Lélekben is jól!

Mit tegyünk, ha szorong a gyermekünk?

Szülőként komoly kihívást jelent, hogy mindig jól figyeljünk gyermekeinkre. Ne nagyítsunk fel problémákat, de vegyük észre, ha valami gond lehet. Ez nem csupán klasszikus megbetegedésekre igaz, hanem azokra a tünetekre is, amelyeket inkább pszichoszomatikusnak gondolunk. Előfordulhat, hogy arra leszünk figyelmesek, hogy a gyermek a szokásosnál fáradékonyabb, esetleg nyugtalan, vagy hirtelen megváltozik a viselkedése. Ezek bizony olyan jelek, amelyek utalhatnak arra, hogy a gyerek nehezen birkózik meg valamelyik érzésével, szorong, ekkor pedig nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a gyermek érzelmi és mentális jóllétére.

„Ha a fenti pszichoszomatikusnak vélt tünetek tartósan vagy rendszeresen jelentkeznek, érdemes szakember segítségét kérni a helyzet megértése és a megfelelő támogatás érdekében” – javasolja Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője. –„A gyermekek még nem mindig képesek a szorongásoldásra egyedül, ennek elsajátításához időre és felnőtt segítségére van szükségük. Stresszel teli élethelyzethez, szorongáshoz kapcsolódó témák esetén tehát forduljunk időben pszichológushoz, hiszen a nyitott kommunikáció és a gyermekre irányuló értő figyelem segíthet a segítségnyújtásban.”

A leggyakoribb testi tünetek, amelyek a gyermekeknél a szorongás jelenlétét jelzik, a fejfájás, migrén, illetve a rendszeres hasfájás és emésztési problémák. Megjelenhetnek továbbá álmatlansággal vagy rémálmokkal járó alvászavarok, étvágy- és súlyváltozások, esetleg bőrproblémák, viszketés, ekcéma vagy kiütések. Mindezek mellett kognitív problémák is léphetnek fel, mint például nehézségek a koncentrációban, emlékezetben.

„Ha a szülő ilyen jellegű tünetet észlel a gyermeken, természetesen nem kell azért fejvesztve szakemberhez rohanni, de elbagatellizálni sem szabad a helyzetet” – folytatja Pollák Éva. –„Először is figyeljük meg a gyermek viselkedését, beszélgessünk el vele a tünetekről, ez segíthet annak megértésében, hogy hogy érzi magát és a szorongás okaira is fény derülhet. A támogató környezet már önmagában nagyon sokat jelenthet a gyermek számára. Ha a szülő jelen van, érzelmileg elérhető, az máris csökkentheti a szorongást.”

A szakértő azt javasolja, hogy a gyermekorvossal is konzultáljunk, zárjuk ki a fizikai okokat. Ha pedig a tünetek már hosszabb ideje fennállnak, hatással vannak a gyermek mindennapi tevékenységeire, akkor javasolt szakértőhöz fordulni. A gyermekpszichológus vagy gyermekpszichiáter segíthet a helyzet pontosabb megértésében és a megfelelő megoldási lehetőségek felkutatásában.

„Értelemszerűen minden helyzet más és más, de nyilván vannak tipikus élethelyzetek a gyermek életében, amikor könnyebben jelentkezhet a szorongás és az azt kísérő pszichoszomatikus tünetetek” – magyarázza Pollák Éva. – „Nagyobb érzelmi terhelés, változás fokozott stresszt jelenthet a gyermek számára. Ilyen például a kistestvér születése, a szülők esetleges válása, mindkét esetben a családi dinamika megváltozása okozhat érzelmi megterhelést a gyermek számára. Ugyancsak nagy feszültséget okozhat egy költözés, eltűnnek az ismerős dolgok, az átmeneti időszak tele van bizonytalansággal, ami miatt szintén kibillenhet az egyensúlyból egy gyermek. És természetesen a haláleset, egy közeli vagy akár távolabbi családtag, ismerős elvesztése kiemelten megterhelő lehet a gyermek számára, a veszteséget kísérő nehéz érzések szintén pszichoszomatikus tüneteket válthatnak ki.”

A Mindwell Pszichológiai Központ a nyári hónapokban, majd a későbbiek során is korosztályonként tervez csoportos foglalkozásokat is, ahol a szorongás és oldása az egyik legfontosabb téma. Természetesen egyénileg is lehet segítséget kérni, akár személyesen, akár online.

„Nem árulok el nagy titkot, hogy a pandémia jelentős hatást gyakorolt a gyermekek mentális egészségére, és növekedést tapasztaltak a szorongással, stresszel és pszichoszomatikus tünetekkel kapcsolatos problémák területén is” – mondja dr. Dura Mónika, a központ alapítója. –„A mindennapok hirtelen megváltozása, az otthoni izoláció, az iskolabezárások és a társas interakciók korlátozása, illetve ezzel egyidőben a bizonytalanság, a járványveszély általi fenyegetettség érzése félelmet és aggodalmat váltott ki nem csak a felnőttekből, de a gyerekekből is.”

Jelenleg is megnövekedett esetszámról számolnak be mind a közegészségügyben, mind a magánellátásban dolgozó pszichológusok. Éppen ezért, azaz az ellátási rendszer túlterheltsége miatt kiemelten fontossá vált az időben való segítségkérés, hiszen a pszichoszomatikus tünetek idővel akár erősödhetnek is, a szorongás – főleg, ha a gyermek nem tudja jól verbalizálni azt – nehezen múlik el. Kérjük hát szakember segítségét!