Lemaradtál az egyetemi felvételiről, de trendi és kiszámítható karrierre vágysz?

– Mutatjuk hogyan válhatsz fejlesztővé!

Február 15-én lezárult a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés határideje, de azoknak sem kell csüggednie, akik erről idén lemaradtak, hiszen számukra is számos lehetőség adódik arra, hogy kiszámítható és versenyképes karrierbe kezdjenek. Az egyik legbiztosabb választás ma a fejlesztői pálya, hiszen óriási hiány mutatkozik itthon programozókból, az EU egészét nézve pedig közel 700 ezer betöltetlen állás várja az IT szakembereket. De milyen lépéseken keresztül építhet valaki sikeres karriert programozóként? – Erre a kérdésre próbál válaszolni Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője.

A programozás divatszakmává vált az utóbbi időben, ami nem csoda, hiszen egészen a belépő junior szinttől kezdve hatalmas a munkaerőpiaci igény fejlesztőkre. Így a szakma kiszámítható és versenyképes karrierutat kínál mind a pályamódosítóknak, mind a friss diplomás pályakezdőknek és azoknak a fiataloknak is (végzős középiskolásoknak), akik nem szereztek diplomát, vagy lecsúsztak az idei felvételi időszakról, viszont egy biztos, jól fizető szakmát szeretnének. De nézzük meg, hogy milyen karrierív áll azok előtt, akik programozói szakmába kezdenek!

A fejlesztővé válás lépcsőfokai

A programozói pályán sokféle úton el lehet indulni. A legtöbb „bootcamp”, vagy gyorstalpaló programozó tanfolyamon elvárás, hogy a diák már rendelkezzen némi alapismeretekkel akár előképzetséggel, de elérhetők a piacon olyan alapozó képzések is, melyekhez nem szükséges semmilyen előzetes tudás.

Junior fejlesztőnek nevezzük azokat, akik már ismerik a különböző programozási keretrendszereket, az algoritmizálást. Vagyis, ahogy Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője fogalmaz: „A számítógép számára is érthető módon tudják megfogalmazni, hogy mi van a fejükben.” Ismerik az adatstruktúrák, mátrixok, gráfok fogalmát, és használni is tudják ezeket – alapszinten.

Középhaladónak, vagy mediornak azokat nevezzük, akik – bár a tudásuk nem feltétlenül nagyobb, mint a junioroknak – már rendelkeznek néhány év tapasztalattal: dolgoztak éles projekteken, láttak már közelről is ügyfelet és ami a legfontosabb: felelősséget vállalnak a munkájukért és a véleményükért. „Nem várjuk el tőlük, hogy percre pontosan meg tudják becsülni egy feladat végrehajtásának idejét, de hozzávetőlegesen képesek felmérni, hogy milyen időráfordítással lehet megoldani az adott problémát.” – tette hozzá Laczkó Gábor.

A medior szint egyfajta választóvonal is

Az is gyakran előfordul, hogy valaki nem lép tovább a medior szintről, hiszen nem biztos, hogy mindenkiben megvan az igény a továbblépésre, miközben a medior szinten is lehetőség van folyamatosan új projekteken dolgozni, új kihívásokat leküzdeni.

A senior szintet épp ezért nem is a szakmában eltöltött évekkel lehet jól körülírni, hanem jóval összetettebb módon. Itt már a személyiség is sokkal többet nyom a latban,

és bekerülnek a képbe a vezetői képességek is. A seniorok több programnyelvet ismernek, jól látják az alternatív megoldási lehetőségeket, és sokkal többet foglalkoznak önállóan, a munkahelyükön kívül is a programozással. „Ezen a szinten már jóval intenzívebben jelenik meg az az ambíció, hogy az ember folyamatosan bővítse az ismereteit, és jobb legyen, mint a tegnapi önmaga” – összegzi a szakértő.

Hova tovább, senior?

A vezető fejlesztő olyan senior, akinek megvannak a képességei egy csapat vezetéséhez, vagyis a megfelelő szakmai tudás mellett jól kommunikál, empatikus, emellett pedig rendben van az önértékelése és az önkritikája is. Nyitott hozzáállású, el kell fogadnia mások véleményét is, és a döntései során figyelembe veszi az üzleti szempontokat is.

A mentorok feladata a csapat junior tagjainak támogatása, amihez ugyancsak szociális készségek (soft skills) szükségesek. Ők azok, akik képesek átadni a tudásukat, bizalmat sugároznak és reális elvárásokat fogalmaznak meg, miközben motiválják is a rájuk bízott kezdőket.

Az architekt egy relatíve új fogalom, ez a pozíció valamikor a 90-es években jelent meg. Ekkorra a rendszerek bonyolultabbá, szerteágazóbbá váltak, és kialakult az igény, hogy legyen egy olyan ember, aki az üzlet és az IT között helyezkedik el; „Ők azok, akik ismerik a technológiát, de a megrendelő üzleti területét is, és az általuk megfogalmazott igényeket le tudják fordítani a fejlesztői csapat számára” – foglalja össze Laczkó Gábor.

A fentiek alapján jól látható, hogy a fejlesztői szakmában jól elhatárolható szintek épülnek egymásra, amelyek között a medior szintig bárki eljuthat, az onnan való továbblépéshez azonban már sok esetben nem feltétlenül tanulható képességek szükségesek.

Kilenc hónap alatt webfejlesztővé válni?

Rengeteg cég szeretne junior fejlesztőket foglalkoztatni, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy olyan junior programozókra van a legnagyobb igény, akik már rendelkeznek munkatapasztalattal. Erre válaszul született meg az a különleges konstrukciójú képzés, amelynek keretében kilenc hónap alatt a kurzus résztvevői munkatapasztalattal rendelkező junior fejlesztővé válhatnak. A képzés 3 hónapos oktatással kezdődik, melyet 6 hónapos gyakorlati program követ a Stylers szoftverfejlesztő cégnél, ahol éles munkák keretében fejleszthetik tudásukat a hallgatók.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy képzéssel a hátuk mögött kezdenek el munkát keresni, hanem vállalati környezetben, fél éves szakmai háttérrel indulhatnak el a fejlesztői pályán. A gyakornoki idő alatt a diákok ösztöndíjban részesülnek, melyből szinte az utolsó fillérig visszakapják a tandíjat. A program után pedig az első junior programozói állásukat is segítenek megtalálni a hallgatóknak, akik ha motiváltak és kitartóak, pár éven belül senior fejlesztővé válhatnak. Maga a Stylers is lehetőséget biztosít arra, hogy a 9 hónap után a végzettek a cég csapatába folytassák a karrierjüket.

Aki tehát nem a felsőoktatást választotta, most könnyen elindulhat a programozói karrierúton.