A kórházi fertőzések kockázatát nem lehet teljesen kiiktatni

   A kórházi fertőzésekkel szemben zéró toleranciát kell hirdetni, de mindig lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések – összegezték szakemberek egy, a témában tartott háttérbeszélgetésen kedden Budapesten.

    A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) rendezvényén Surján Orsolya infektológus, helyettes országos tisztifőorvos azt mondta, a kórházi fertőzések megakadályozása nemcsak közügy, hanem közös ügy is, amelyben mindenkinek van szerepe.

    A kórházi fertőzések jelentési rendszere (Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer, NNSR) 2004 óta működik amerikai mintára, a rendszer az adatfeldolgozással együtt folyamatosan fejlődik – mondta. A szakember hangsúlyozta, hogy ezek a jelentések „nem automatizáltak, soha nem is lesznek azok”. Példaként elmondta, ha egy állandó katétert viselő betegnél a laboratóriumi vizsgálat megállapítja a fertőzést, azt az intézmény jelenti. De önmagában a laboreredményből nem állapítható meg, hogy az egy nozokomiális (kórházi) fertőzés-e, illetve, hogy összefügg-e a katéter használatával.

    A rendszer kötelező moduljainak adatai közé tartozik a specifikus és nem specifikus járványok jelentése. Utóbbiak közé tartoznak azok, amelyek a kórházon kívül is okoznak megbetegedést, például a koronavírus vagy egy hasmenést okozó calicivírus-fertőzés. Ezeket a legnehezebb megakadályozni a kórházban, és a kórházi járványok nagy részét ezek a fertőzések teszik ki – mondta.

    A specifikus járványok azok, amelyek tipikusan kórházi körülmények között alakulnak ki, és ezeket a járványokat a multirezisztens kórokozók okozhatják.

    Surján Orsolya elmondta, a specifikus járványok 8 százalékkal csökkentek 2022-ben 2021-hez képest, a nem specifikusaké 55 százalékkal nőtt 2021-hez képest, azonban ezeket a járványokat többségében a koronavírus okozta.

    Az NNGYK adatai szerint tavaly a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések 13 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, a véráramfertőzéseké is mérséklődött 22 százalékkal, és a hasmenést okozó clostridium difficile miatti infekciók száma is 10 százalékkal csökkent.

    Az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználása 2022-ben 20 százalékkal mérséklődött 2021-hez képest – ismertette Surján Orsolya. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a kézhigiéné nem csak kórházi körülmények között fontos, hanem a mindennapokban is annak kell lennie.

    A helyettes országos tisztifőorvos szerint nem helytálló és veszélyes az egészségügyi intézményeket kórházi fertőzések előfordulása alapján összehasonlítani, „hiszen nem tudunk minden befolyásoló tényezőt kizárni, amikor statisztikai elemzéseket végzünk”. Továbbá a kórházi fertőzésekről készült jelentés publikálásának célja nem a lakosság, hanem a szakemberek tájékoztatása, ami nem összehasonlítást jelent – mondta.

    Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese azt mondta, a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos információkat „helyén kell kezelni, és csak megfelelő kontextusban lehet olyan következtetéseket levonni”, amelyekkel csökkenhetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések.

    Jelezte: az alapellátásban évente 60 millió orvos-beteg-találkozás történik, a fekvőbeteg-ellátásban pedig évi kétmillió. Az orvos-beteg-találkozások száma magas, uniós átlag feletti, de az ellátás racionalizálásával csökkenthetők a kockázatok is – tette hozzá.

    Az ágazati struktúra átalakítása is ebbe az irányba mutat a rendelőintézeti, az egynapos vagy a nappali ellátás megerősítésével, mondta, jelezve: az elmúlt időszakban 17 egészségügyi szolgáltató 19 telephelyén 15 milliárd forint értékben fejlesztették az egynapos ellátás infrastruktúráját.

    Szondi Zita azt mondta, törekszenek az infekciókontroll maximalizálására és a fertőzési kockázatok csökkentésére, de azokat teljesen kiiktatni nem lehet.

    Hozzátette: az infekciókontroll-menedzsmentben is együttműködésre van szükség a kórházi szakterületek között, a protokollokat be kell tartani, ellenőrizni és aktualizálni.

    Kitért arra: az OKFŐ a kórházakkal együttműködve azon dolgozik, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések csökkenjenek, hozzájárul ehhez a vármegyei irányítórendszer erősítése is. Beszélt arról is, hogy az NNGYK és az OKFŐ munkacsoportot hozott létre, amely az infekciókontroll stratégiáján dolgozik.

    Wikonkál Norbert, Honvédkórház főigazgatója azt mondta, a kórházi fertőzéseket az intézmény napi szinten követi. „Menedzsmentszinten sem mindegy”, hogy van-e kórházi fertőzés vagy sincs, mert sok esetben ezek kezelésének költségeit a biztosítóval nem tudják elszámoltatni – fogalmazott.

    Kórházi fertőzések mindig lesznek, de az átláthatóság az intézményeknek is fontos – hangsúlyozta az intézményvezető.

    Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója arról beszélt, hogy az eltérő kórházi fertőzéses adatok sok mindenből adódnak: az infrastruktúrából, az ellátás jellegéből és a betegösszetételből is. A szakirodalom szerint nem létezik olyan tudományosan megalapozott, validált módszer, amely ezeket a különbözőségeket ki tudná küszöbölni, hogy a kórházi adatokat egymáshoz lehessen mérni.

    Szintén szakirodalmi adat az is – tette hozzá -, hogy az összes kórházi fertőzés mindössze 20-40 százaléka elkerülhető.

    A kórházi fertőzésekkel foglalkozó, sajtóban megjelent cikksorozatra reagálva Surján György azt mondta, „az összeállítás nagyon alapos statisztikai megfontolásokon alapszik, de kevés benne az egészségügyi tudás, így az félrevezető, összehasonlításra nem alkalmas”.