Kik azok a figitális betegek?

Az újabb és újabb generációk új trendeket hoznak, melyek az élet minden területére szép lassan begyűrűznek. Az egészségügyben ilyen új trend az úgynevezett figitális betegek megjelenése, akik sokkal bátrabban használják a digitális megoldásokat, de közben ragaszkodnak a fizikai eszközökhöz is. A Deloitte friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan alakulhat át az egészségügyi ellátás a megjelenésükkel.

Kik a figitális betegek?

A fizikai és a digitális szavak összekapcsolódásából született meg a figitális kifejezés, melyet egyre több területen használnak. Ennek lényege, hogy egyszerre használjuk a modern digitális eszközöket, miközben megmaradtak a fizikai eszközök is. A marketingben például létezik a figitális értékesítés fogalma, amikor a két területet együtt, egymást kiegészítve használják.

A Deloitte friss tanulmánya azt vizsgálta, milyenek az úgynevezett figitális betegek és az ő megjelenésük hogyan alakíthatja át az egészségügyi ellátást a következő években. Ugyanis mint minden új trend esetén, most is arra kell számítani, hogy a piacnak előbb-utóbb alkalmazkodnia kell az újfajta fogyasztói viselkedéshez.

A tanulmány szerint öt lényeges különbség van a hagyományos és a figitális betegek között:

• A figitális páciensek jóval nagyobb arányban használnak digitális megoldásokat a vizsgálat előtti (76% vs. 58%) és utáni (72% vs. 52%) szakaszokban a hagyományos betegekkel szemben. Ugyanakkor a vizsgálat során mindkét réteg egyaránt a személyes kapcsolatot preferálja.
• A hagyományos betegek mindössze 39%-a bízik meg a nagy globális technológiai cégekben annyira, hogy rájuk bízza egészségügyi leleteit, a figitális betegeknél ez az arány 60%.
• A figitális páciensek több mint felét egy olyan alkalmazás motiválná arra, hogy aktívabban kezeljék egészségüket, amely több jóléti és egészséggel kapcsolatos funkciót egyesít.
• A figitális betegek sokkal inkább törődnek a mentális egészségükkel a hagyományos betegekhez képest (65% vs. 41%).
• A figitális betegek sokkal szívesebben használnak telefonos alkalmazásokat, hogy nyomon kövessék tartós betegségük alakulását – 60%-uk nyitott erre – miközben a hagyományos betegeknél ez az arány mindössze 26%. Ennek egyik kézzelfogható jele például már ma is a különböző eszközök (karóra, pulzusmérő stb.) egyre szélesebb elterjedése.

A fentiekből máris látszik, hogyan alakíthatja át a jövő egészségügyét az, ha egyre több figitális beteg jelenik meg a piacon: szélesebb körben elterjedhetnek a virtuális vizitek, növekedhet a technológiai cégek szerepe, nagyobb figyelmet kaphat a mentális egészség, illetve egyre több orvosi alkalmazás kerülhet a telefonunkra.

Milyen lehet a jövő egészségügye?

A Deloitte kutatása szerint nincs még egy olyan terület az egészségügyben, ami hasonló hatékonyságnövekedéssel, minőségjavulással, biztonsággal és egyben gazdasági haszonnal kecsegtetne, mint a digitalizáció. A következő évek egyik fontos trendje lesz a digitalizációval támogatott fizikai megoldások terjedése a gyógyításban, amire a globális koronavírus-járvány csak ráerősített.

Persze nem lesz minden egy csapásra digitális hirtelen, a tanulmány szerzői szerint a jövő betegének fontos jellemzője például, hogy az egészségmegőrzésben egyre bátrabban használja majd az új eszközöket (telefonos applikációk, virtuális orvoslátogatások). Ugyanakkor, amikor diagnózisra kerül a sor, ezek a páciensek továbbra is konzervatív módon viselkednek majd, azaz maradnak a személyes kapcsolattartásnál. Ezeket az új típusú fogyasztókat elsősorban nem pénzügyi ösztönzőkkel lehet majd rávenni arra, hogy megosszák adataikat a szolgáltatókkal, az anyagi tényezőknél erősebben esik majd latba az egészségük miatti aggodalom. Számukra ugyanolyan fontos lesz a mentális, mint a fizikai egészség.

