Kíméletlenül őszinte könyv childfree nőkről és férfiakról

Rácz Laura Rebecca: Tudatosan gyermektelenek
Életutak, döntések – Könyv a tabuk ellen

A műről
Rácz Laura Rebecca kíméletlenül őszinte könyve nőkről, férfiakról és párokról szól, akik tudatosan gyermek nélkül szeretnék élni az életüket. Childfree – ahogyan Magyarországon még senki nem mert beszélni róla.

Melyek a tudatosan vállalt gyermektelen életforma valós okai? Milyen út vezet az életre szóló döntéshez? Milyen bántások érik – akár családon belül is – a tudatosan gyermekteleneket? Közel 900 visszajelzésből, 23 mélyinterjúból és szakértői megszólalásokból áll össze a kötet, amelyben az érintettek „nem mondhatták el senkinek, így hát elmondják most mindenkinek” életük legfontosabb döntését. Átfogó és nagyon őszinte képet kapunk a tudatosan vállalt gyermektelenség okairól, hátteréről, a családi viszonyokról, a döntés következményeiről és a nehézségekről, továbbá azokról az előítéletekről és diszkriminációról, amelyekben emiatt részük van a nőknek és férfiaknak – a stigmáról, amit a társadalom sokukra rásüt.

Ez az írás nem(csak) a gyerekvállalásról szól: rengeteg égető társadalmi kérdés, tabu, egyéni és szociális probléma, transzgenerációs elakadás, közéleti jelenség kerül benne felszínre, ami miatt több jelentésrétege is létezik.

A kötet minden olyan nőnek és férfinak szól:
– aki nem akar gyereket,
– akit ért emiatt bántás, hátrányos megkülönböztetés,
– aki akar(t) gyereket, de mentális vagy egyéb ok miatt tudatosan lemondott a szülővé válásról – a leendő gyermek és saját maga érdekében,
– akinek van gyereke, de valójában sosem akart szülő lenni,
– aki még nem döntötte el, hogy szeretne-e,
– akit érdekel a tudatosan vállalt gyermektelenség lélektani háttere
– aki nagyon szeretne gyereket,
– akinek van gyereke, de kíváncsi a „másik” oldalra is,
– aki szívesen olvas személyes történeteket, a szokásostól eltérő életutakat,
– aki egyszerűen kíváncsi arra, hogy kik és milyenek a tudatosan gyermektelenek

A szerzőről

Rácz Laura Rebecca kulturális újságíró, a Közelítő – Közelről nem is ijesztő blog alapítója. Diplomáját az ELTE jogi karán szerezte, majd újságírói tanulmányait a Komlósi Oktatási Stúdióban folytatta. Első nagy társadalmi projektjének ez a könyv a gyümölcse. Cikkei saját blogján kívül a WMN-en, a ContextUson és a BorPortrén olvashatók. Versei, novellái jelentek meg magazinokban, antológiákban. Nagy étvágyú kultúrafogyasztó, szenvedélyes utazó.

Ajánlások
„Nagyon erős, nagyon jó, nagyon mély. Alig akad olyan történet, ami valahol nem maszatos, nem mocskos, nincs benne gyomorforgató epizód. És éppen ez a legizgalmasabb ebben a könyvben: egyfelől vonz és tovább akarom olvasni, másfelől azonban sokszor taszít az a sok szenvedés, emberi kegyetlenség, ami a felszínre kerül. És számomra nem is a gyerekvállalásról szól. Amióta az eszemet tudom, szeretném megtapasztalni az anyaságot. A könyvet elolvasva sem változott meg bennem ez a vágy, mégis rengeteg bátor ember nézőpontjával gazdagodtam. Kívánom, hogy olyan társadalomban élhessünk, ahol egyre többen és mélyebben foglalkoznak önismerettel, és stigmák nélkül alakíthatják úgy az életüket, ahogyan az nekik a legjobb. Gyerekkel vagy gyerek nélkül.” – Kocsis-M. Brigitta műsorvezető

„Felkavaró könyv. Mintha a megszólalók személyes ismerőseimmé válnának, mintha nekem mondanák el elképesztő nyíltsággal, zavarba ejtő őszinteséggel, hogy miért nem akarnak gyermeket vállalni, meg azt, hogy mit szól ehhez a külvilág: a családjuk, a szüleik, a kollégák, a barátok. És hogy ezzel egy egész életre szóló stigmát szereznek. A kötet megmutatja, mennyi bátorság, önazonosság és belső hit kell ahhoz, hogy ma Magyarországon valaki egy ilyen döntést meghozzon és azt nyíltan vállalja. Sőt, mennyi bátorság kell ahhoz, hogy úgy éljen, ahogy szeretne.” – Urbanovits Krisztina, színész

