Klímatudatos népmesék Boldizsár Ildikó szerkesztésében
Mesék a csodakertről
Klímatudatos népmesék
Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük – összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle… De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség…
A Magvető Kiadó történetében a Mesék a csodakertről az első FSC® védjeggyel megjelentett könyv. Az 1993-ban alakult Forest Stewardship Council® (FSC® – Erdővédnökségi Tanács) egy olyan független erdőtanúsítási rendszer, amely biztosítja a természetvédelmi, szociális és gazdálkodási feltételek együttes teljesítését a tanúsított erdőterületen.
Könyvbemutató a facebookon
Boldizsár Ildikóval Nyáry Krisztián beszélget a könyvről 2019. december 9-én 18 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház emeleti kávézójában. A könyvbemutató után Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület tagjai dedikálnak.
Megrendelés
Megjelenés: 2019. november 25.
Oldalszám: 320 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 3499 Ft
ISBN: 978 963 14 3965 6
Részlet a könyvből
„Valamikor élt két szegény jóbarát: Aszán meg Hászen. Aszán kis darabka földjét művelgette, Hászen nyájacskáját legeltette. Így szerezték meg szűkösen a betevő falatot. Mindketten özvegyemberek voltak, de Aszánnak volt egy szép, kedves leánya – ő volt minden vigasztalása, Hászennek pedig egy deli, szófogadó fia – minden reménysége.
Egyik tavasszal, mikor Aszán éppen arra készült, hogy kimenjen a földecskéjére, nagy bajba jutott Hászen: tönkretette a sztyeppét a szörnyű vihar, és Hászennek minden juha elpusztult. Könnyezve, fia vállára támaszkodva tántorgott el a barátjához, és így szólt hozzá:
– Azért jöttem, Aszán, hogy búcsút vegyek tőled. Nyájam elpusztult, és nélküle nekem is hamarosan el kell pusztulnom.
Sírva fakadt Aszán e szavak hallatán, megölelte barátját, és azt mondta neki:
– Kedves barátom, a szívem fele a tiéd, hát ne ellenkezz, fogadd el a földecskémnek is a felét. Nyugodj meg, és láss munkához!
Attól kezdve Hászen is földműves lett.”
Részlet A csodakert című kazah népmeséből, amelyet Szilveszter László fordított.
A folytatáshoz kattintson ide!