A Deloitte összesen 11 európai országban vizsgálta a betegek viselkedését, ez alapján került összeállításra a tanulmány. A szerzők tapasztalatai szerint jelenleg a vizsgált lakosság 49%-a tekinthető hagyományos páciensnek, 15%-uk viszont már most figitálisnak nevezhető, és utóbbi szám várhatóan folyamatosan emelkedik majd. A vizsgálat szerint a millenniál generációba tartozó nők körében jellemző az új trend, akik általában közepes vagy nagyvállalatoknál dolgoznak és tartanak a krónikus betegségektől.

Ez pedig az egészségügyi szolgáltatókat is új kihívások elé állítja, hiszen meg kell felelniük az új igényeknek, minél több csatornán kell biztosítaniuk például a kapcsolatot az ügyfelekkel. Emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az adatkezelésre, az adatok feldolgozására, hiszen a figitális betegek nagyobb arányban hajlamosak megosztani egészségügyi adataikat a szolgáltatókkal a betegségmegelőzés érdekében. Lényeges megállapítás, hogy a jövő egészségügyében sem a digitális megoldások lesznek a legfontosabbak, viszont sokkal lényegesebb lesz a több csatorna megléte, mint most. A jövő betegei ugyanúgy a fizikai kapcsolattartásban hisznek majd akkor, amikor valamilyen panaszuk van, viszont azok megelőzése érdekében bátrabban használják a technológiát.

Mit jelenthet mindez a magyar egészségügyben?

A Deloitte tanulmánya szerint Magyarországon a vizsgált emberek 48%-a tekinthető hagyományos páciensnek, 13%-uk viszont már most figitálisnak mondható. A szerzők szerint nincs közvetlen összefüggés egy ország általános digitalizációja és az új típusú egészségügyi szolgáltatásokra való nyitottság között.

A felmérésből néhány sajátosság is megállapítható a jövő magyar betegeiről:

• A magyarok árérzékenyebbek, mint az európai átlag, elsősorban a kedvezményes árú vagy a munkáltató által biztosított egészségügyi megoldásokra nyitottak.
• A magyarok nyitottabbak a digitális egészségmenedzsment alkalmazásokra, mint az átlag és gyakrabban is használják azokat. Ennek némileg ellentmond, hogy itthon egyelőre alig ismerik ezeket a digitális megoldásokat.
• A magyarok jobban féltik adataikat, mint az átlag európai, kevésbé hajlamosak azokat megosztani a szolgáltatókkal.

„Az árérzékenység miatt a lakosság fokozottan fogékonyabb a kedvezményekre és freemium modellekre, amelyekkel elősegíthető a digitális egészségmenedzsment fejlődése” – mondta az eredmények kapcsán Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A felmérésben részt vevő magyarok a tapasztalatok szerint nyitottabbak a digitális egészségügyi megoldásokra, bátrabban használják az egészség megőrzése érdekében vagy akár a korábbi rutin kiváltására (például vényköteles gyógyszerek online vásárlására) azokat. Ez főleg annak fényében meglepő, hogy a különböző nemzetközi felmérések alapján a digitalizáció itthon még elmarad az európai átlagtól.

De hiába lennének nyitottak a magyarok, a többségük egyelőre nem ismeri ezeket a digitális megoldásokat. „Az állami egészségügyi intézményeknél kevesebb idő és energia marad a tudatos egészségmenedzsment-alkalmazások népszerűsítésére. Ez a feladat az innovatív vállalkozásokra marad és ez nagy potenciált jelenthet számukra” – mondta el Doszpod Gergely, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Ugyanakkor már itthon is megjelentek az „első fecskék”, azok a vállalatok, melyek a figitális betegek igényeihez próbálnak igazodni. Ilyen például a DokiApp, mely online konzultációt, digitális tudástárat, rizikófaktor-felmérést kínál az ügyfeleknek. Hasonlón dolgozik a Merova, melynek további előnye, hogy nonprofit alapon működik, bárki számára ingyenesen elérhető. Valószínűleg a következő években itthon is egyre inkább elterjednek majd a hasonló megoldások, hiszen a magyar fogyasztók láthatóan igénylik azokat.