Kiépülhet a könnyűzene oktatásának rendszere Magyarországon


    A kormány által idén tavasszal elfogadott könnyűzenei stratégia megteremti a lehetőséget a könnyűzenei oktatási rendszer kiépülésére Magyarországon – mondta Andrásik Remo, a Hangszeresek Országos Szövetségének (Hanosz) főtitkára szerdán a BMC-ben tartott szakmai konferencián.

    A Hangőr Egyesület által szervezett, Mindenki zenéljen! című konferencián a Hanosz vezetője kiemelte: a stratégia alapján a könnyűzene oktatása egy módszertani központ felügyelete alá kerül, és államilag támogatott kreatív házak jönnek létre.


    “A könnyűzene a kultúránk, az egyetemes és a magyar zenetudomány elidegeníthetetlen része, ezt a tényt minél szélesebb körben el kell fogadtatni” – hangsúlyozta Andrásik Remo.


    Mint kifejtette, rendszerezni kell az alapszintű tudást, és egy hét szintet magában foglaló tananyag létrehozása van napirenden. Az Öröm a zene Tehetségpontok koncepciója a hobbitól egészen a zenei életpálya kiépítéséig terjed. Hozzáfűzte: a fiatalokat egy könnyűzenei oktatási piramis kiépítésével vonzanák a rendszerhez.


    “Szeretnénk, ha az NKA Hangfoglaló Programjának támogatásával évek óta nagy sikerrel működő Öröm a zene tehetségkutatók is kapcsolódni tudnának az új oktatási rendszerhez” – szögezte le a Hanosz főtitkára.


    Kitért arra, hogy a tervezési szakaszban lévő program tíz vidéki kreatív házról és egy budapesti könnyűzenei központról szólt. Hozzátette, hogy a debreceni, a ceglédi és a budapesti rocksuli, illetve a tatai Peron tehetségközpont már jelezte együttműködését.


    Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója felidézte a konferencián, hogy a könnyűzenei oktatás alprogram 2016 végén indult a Hangfoglalón belül, és azokra a kutatásokra épült, amelyek megállapították: a zenét tanuló gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, a zenekarban játszók szociálisan érzékenyebbek lesznek társaiknál, és a zenélőkből kerül ki a tudatos zenei vásárlók köre is.


    Szólt arról, hogy a Hangszert a kézbe rendezvénysorozatot az elmúlt négy évben pályázatok útján 240 millió forinttal támogatták, ezeken a kiállításokon negyven településen több mint 110 ezer látogató volt, az érdeklődők vadonatúj hangszereken próbálhatták ki a zenélés örömét.