Koronavírus-válságkezelés
: Egyeztetésre és összefogásra hívja a kormányt és a fővárost a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
A budapesti vállalkozások közös, gyors és hatékony támogatását segítené a BKIK igazságos teherelosztást célzó szakmai számítása
Budapest, 2020. október 7. – Levélben hívta egyeztetésre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke Varga Mihály pénzügyminisztert, miniszterelnök-helyettest és Karácsony Gergely főpolgármestert a járványhelyzet miatt súlyos válságban lévő budapesti vállalkozások mielőbbi, hatékony megsegítése érdekében. A BKIK által a múlt héten szervezett turisztikai kerekasztalt követően a kamara javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére. Úgy látják: a budapesti vállalkozások érdeke a kormány és a főváros közötti vita mielőbbi konstruktív lezárása, és a célzott válságkezelő intézkedések gyors beindítása.
A BKIK szervezésében a múlt héten öt meghatározó vendéglátóipari és turisztikai szövetséggel tartott kerekasztal egyeztetésen a résztvevők megállapították, hogy a főváros által múlt szerdán elfogadott intézkedések jó irányba tett lépések, de sem azok mértéke, sem feltétel rendszere a helyzet súlyosságához viszonyítva nem elegendő. A főváros és a kormány között a témában kialakult pártpolitikai jellegű vita helyett pedig minden fél teherviselő képességének megfelelő gyors és összehangolt intézkedéseket sürgetnek.
A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák. Az egyik legjobban mérhető objektív összehasonlítási alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek.
A kormány húszezer milliárdból gazdálkodik évente, míg a főváros és kerületei ezer milliárdból. A BKIK számításai szerint a kormánynak 1 lakosra vetítve 3,6-szor annyi forrása van, mint a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összesen. Ez azt jelenti, hogy minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22% arányban osztoznának a terheken.
A kormányzat eddig országosan közel ezer milliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre, amiből lakosságarányosan kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére (számítások szerint gazdaság arányosan ennél jóval magasabb kormányzati kiadás vetíthető Budapestre, kb. 300-350 milliárd forint). Az előzőekben levezett 3,6-os arányszám alapján nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség arányosan. A BKIK számításai szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati- és parkolásidíj kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot, tehát még legalább 40 milliárd forinttal kellene a főváros segítse a vállalkozásokat.
Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: „A BKIK célja, hogy segítse a válságkezelés finanszírozási vitájának az objektív teherviselő képesség alapján történő lezárását. A koronavírus-járvány hatására turizmushoz köthető budapesti vállalkozások tömegesen kerültek tartósan kereslethiányos helyzetbe, ami rövidesen több tízezer munkavállaló elbocsátásához és üzletbezárásokhoz vezethet. Az azonnali válságkezelés és a gyors, összehangolt intézkedés tehát elkerülhetetlen.”
A BKIK elnöke Varga Mihály pénzügyminiszternek és Karácsony Gergely főpolgármesternek küldött levelében részletesen levezeti a javasolt teherviselési arányt megalapozó számítást, továbbá mihamarabbi háromoldalú egyeztetést összehívását kezdeményezi a kormány, a főváros és a budapesti gazdasági kamara részvételével, ahol szándékai szerint az objektív teherviselési számítási módszer közös elfogadása után megnyílhat az út a budapesti vállalkozások közösen finanszírozott, összehangolt megmentéséhez.
