megbetegedésben elhunytak száma. Az átfogó, 200 országra kiterjedő kutatás tanúsága szerint évente több mint egymillió emberéletet követel a rák 50 év alatt, amit a kutatók szerint főként életmódbeli változásokkal lehetne ellensúlyozni: testmozgással, egészséges táplálkozással, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mérséklésével.
Ehhez képest – annak ellenére, hogy a dohányzás egészségügyi kockázatai egyre nagyobb nyilvánosság előtt válnak ismertté – becslések szerint 1,3 milliárd ember továbbra is kitartóan dohányzik. A dohányzással összefüggő betegségek közül a legveszélyesebbek, mint a tüdőrák, a stroke vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az éghető cigarettákból származó füst belélegzésével és az ebben lévő károsanyagok tüdőbe jutásával függnek össze. Ebben nincs szerepe a nikotinnak, bár annak fogyasztása függőséget okoz.
Ezért is tűzte a zászlajára a globális közegészségügy, hogy 2040-re füstmentessé teszi a világot. Azaz ekkorra jutunk el oda, hogy a felnőtt lakosság kevesebb mint 5 százaléka fogyaszt majd hagyományos, azaz éghető dohánytermékeket. Az aktuális tendenciák egyelőre nem igazolják ennek a célnak az elérhetőségét: a dohányzás hagyományos formái iránt csökken ugyan a kereslet, de túlságosan lassan ahhoz, hogy a 2040-re kitűzött cél megvalósítható legyen, ráadásul néhány alacsony és közepes jövedelmű országban szó sincs a kereslet visszaeséséről.
Az élenjáró viszont egyértelműen Svédország, amely a világon elsőként válhat füstmentes országgá még az idén. Ehhez egy sokéves, rendkívül céltudatos és következetes programra volt szükség, amely a korlátozás helyett a felvilágosításra és a dohányosok számára valódi alternatívát jelentő technológiák fókuszba emelésére helyezte a hangsúlyt. A svéd modellnek szerves része az ártalomcsökkentés és a füstmentes alternatívák, mint például a hevítéses dohánytermékek, az e-cigaretta vagy a nikotinpárna tudatos népszerűsítése.
A kutatók úgy vélik, hogy mindez közrejátszott abban, hogy az európai kontinensen Svédországban a legkevesebb a dohányzással összefüggő megbetegedés, és itt a legalacsonyabb a dohányzás okozta halálesetek száma. A tüdőrákra visszavezethető halálozás például az uniós átlag felét sem éri el az északi országban.
A már említett kutatás szerint 2000 és 2019 között mintegy 2,9 millió halálesetet lehetett volna elkerülni azzal, ha az EU-ban a svédországihoz hasonlóan alakultak volna a dohányzás okozta halálozási számok. Ez Magyarország esetében 250 ezer emberéletet jelent, ugyanis ennyit veszítettünk el 20 év alatt a dohányzással összefüggő okok miatt. Az Egyesült Királyságban 680 ezer, Lengyelországban 442 ezer életet lehetett volna megmenteni a svéd modellel, azaz csökkentett kockázatú alternatívák biztosításával a felnőtt dohányosok számára.