„Rácz Laura Rebecca kötete tabukat feszeget, amikor a gyereket tudatosan nem vállaló nők és férfiak döntésének kulturális és társadalmi hátterét tárja fel. A szerző interjúi gördülékenyek, mélyek és izgalmasak, lehetőséget teremtenek arra, hogy a sokszor szélsőséges vélemények közeledjenek egymáshoz. Attól félünk, amit nem ismerünk, ám ezzel a kötettel közelebb kerülhetünk a tudatosan gyermektelenek megismeréséhez, megértéséhez és elfogadásához. Hogy ne csak elutasítás övezhesse mindazokat, akik mások, másként gondolkodnak és éreznek.” – Vándorboy, azaz Csonka Gábor, világutazó, blogger

Idézetek a könyvből
„Gyerekkoromban inkább a felnőttekkel jöttem ki jobban. Egyszer-egyszer játszottam gyerekekkel óvodában, iskolában, és néztem, mi ez az állatkert itt. Nem igazán szerettem őket.”

„Nem utálom a gyerekeket, de ők azok, akik azért születtek meg, mert a szüleik akarták őket, mégis felmérhetetlen károkat okoznak. Szétzilálják a szüleik kapcsolatát.”

„Mindig azzal jönnek egyesek, hogy hogyan marad fenn az emberiség, ha a nők nem szülnek. Szerintem elég sokan vagyunk, és nem lenne baj, ha kevesebben lennénk.”

„Ami engem megdöbbent, hogy besétál valaki a nőgyógyászhoz és azt mondja tizennyolc évesen: terhes vagyok, mire a reakció: oh, de jó, nézzük meg a szívhangot! Ha én harminchárom évesen besétálok az orvoshoz és azt mondom neki, nem szeretnék gyereket, oldja meg, doktor úr (művi meddővé tétellel), a reakció: na, azt nem lehet! Meg, hogyhogy nem akar? Milyen nő maga?”

„Az én adottságaimmal és motivációimmal csak úgy tudnék jól teljesíteni az anyaságban, ha keresztre feszülnék közben, az meg senkinek sem jó.”

„Mind a karrierembe, mind a párkapcsolatomba évtizedes mennyiségű munkát fektettem már. Mindkettő jól működik. A gyerekek jelenléte a személyes teremben viszont nemhogy boldoggá nem tesz, de gyakran kifejezetten irritál. Nem látom, miért kéne föladnom azt a két dolgot, ami bizonyítottan boldoggá tesz, valami olyanért, amire nem vágyom, ami nem motivál és amit teherként élek meg.”

„Rémálmaimban sokszor szültem, és sosem felejtem el azt a rettenetes félelmet, amikor megkezdődött, azt az „innentől már nincs visszaút” jellegű érzést.” „Nem akarom továbbvinni a családi mintát.”

„Az élet értelme, hogy hozzuk ki belőle a legtöbbet, amit lehet. Azok, akik boldogságot találnak az utódnemzésben, és még jól is csinálják – vigyék tovább a fajt. Ez azonban nem mindenkinek való. Akik nem lelik ebben örömüket, rengeteg egyéb módon lehetnek hasznára a közösségnek, például gyógyítanak, építenek, tanítanak, élelmiszert termelnek, szállítanak és így tovább.”

„Nekem mint nőnek sokkal nehezebb ez a teher, mint a férjemnek, hiszen egy férfi esetében akár még menő is lehet a gyermektelenség, amit sokan a függetlenséggel azonosítanak. Azt érzem, defektnek gondolják, hogy nő létemre ki merem mondani, hogy nem kell gyerek.”

„Voltak nők az életemben, akik nagyon szerettek volna tőlem gyereket. Az egyik meg is mondta, hogy a pokol tüzén fog elégni a lelkem, ha én ezt a génállományomat nem örökítem át.”

„Utazgatni, bulizni, pihenni szeretek. Szeretem a kényelmes életemet, amibe egy síró, szaró, húsz év múlva a szüleit utáló gyerek nem fér bele. A vazektómiát is nyíltan felvállalom.”

„Képzeld el a legalkalmatlanabb embert, akit csak ismersz: egy olyan nőt, akinek soha még a kezébe sem adnál gyereket. Na, ez a nő megszült engem tizennyolc éves korában.”

„Akármennyire szeretjük a szüleinket, nekünk nem feladatunk, hogy boldoggá tegyük őket. Nem lehet feladatként adni senkinek, hogy unokát szüljön.”

Olvass bele a könyvbe itt

Megjelenés: 2022. február 23.
Oldalszám: 392 oldal
Méret: 150 x 230 mm
Kötés: füles, kartonált
Ár: 3999 Ft
ISBN: 978 615 6058 867